null Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről

2021. augusztus 27, péntek

Az engedélyes üzem tevékenységét a növénytermesztési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az üzem a szaporítóanyagokról nyilvántartást vezet, megjelöli a tevékenységének a palánták minőségére hatással bíró kritikus pontjait, biztosítja a palánták nyomon követhetőségét és a növény-egészségügyi követelmények betartását, évente megküldi a Nébih részére az Éves bejelentőlapot és a Zöldségpalánta leltárt, valamint az értékesített palántákat szaporítóanyag-kísérő okmánnyal látja el.

Palánta tételek elkülönítése, jelölése, okmányhasználat
A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell. Biztosítani kell a palánta tételek nyomon-követhetőségét.

Zöldségpalánta csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal. Nem szükséges szaporítóanyag-kísérő okmány, ha a palántát nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon értékesítik. 
Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.
Az üzemnek biztosítania kell, hogy az általa forgalomba hozott zöldségpalánta a Törvényben és a Rendeletben foglalt követelményeknek megfeleljen. 

Kritikus pontok, nyilvántartás-vezetés
Az üzem köteles maga vagy más erre alkalmas személy, illetve intézmény útján


a) az alkalmazott termesztési módszer alapján megállapítani a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjait,
b) kidolgozni és kivitelezni a kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit, valamint
c)  szükség esetén mintát venni és azt a Nébih által megbízott laboratóriumban való vizsgálat céljára elküldeni.

Az üzem köteles írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített, naprakész, a Nébih és a megyei kormányhivatal részére hozzáférhető, teljes körű nyilvántartást vezetni:


a) a kritikus pontok esetében elvégzett önellenőrzésekről,
b) azokról a zöldségszaporító alapanyagokról és ültetési anyagokról, amelyeket


1. előállítás, tárolás, kezelés vagy forgalomba hozatal céljából szerzett be,
2. előállított, tárolt, kezelt, vagy
3. mások részére átadott,


c) a területen előforduló károsítókról, a kár elhárítására tett intézkedésről, a zöldség szaporítóanyagok esetében alkalmazott bármely kezelésről és egyéb eseményről.


Az az üzem, amely kizárólag mások által előállított zöldségpalánta csomagolását és forgalomba hozatalát végzi írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített feljegyzést csak az általa vásárolt, szállított és forgalomba hozott termékekről köteles vezetni.

A fenti feljegyzéseket az üzem köteles a Nébih, illetve a  megyei kormányhivatal ellenőrzéséig, de legalább három évig megőrizni, valamint ellenőrzésre a Nébihnek és a megyei kormányhivatalnak bemutatni.

Az üzemnek biztosítania kell, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a megyei kormányhivatallal. A Nébih és a megyei kormányhivatal által megbízott személyek - különös tekintettel az ellenőrzés és a mintavétel végzésére, továbbá a nyilvántartás és egyéb bizonylatok ellenőrzésére - az üzem területére beléphetnek. Az üzem minden egyéb módon is köteles együttműködni a Nébihhel, illetve a megyei kormányhivatallal.

A Nébih nyilvántartásában szereplő, engedélyes zöldségpalánta előállító üzem a palánta harmadik országban való forgalomba hozatala esetén igazolást (úgynevezett Tanúsítványt) kérhet a megyei kormányhivataltól a zöldségpalánta minőségének EU-megfeleléséről, ha azt a Rendeletben foglaltaknak megfelelően, nem elkülönítve állították elő.


Növény-egészségügyi kötelezettség
A zöldségpalántának meg kell felelnie a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási jogi aktusaiban az uniós zárlati károsítókra és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek.

Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a fenti bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyagának közvetlenül olyan alapanyagból kell származnia, amelyet vegetációban megvizsgáltak és a meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek találtak.

Ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek
A növénytermesztési hatóság a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzemben rendszeresen (legalább évente egyszer) ellenőrzi a vonatkozó jogszabályban foglaltak betartását. Az ellenőrzést a  növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok munkatársai, a forgalmazók által a Nébihnek legkésőbb január 15-ig megküldött Éves bejelentőlap alapján, előzetes időpont-egyeztetés után végzik. A szemle díjköteles, amelyet az ügyfél a mindenkori díjszabás rendelet alapján fizet meg. 
Az ellenőrzés alkalmával a megyei kormányhivatal munkatársa elvégzi a kiszállítás előtt álló palánta tételek minősítését, amennyiben az üzem a minősítendő tételekkel kitöltött Palánta-minősítő lapot az ellenőrzés időpontjára kinyomtatva előkészíti. A Palánta-minősítő lap letölthető innen. A palánták minősítését a megyei kormányhivatal a Nébih által készített, minőségi paraméterekhez tartozó kódszámok adásával végzi el. 

Éves bejelentőlap megküldése
Az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem minden évben január 15-ig, a Nébih részére megküldi a tárgyévi tevékenységre vonatkozó, a Nébih honlapjáról letöltött, kitöltött Éves bejelentőlapot és a tárgyévet megelőző évről szóló Zöldségpalánta leltárt. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az ellenőrzéshez, be nem küldésük szankciókat vonhat maga után.  
A Nébih az Éves bejelentőlapok és Zöldségpalánta leltárak másolatát – ellenőrzés és feldolgozás után - az éves szemletervvel együtt továbbítja a megyei kormányhivatalok részére, akik a közölt adatokat az ellenőrzésen figyelembe veszik. További információ a Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentéséről és a zöldségpalánta leltár megküldéséről.

Fajtanév-használat szabályai
A Rendelet 2. számú mellékletében felsorolt zöldségfajokból árutermesztők részére palánta csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi fajtajegyzékben bejegyzett fajtanévvel forgalmazható. 
Fajmegjelöléses palánta csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek


a) a 2. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve
b) nem szerepelnek a 2. számú mellékletben, és a Nemzeti Fajtajegyzék - Zöldségnövények B. és C. fejezetében, valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.

A Nemzeti Fajtajegyzékből vagy a Közösségi Fajtajegyzékből visszavont zöldségfajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.

Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Zöldségnövény: a Rendelet értelmezésében a zöldségnövény valamint a gyógy- és fűszernövény
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis. (1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége, 2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése, 3. a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak betartása, 4. a termesztési terv és technológia, 5. az általános kultúrállapot, 6. a szaporítási eljárások, 7. a felszedési műveletek, 8. a higiénia, 9. a kezelések, 10. a csomagolás, 11. a tárolás, 12. a szállítás, 13. a nyilvántartás, adminisztráció)
Közösségi Fajtajegyzék (Common Catalogue of Varieties of Vegetable Species): az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.
Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék. 
Szaporítóanyag-kísérő okmány: a Rendeletben meghatározott adattartalmú okmány, amely a palántát kíséri belföldi és az Európai Unión belüli forgalomba hozatal esetén. 
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország
Tétel: meghatározott számú homogén összetételű és azonos származású árut jelölő szaporítóanyag-mennyiség
Kritikus pont: a dísznövény szaporítóanyag előállítása, tárolása, forgalomba hozatala folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis
Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerint illetékes kijelölt megyei kormányhivatal és/vagy Nébih. Lásd még a Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása cikket.
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 
Díjszabás rendelet: A Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet

Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >