Vissza

Kérdezz-felelek a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről

Kérdezz-felelek a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről

Kérdezz-felelek a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről
2017. augusztus 10.

Tájékoztató a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről.

Mi történt Hollandiában (röviden)?

A holland élelmiszerbiztonsági hivatal, az NVWA augusztus 2-án jelentette be hivatalosan, hogy rovarirtószer-szennyezés gyanúja miatt bezártak 180 tojástermelő telepet.

A nyomozás szerint két növényi alapú biocid termékbe, a DEGA-16-ba, valamint a Copper boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt. A szerhamisítást feltehetően nem a gyártó, hanem a szerrel dolgozó vállalkozás(ok) követté(k) el.

Az első hírek óta több Európai Uniós tagállamban is találtak szennyezett tojásokat.

 

Mi az a fipronil?

A fipronilt elsősorban növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként. Rovarok és atkák ellen hatásos, élelmiszer célú állatok esetében azonban nem használható. Zsírban jól oldódik, ezért a szervezetbe kerülve felhalmozódhat (elsősorban a zsírban gazdag szövetekben). A szervezetbe jutva hatása lehet a központi idegrendszerre (átmenetileg), a májra és a pajzsmirigyre. Ismételt vagy hosszú távú expozíció esetén károsíthatja a szerveket. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok szerint nem mutagén (genetikai károsodást okozó), nem teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), de lehetséges karcinogén (rákkeltő).

 

Mekkora a veszély?

A jelenleg Hollandiában zajló tojás szennyezettségi ügy kapcsán az akut kockázat nem jelentős, ugyanakkor a hosszútávú kockázat nem zárható ki.

Az érintett tojástételek szennyezettsége eltérő. Ennek számos oka van, például az állatok kezelésére használt hamisított szerek szennyezettségi mértéke különböző, a kijuttatott szer mennyisége és a kezeléstől eltelt idő eltérő stb. A tojásban lévő szennyeződés jelentette kockázat mértéke is további számos szemponttól függ. Ezek közé tartozik például a fogyasztó életkora, egészségi állapota, a koncentráció mértéke stb.

Mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyagnak.

A hatóság javasolja, hogy az eset további részleteinek tisztázásáig, illetve annak lezárásáig a lakosság részesítse előnyben a kiváló minőségű magyar tojás fogyasztását.

 

Mely ország érintettek?  (folyamatosan frissülő információk!)

Az első hírek óta több Európai Uniós tagállamba is került szennyezett tojás, tojástermék.

  1. Mely országokban engedélyezett a Dega-16 és a Copper Boost termék?
    Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország, Lengyelország
    Belgium jelentése alapján a Menthol Boast termékkel kezelt istállókból származó tojásokban is fipronilt találtak.
  2. Mely országokban merült fel annak gyanúja, hogy a hamisított szert/szereket használtak vagy használhattak?
    Belgium, Hollandia, Németország, Franciaország, Dánia, Luxemburg, Románia, Olaszország, Málta
  3. Ezek közül mely országokban bizonyos, hogy valóban használták a hamis szereket?
    Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország, Franciaország
  4. Mely országokba került a szennyezett tojás/tojástermék?
    Afganisztán, Amerikai Egyesült Államok, Angola, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Egyenlítői Guinea, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp szigetek, Görögország, Hollandia, Holland Antillák, Hong Kong, India, Irak, Írország, Izrael, Kanada, Katar, Kongó, Lengyelország, Lettország, Libanon, Libéria, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Maldív-szigetek, Man sziget, Málta, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szaúd-Arábia, Szent Márton sziget, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, USA, Zöld-foki szigetek (RASFF Window szerint)

 

Hol tudom megnézni, hogy mely tételek érintettek?

A holland hatóság weboldalán közzétett, folyamatosan frissülő lista tartalmazza az érintett kódszámokat: https://www.nvwa.nl/onderwerpen/biociden/fipronil-in-eieren/eicodelijst

Az eltérő szennyezettségre tekintettel Hollandia gyakorlatilag valamennyi forgalomba került tojástételt bevizsgál. Az eredmények alapján 3 csoportba sorolják a tojásokat

  1. kategória: nem ajánlatos a fogyasztás
  2. kategória: nem ajánlatos a fogyasztás gyermekek számára
  3. kategória: teljes lista, az összes érintett gazdaság kódjával

A belga hatóság által közzétett kódok az alábbi oldalon érhetőek el (frissítve: 2017.08.13-án, 9 kódot visszavontak): 
http://www.afsca.be/persberichten/2017/2017-08-11.asp

Az angol hatóság által közzétett termékek azonosító adatai az alábbi oldalon érhetőek el: 
https://www.food.gov.uk/news-updates/news/2017/16427/update-on-fipronil-in-eggs-10-august 

 

Változik a szennyezett tojás fipronil tartalma a feldolgozás során?

A tojásba bekerül fipronil mennyisége a tárolás, főzés során sem csökken. A tojás hozzáadásával készített élelmiszereknél (pl. majonéz, piskóta stb.) azonban a fipronil koncentráció hígulásával kell számolni.

