null Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről

2021. szeptember 3, péntek

Árutermesztés céljára kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerint előállított, azoknak megfelelő minőségű és okmánnyal ellátott zöldségpalánta hozható forgalomba

Zöldségpalánták forgalmazásának általános feltételei
Zöldségpalánta árutermelés céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek forgalmazási tevékenységét valamely tagállamban engedélyezték.
A Rendelet 2. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból árutermesztők részére palánta csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.
Fajmegjelöléses palánta csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek
a) a 2. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve
b) nem szerepelnek a 2. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B. és C., valamint a Nemzeti Fajtajegyzék Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.
A Nemzeti Fajtajegyzékből vagy a Közösségi Fajtajegyzékből visszavont zöldségfajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.
Palánta csak kellően egynemű, az üzem által megfelelően kiállított szaporítóanyag-kísérő okmánnyal rendelkező tételekben hozható forgalomba.
A tagállamokból származó, illetve az oda szállított zöldségpalánta forgalomba hozatala belföldi forgalmazásnak minősül, amennyiben annak minősítése megfelel a Rendeletben foglalt előírásoknak.
Harmadik országból származó zöldségpalánta abban az esetben hozható forgalomba, ha minősége megfelel a Rendeletben foglalt, a szaporítóanyaggal szemben támasztott, valamint a jelöléssel kapcsolatos követelményeknek, továbbá a belföldi forgalmazó a behozott szaporítóanyag tételekről megfelelő nyilvántartást vezet.
Ha a harmadik országban történő forgalomba hozatalra szánt zöldségpalánta előállítása esetén az üzem nem kéri a palánta Rendelet szerinti minősítését, a tételt előállítása, tárolása és szállítása során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.
Dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.
A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.
A címkén a külön jogszabályban meghatározott adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni.
A növénytermesztési hatóság a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása miatt az érintett növényi kultúra, valamint a Törvény végrehajtására kiadott Rendeletben meghatározott védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítését rendelheti el.

Minőségi követelmények
Zöldségpalánta előállítására csak minősített vetőmag, illetve ellenőrzött szaporító alapanyag használható fel.
A zöldségpalántának legalább vizuális vizsgálat alapján a termőhelyen gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében felsorolt, az adott szaporítóanyag és ültetési anyag tekintetében felsorolt valamennyi károsítótól.
A forgalomba hozott zöldségpalántán az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók mennyisége - legalább vizuális vizsgálat alapján - nem haladhatja meg a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében meghatározott küszöbértéket.
A zöldségpalántának vizuális vizsgálat alapján gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2019/2072/EU bizottsági végrehajtási rendelet IV. melléklet I. részében az adott szaporítóanyag és ültetési anyag tekintetében felsorolt károsítótól eltérő valamennyi olyan károsítótól, amely csökkenti az adott ültetési anyag felhasználhatóságát és minőségét.
A zöldségpalántának meg kell felelnie a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási jogi aktusaiban az uniós zárlati károsítókra és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek.
Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a fenti károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyagának közvetlenül olyan alapanyagból kell származnia, amelyet vegetációban megvizsgáltak és kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek találtak.
A zöldségpalántának faj- és fajtaazonosnak kell lennie és megfelelő faj- és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.
A zöldségpalántának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolhatja, fejlettségének és méretének megfelelőnek kell lennie az ültetési anyagként való felhasználáshoz. Ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát.

Elkülönítés, jelölés, okmányhasználat
A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell.
Zöldségpalánta - a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő értékesítés kivételével - csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által megfelelően kiállított okmánnyal.
Az árut kísérő okmánynak olyan, a célnak megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban nem használtak és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítottak ki.
Az árut kísérő okmány lehet a Nébih által rendszeresített okmány vagy az üzem által kiállított bármely olyan okmány, amelyet általában kereskedelmi célra használnak (például számla vagy szállítólevél). Az üzem szabadon dönthet, hogy a fentiek közül melyik lesz a szaporítóanyag-kísérő okmánya, de azon a következő adatoknak feltétlenül szerepelnie kell:
a) az „EK minőség” megjelölésnek
b) Magyarország európai uniós tagállam kódjának (HU),
c) a Nébih nevének vagy azonosító kódjának,
d) az üzem a kormányhivataltól kapott engedélyszámának,
e) az üzem nevének,
f) az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak,
g) a kiállítás dátumának,
h) a faj közönséges nevének (a növényútlevélen tudományos névnek is),
i) a fajta nevének (ha van, az alany nevének vagy jelének),
j) a szaporítóanyag mennyiségének (darab vagy tömeg), valamint
k) ha a szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállító ország nevének.
Az „EK minőség” megjelölést kizárólag a 2. számú mellékletben felsorolt növénynemzetségek és fajok Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtáinak palántája esetén szabad szerepeltetni.
Szaporítóanyag-kísérő okmányt két példányban kell kitölteni, és ebből egyet ellenőrzés céljára meg kell tartani.
Számla, vagy szállítólevél használata esetén a hiányzó adatok az üzem által készíttetett bélyegzővel is felvihetők az okmányra. Figyelem, a törzspéldányt is le kell bélyegezni!
Az okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos.
A Rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó okmány kiállítására valamennyi olyan engedéllyel rendelkező üzem jogosult, amely a Törvény és a Rendelet előírásait megtartja.
Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.
 

Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Zöldségnövény: a Rendelet értelmezésében a zöldségnövény valamint a gyógy- és fűszernövény
Növényfajta: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás.
Közösségi Fajtajegyzék (Common Catalogue of Varieties of Vegetable Species): az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.
Nemzeti FajtajegyzékMagyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.
Szaporítóanyag-kísérő okmány: a Rendeletben meghatározott adattartalmú okmány, amely a palántát kíséri belföldi és az Európai Unión belüli forgalomba hozatal esetén.
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli bármely ország
Faj- és fajtaazonos szaporítóanyag: megjelölésének megfelelő fajtájú (klónú) szaporítóanyag
Faj-és fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy a csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag
Jó kondíciójú: a szaporítóanyag életerős, fajtára jellemző alkatú és színű, szövetei megfelelő víztartalmúak, nem száradtak, nem fonnyadtak, nem megnyúltak, a gyökérzet fajtára jellemző- és megfelelő nagyságú és sűrűségű, a hagymás növények nyugalmi állapotúak, nem hajtanak.
Tétel: meghatározott számú homogén összetételű és azonos származású árut jelölő szaporítóanyag-mennyiség
Engedményes szaporítóanyag: átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető palánta ellátási nehézség elhárítása céljából a Nébih engedélyt adhat egy adott kategóriához tartozó, az e rendeletben foglaltaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő palánta meghatározott ideig való forgalomba hozatalára az Európai Bizottság felhatalmazása alapján, ha az a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak egyébként megfelel.
Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerinti kormányhivatal és/vagy Nébih
Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmag: az a vetőmag, amely
a) Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező,
b) az Európai Unióban termesztési célú felhasználásra ki nem terjedő engedéllyel rendelkező, vagy
c) az Európai Unióban termesztési célú engedéllyel rendelkező, de védzáradéki eljárás alatt álló géntechnológiai módosítás által megváltozott génállományú természetes szervezetet tartalmaz, illetve ilyen természetes szervezetből áll.
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >