A parlagfű cimkéjű tartalom.

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.25.)
2019. október 28.

A parlagfű növények döntő többsége országszerte a termésérés és a magszórás fenológiai állapotában van. Virágzó egyedekkel már csak elvétve lehet találkozni, leginkább csak a belterületek fagyvédett helyein. A gyomnövény pollenszórása elenyésző. A legfejlettebb parlagfüvek közel 60-95%-ka már beérett termésekkel rendelkezik, a magszórás folyamatos ezeknél a növényeknél.

Az aratásoknak és az őszi talajmunkáknak köszönhetően a gyomnövény egyedszáma jelentősen lecsökkent. Az új egyedek keléséhez már kedvezőtlenek az időjárási feltételek, így az eddig elvetett őszi kultúrákban a parlagfű jelenlétével nem kell számolni. A gyomnövény még – főként a ruderáliákon és az elhanyagolt lábon lévő kultúrákban – fellelhető egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat. Az élőhelytől és a kelési időtől függően a fellelhető parlagfű egyedek magassága 20-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti, viszont ezek között már nagy arányban fordulnak elő az elbarnult, száradó félben lévő példányok.

Az idei évben a nyári betakarítású növények tábláin, sok esetben két talajmunkát is végeztek. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak.

Az őszi káposztarepce állományok változatos fejlettséget mutatnak az egyenetlen őszi csapadék miatt. Az állományok egy részénél egyenetlen, foltokban történő kelés volt megfigyelhető a száraz őszi időjárás miatt. A megfelelően kelt állományokban a növények fejlettsége átlagosan 4-9 leveles állapot közé tehető. Az őszi gyomirtásban és regulátoros kezelésben részesített állományok száma egyre inkább növekszik.

Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkák egyelőre még zajlanak, viszont ezzel párhuzamosan a kalászosok vetésére is egyre több helyen kerül sor. A szeptember végén – október elején vetett gabonák még teljes mértékben, egyenletesen kikeltek. Az október második dekádjától vetett táblákon – a szárazság miatt – már nem valósult meg az egyenletes kelés. A legkorábban vetett táblákon már 2-3 leveles állapotban vannak a növények.

A kapás kultúrák közül az idei évben főként a napraforgóban volt leginkább látható a parlagfű fertőzöttség. A napraforgó táblák betakarítása döntően befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását, az őszig gabonák vetéséhez, a gazdálkodók folyamatosan végzik. A napraforgó betakarítása által a parlagfű egyedszáma is jelentősen csökkent.

A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotában vannak.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A takarmány kukorica betakarítása néhány megyében (Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok) már befejeződött, illetve a vége felé tart, azonban az ország jelentős részében még folyamatban van. A betakarított táblák talajmunkáit, valamint az őszi kultúrák vetéséhez szükséges tápanyag utánpótlást folyamatosan végzik a gazdálkodók.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben a tenyészidőszak folyamán az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt egyes ültetvényeknél a gyomirtást háromszor is el kellett végezni.

A rendszeres mechanikai gyomirtások miatt már nincs erős parlagfű fertőzöttség az ültetvényekben. A gyomnövény elleni beavatkozásra már csak azokon a helyeken van szükség, ahol erre eddig még nem tudtak sort keríteni.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább a még be nem takarított táblák szélein, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, a még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő.

Az egyre hűvösebb időjárás és a folyamatos betakarítások, valamint a vetés előkészítési munkálatok, továbbá a gyomnövény egyedeinek elhalása révén a fertőzési nyomás továbbra is napról napra csökken.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű fertőzöttség mértéke jelentősen nagyobb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idei csapadékos időszakoknak megfelelően, több hullámban kelt a parlagfű, így egyedszáma is magasabb volt. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés volt szükséges ezeken a területeken. A ruderáliák fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyanazokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására.

Egyes útszakaszok mentén még végeznek kaszálásokat, azonban ezekre a munkálatokra már csak kevés helyen van szükség. A közutak többsége az év további részében már parlagfű mentes marad a sikeres kaszálások és a gyomnövény számára most már kedvezőtlen időjárás következtében.
Átlagos (0 Szavazatok)