null Szacharin: emeltek a biztonsági küszöbértéken

Szacharin: emeltek a biztonsági küszöbértéken

2024. november 20, szerda

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég kiadott tudományos jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a szacharin emberi fogyasztása biztonságos, ezért megemelte a megengedhető napi beviteli értéket (ADI), mely 5 helyett most már 9 mg/testtömeg kilogramm.

A tudományos jelentés következtetései alapján most megemelt megengedhető napi bevitel, vagyis az ADI az egész életen át naponta fogyasztható anyag biztonságos mennyiségét tükrözi, ebben az esetben a szacharin és annak nátrium-, kalcium- és káliumsóit (E 954) foglalja magában.

A korábbi ADI-t 1995-ben határozták meg a hólyagdaganatok ‒ patkánykísérletekben megfigyelt ‒ megnövekedett előfordulása alapján. Jelenleg azonban tudományos egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy ezek a daganatok hím patkányokra specifikusak, és nem relevánsak az emberek esetében. 
Az EFSA szakértői a rendelkezésre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a szacharin nem okoz DNS-károsodást, és nem valószínű, hogy fogyasztása az embereknél összefüggésbe hozható a rák kockázatával. Ezenkívül a fogyasztók expozíciója az újonnan meghatározott ADI alatt van, vagyis nem tekinthető egészségügyi kockázatnak.

A szacharin a 60-as, 70-es években vált népszerűvé cukorhelyettesítőként, de már több mint 100 éve használják ételek és italok édesítésére.  A szacharin sóit azért használják, mert jobban oldódnak vízben, ez megkönnyíti az ételekhez és italokhoz való hozzáadását, és édesebbé teheti őket. Mint minden élelmiszer-adalékanyagot, a szacharint és sóit is kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéin, ezzel megkönnyítve a fogyasztók tudatos döntéshozatalát.
https://www.efsa.europa.eu/en/news/saccharin-safety-threshold-increased 
 


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >