null Országos parlagfű helyzetkép (2021.07.30.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.07.30.)

2021. augusztus 2, hétfő

Július végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban a sziklevelestől a 180 cm-es magasságig terjed.

A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 20-70% közötti (Békés megyében 93-98%-os, Csongrád-Csanád megyében 100%-os), ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-20 cm hosszú). Napról-napra nő a virágbimbós állapotban levő parlagfüvek aránya. A megyék többségében megjelentek az első pollent szóró egyedek, megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek már a virágzás kezdetén vannak (arányuk többnyire legfeljebb 1-3%-os, Hajdú-Bihar megyében 5-10 %-os, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyében 10%-os).

A korábban virágzó egyedek között az idei évben is több megyében megfigyelhetőek a parlagfű Magyarországon ritka (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) változatának előfordulásai, többnyire minimális mennyiségben, viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Nógrád megyében már vannak olyan területek, ahol jelentős mennyiségben fordul elő ez a változat. Szabolcs­–Szatmár­–Bereg megyében a ritkább változat esetében a fő virágzati tengely már a 30-40 cm-es nagyságot is eléri és egyes egyedeknél az egész növény teljes virágzása figyelhető meg.

Az elmúlt két hétben az országban sokfelé nagy mennyiségű csapadék is esett, ami kedvezett a parlagfű csírázásának, és új kelési hullámot indított be. Viszont nagy területeken (az Alföld nagy részén, Zala megye nagy részén) tovább folytatódott a meleg, csapadékszegény időjárás, ami miatt az újabb egyedek kelése sem tapasztalható.

A nyári betakarítású növények aratása a megyék többségében a végéhez közeledik. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van, a munkálatok gyors végrehajtásának a jelenlegi időjárás kedvez. A csapadékban szegény térségekben viszont a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántást nehéz jó minőségben elvégezni. Ezekben a térségekben lehet látni olyan területeket, ahol a csapadékhiány következtében nem megfelelő minőségben sikerült elvégezni ezt a munkát. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 4 leveles és az 40 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon a vegetatív állapot a meghatározó, néhány megyében már virágbimbós egyedek is előfordulnak. A csapadékban gazdagabb térségekben a tarlókon gyengébb mértékben ismét elkezdett csírázni a parlagfű.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. Jelenleg a csapadékban szegény térségekben a száraz időjárás hátráltatja a napraforgó fejlődését. A napraforgó állományok többsége a virágzás vége - magképződés fenológiai stádiumban van. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Azokon táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezek a területek zömmel parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók.  A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a címerhányás vége és a tejesérés közötti. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Júniusban pedig a hőség hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mélyfekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett a kukorica. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, kiritkult táblarészeken, elhanyagolt területeken tapasztalható.

Ültetvényekben a május hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására kelt nagyobb mennyiségben a parlagfű. A júniusi száraz, forró időjárás következtében csak a mély fekvésű, nedvesebb részeken volt kis mértékű csírázás. Július végén csak azokban a térségekben figyelhető meg a gyomnövény kelése, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott, újabb parlagfű kelési hullámot kiváltva. Ahol a kémiai, valamint mechanikai védekezést megfelelő időben és minőségben elvégezték, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A termelők többnyire folyamatosan végzik a glifozátos sorkezeléseket, valamint a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, tarlóhántás előtt álló tarlókon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a májusban csírázott növények dominálnak, többségük intenzív hajtásnövekedésben van vagy már virágbimbós fejlettségű. A csapadékkal érintett ruderális területeken találhatóak általában a tavasszal kelt legnagyobb méretű és legfejlettebb parlagfüvek, ha zavartalanul fejlődnek, nagyságuk általában már 120-180 cm közötti. A megyék többségében ezeken a területeken már a virágzás kezdetén lévő egyedek is előfordulnak. A csapadékos térségekben a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos térségekben a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. A csapadékban szegény térségekben a szárazság miatt a parlagfű kaszálás után csak lassan regenerálódik.


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >