Vissza

Hazai fűszerpaprikák az élvonalban - háttéranyag

Hazai fűszerpaprikák az élvonalban - háttéranyag

Hazai fűszerpaprikák az élvonalban - háttéranyag
2014. december 11.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2014. október-novemberében fűszerpaprika-őrleményre vonatkozó célellenőrzést végzett.

A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága nagyobb áruházláncokban és kisebb kereskedelmi egységekben illetve internetes rendelés során végzett hatósági mintavételt. Az ellenőrzés során vett fűszerpaprika-őrlemények tekintetében különös figyelmet fordítottak arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot. 46 db fűszerpaprika-őrlemény hatósági mintavétele történt meg.

 

A célellenőrzés a fűszerpaprika-őrlemények biztonsági, valamint minőségi tulajdonságaira egyaránt kiterjedt.

A Fűszerpaprika-őrleményről szóló 2-8720 számú irányelvet 2013-ban felváltotta a Fűszerpaprika-őrleményről szóló 2-211 számú irányelv és a Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott fűszerpaprika-őrleményről szóló 2-108 számú irányelv.

Lényeges a különbség a „régi” és az „új” előírás szerinti paprikák között. Az üzletek polcain 2016. június 30-ig mind a kétféle paprikát megtalálhatjuk.

 

A „régi” és az „új” szabályozás szerint a fűszerpaprika-őrleményeket a minőségük alapján (pl. a színezőanyag-tartalom) a következő minőségi csoportokba kell sorolni:

„Régi”

 MÉ 2-8720

„Új”

MÉ 2-108 és MÉ 2-211

Színezőanyag-tartalom (minimum ASTA)

 
 

Különleges
(I. osztályú)

Különleges
(termőhelytől függetlenül)

120

 

Csemege
(II. osztályú)

I. osztályú

Ha termőhelye kizárólag Magyarország, akkor a „Csemege” is feltüntethető.

100

 

Édesnemes
(III. osztályú)

II. osztályú

Ha termőhelye kizárólag Magyarország, akkor az „Édesnemes” is feltüntethető.

80

 

Rózsa
(IV. osztályú)

megszűnt

60

 

 

 

A termőhely(ek)et a jelenlegi szabályozás szerint is fel kell tüntetni a csomagoláson a mennyiségek csökkenő sorrendjében. A 2016. június 30-a után kötelezően alkalmazandó új szabályozás szerint, amennyiben több termőhelyről származik a fűszerpaprika, akkor a termőhely jelölésénél az adott termőhelyekről származó fűszerpaprika(őrlemény) tömegszázalékban kifejezett mennyiségét is jelölni kell: pl. Magyarország (70%), Spanyolország (20% ), Kína (10%). Amennyiben az őrlemény alapjául szolgáló fűszerpaprika egy termőhelyről származik, a termék megnevezésében is lehet utalni arra az országra, ahol a fűszerpaprikát termesztették, pl. I. osztályú magyar fűszerpaprika-őrlemény.

Származásukat tekintve az ellenőrzött fűszerpaprika termékek 48%-a kevert (Magyarország és más uniós ország), 39%-a magyar, 9%-a harmadik ország (Peru és Kína) és 2%-a uniós tagállamból származott. 1 terméken pedig nem jelölték a fűszerpaprika termőhelyét. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vizsgált fűszerpaprika-őrlemények közül a legtöbbet magyar és spanyol paprikából kevertek.

A célellenőrzés folyamán minden termék esetében elvégeztük a Magyar Élelmiszerkönyvekben szereplő paraméterek (természetes színezőanyag-tartalom, nedvességtartalom, összes hamu, savban oldhatatlan hamu) vizsgálatát.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy nem mindegyik termék felelt meg az előírásoknak. 2 termék esetében a mért érték meghaladta a maximálisan előírt, szárazanyagra számított összes hamu értéket (mely a fűszerpaprika idegen szennyező anyagainak és a rostosabb, keményebb szerves anyagoknak a jellemző értéke), 3 termék esetében a természetes színezőanyag-tartalomra vonatkozó mért érték nem érte el a minimumértéket, illetve 2 termék nedvességtartalma is határérték felett volt.

 

A mikotoxinok között az aflatoxinokat tekintik a legveszélyesebb méreganyagnak, mivel már nagyon kis mennyiségben is mérgező. Emiatt világszerte, így az Európai Unióban is szigorú szabályozás és ellenőrzés alá esnek.

A laboratóriumban mind a 46 termék esetében megtörtént az aflatoxin B1, az összes aflatoxin (B1, B2, G1 és G2 összege) illetve az Ochratoxin-A vizsgálata is, a mért eredmények alapján kiderült, hogy minden termék megfelelt a jogszabályban előírtaknak. 2015. január 1-jétől szigorúbb határértékeket írnak elő a fűszerpaprika-őrlemények Ochratoxin-A tartalmát tekintve, de a jelenleg végzett vizsgálatok alapján már ezeknek az értékeknek is megfelelnek a termékek.

Az előírásokban szereplő határértékek ellenőrzése céljából elvégezték a termékek kapszaicinoid-tartalmának vizsgálatát. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy két termék nem felelt meg az előírásnak. Az egyik terméket „csípős” kategóriának jelöltek, a mért kapszaicinoid-tartalma alapján a „nagyon csípős” kategóriába tartozott volna. A másik fűszerpaprika-őrleményt „csípős”-nek nevezték, míg a mért érték alapján az „enyhén csípős” kategóriának felelt meg.

A termékek besugárzottság vizsgálatát tekintve megállapítható, hogy egyik fűszerpaprika-őrleményt sem vetették alá ionizáló energiával való kezelésnek.

 

A növényvédőszer maradék vizsgálat során kiderült, hogy minden termék megfelelt az előírásoknak. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal mintegy 200 különböző hatóanyag és azok bomlástermékeinek vizsgálatára került sor.

A vizsgált 46 db hatósági minta megnyugtató módon nem tartalmazott határérték feletti mennyiségben szermaradékot, a minták mintegy 35%-a (16 db minta) tartalmazott gombaölő szer hatóanyagokat (flutriafol, karbendazim és propamokarb) kimutatható mennyiségben, de ezek határérték alatti értékek.

Európa-szerte egyre nagyobb hatékonysággal igyekeznek bevezetni az ún. növényvédőszer nyomonkövethetőség (pesticide traceability) gyakorlatát, amellyel nem a mezőgazdasági termelési- és forgalmazási lánc végén próbálják a növényvédőszer-maradékot megtalálni, hanem a folyamat elején, a termelés-biztonság szigorításával és dokumentálásával.

 

Elvégeztük a minták tiltott színezék (Para Red, Sudan Red I., Sudan Red II., Sudan Red III., Sudan Red IV., Sudan orange G) vizsgálatát. A vizsgálat során egyik terméknél sem mutatott ki a laboratórium tiltott színezék tartalmat.

 

A jogszabályokban előírt jelölési követelmények minden megmintázott terméknél ellenőrzésre kerültek.

Az ellenőrzés során a 46 termékből 2 termék esetében csak jelölési hibát, hiányosságot állapítottak meg. Hibának számított, ha a termék gyártóját vagy forgalmazóját nem tüntették fel. Egy esetben a termék csomagolásán nem jelölték a Magyar Élelmiszerkönyv előírásának megfelelően a minőségi osztályt és a termőhelyet.

 

A 46 termékből 11 terméknél történt meg a hatósági eljárás megindítása. Az élelmiszer-ellenőrzési bírságok várható összege az előzetes adatok alapján kb. 1.600.000 Ft lesz, amelyek a fentiekben részletezett minőségi hibák miatt kerülnek kiszabásra.


Átlagos (0 Szavazatok)