Országos parlagfű helyzetkép (2021.08.12.)

Augusztus elején a parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. A parlagfű növények döntő többsége (50-80%-a) már generatív állapotban van, Békés megyében 95-99%, Csongrád-Csanád megyében 100% a generatív állapotban lévő egyedek aránya. Csak a több hullámban érkező, nyári lokális csapadéknak köszönhetően későn kelt parlagfű növények vannak még vegetatív állapotban. A generatív stádiumba lépett növényeken többnyire 1-30 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. A megyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya 5-30% közötti (Zala megyében 50%, Csongrád-Csanád és Tolna megyében 90%). Baranya és Zala megyében a legfejlettebb egyedeknél már megkezdődött a termések fejlődése is.

A nyári betakarítású növények aratása a megyék többségében befejeződött. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van, tarlók többségén már végrehajtották. A munkálatok gyors végrehajtásának a jelenlegi időjárás kedvez. A csapadékban szegény térségekben viszont a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántást nehéz jó minőségben elvégezni. Ezekben a térségekben lehet látni olyan területeket, ahol a csapadékhiány következtében nem megfelelő minőségben sikerült elvégezni ezt a munkát. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a szikleveles és a 60 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, de több megyében már virágbimbós egyedek is előfordulnak, Heves és Hajdú-Bihar megyében a növények zöme virágbimbós fejlettségű. A csapadékban gazdagabb térségekben a tarlókon ismét elkezdett csírázni a parlagfű. 
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. Jelenleg a csapadékban szegény térségekben a száraz időjárás hátráltatja a napraforgó fejlődését. A napraforgó állományok többsége a virágzás vége - zöldérés/citromérés fenológiai stádiumban van. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezek a területek zömmel parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a pollenszórás kezdete és a viaszérés közötti. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Júniusban pedig a hőség hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett a kukorica. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, kiritkult táblarészeken tapasztalható.
Ültetvényekben a május hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására kelt nagyobb mennyiségben a parlagfű. A júniusi száraz, forró időjárás következtében csak a mély fekvésű, nedvesebb részeken volt kismértékű csírázás. Július végén, augusztus elején csak azokban a térségekben figyelhető meg a gyomnövény kelése, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott, újabb parlagfű kelési hullámot kiváltva. Ahol a kémiai, valamint mechanikai védekezést megfelelő időben és minőségben elvégezték, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A termelők többnyire folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni. Szőlőültetvényekben elkezdődött a 2. gyomirtási időszak, mely a szüret előtti gyommentességet biztosítja.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, tarlóhántás előtt álló tarlókon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a májusban csírázott növények dominálnak, többségük már generatív állapotban van, pollenszórás is megfigyelhető. A csapadékos térségekben a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos térségekben a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. A csapadékban szegény térségekben a szárazság miatt a parlagfű kaszálás után csak lassan regenerálódik.