 

Magyarországon használják a hamisításban érintett biocid készítményeket?

Sem a DEGA-16, sem a Copper boost nem engedélyezett Magyarországon. A hamisítással gyanúsított cég/cégek nem forgalmaznak más állatgyógyászati terméket Magyarországon.

Ennek ellenére a hazai forgalomban lévő, NÉBIH által engedélyezett biocid készítmények esetleges szennyeződését is ellenőrizzük.

 

Hol használják a fipronilt a növényvédelemben?

A fipronil, mint növényvédő szer hatóanyag hivatalosan 2007-ben került fel az uniós pozitív listára. A korábban felmerült méhegészségügyi problémák miatt az engedélytulajdonos nem támogatta a hatóanyag megújítását, ezért annak uniós engedélye 2017. szeptember végén lejár.

Fipronil hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer – az EU adatbázis szerint – jelenleg csak Hollandiában és Belgiumban van engedélyezve. Magyarországon 2008-ig volt engedélye egy fipronilt tartalmazó rovarölő permetezőszernek, melyet kukoricában, napraforgóban, burgonyában és cukorrépában használtak.

 

Használható a fipronil Magyarországon az állatgyógyászati készítményekben?

Igen. Jelenleg Fipronil hatóanyaggal 124 állatgyógyászati készítmény rendelkezik engedéllyel Magyarországon, ebből a legtöbb rácsepegtető oldat (spot on), illetve van néhány külsőleges oldatos spray. (A viszonylag nagy mennyiség oka, hogy egy-egy spot on-ból 4-5 különböző méret is kapható – például macska, illetve S, L, M, XL kutya –, amelyek mindegyike egyedi engedélyszámmal rendelkezik.) A készítményeknél érintett célállatfajok a kutya, a macska, illetve a vadászgörény. Élelmiszertermelő fajok számára nincs engedélyezve fipronil és biocid termékben sem található.

Az engedélyezett állatgyógyászati készítmények használati utasításnak megfelelő alkalmazása a célállatfajokban alapvetően biztonságos, de alkalmazás után nagyon ritkán előfordulhatnak mellékhatások (az alkalmazás helyén jelentkező bőrelszíneződés, helyi szőrhullás, viszketés, bőrpír, az egész testre kiterjedő viszketés vagy szőrhullás, nyálzás, hányás, és reverzibilis idegrendszeri tünetek, például fokozott ingerérzékenység, hiperaktivitás, izomremegés, levertség). Ha a kutya lenyalja az alkalmazás helyét, átmeneti fokozott nyálzás és hányás jelentkezhet.

Alkalmazása ellenjavallt nyulakon és fiatal állatokon, mert ezeknél súlyos mellékhatások, akár elhullás is előfordulhat. Az Európai Unióban élelmiszertermelő állatok kezelésére nem alkalmazható.


Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Megjelent az EFSA tudományos véleménye a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor meghatározásáról
2019. október 17, csütörtök

Megjelent az EFSA tudományos véleménye a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor meghatározásáról

Frissítette az EFSA az étrendi referenciaértékek adatbázisát
2019. szeptember 12, csütörtök

Frissítette az EFSA az étrendi referenciaértékek adatbázisát

Növényvédőszer-maradékok az élelmiszerekben – Van ok az aggodalomra?
2019. augusztus 1, csütörtök

Növényvédőszer-maradékok az élelmiszerekben – Van ok az aggodalomra?

Megjelent az EFSA legújabb növényvédőszer-maradék jelentése
2019. június 28, péntek

Megjelent az EFSA legújabb növényvédőszer-maradék jelentése

Az egészséges környezet egyben egészséges táplálékláncot is jelent
2019. május 21, kedd

Az egészséges környezet egyben egészséges táplálékláncot is jelent

Legyünk körültekintőek a zöld smoothie-k fogyasztásakor!
2019. május 14, kedd

Legyünk körültekintőek a zöld smoothie-k fogyasztásakor!

Az egészséges állatokért kampányol az EFSA
2019. május 13, hétfő

Az egészséges állatokért kampányol az EFSA

Második fordulójához érkezett az EFSA új kampánya
2019. május 6, hétfő

Második fordulójához érkezett az EFSA új kampánya

Bemutatkozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
2019. április 30, kedd

Bemutatkozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Tavaszi különlegesség a kucsmagomba
2019. április 18, csütörtök

Tavaszi különlegesség a kucsmagomba

Nem állami laboratórium engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele
2019. március 12, kedd

Nem állami laboratórium engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele

Elfogadható-e a saját csomagolás használata?
2019. március 6, szerda

Elfogadható-e a saját csomagolás használata?

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai
2018. szeptember 11, kedd

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

Tropán alkaloidok
2018. március 22, csütörtök

Tropán alkaloidok

Az amigdalin
2018. március 20, kedd

Az amigdalin

Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék
2017. augusztus 15, kedd

Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék