null Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

2021. szeptember 13, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához abban az esetben lehet szükség a növénytermesztési hatóság engedélyére, ha a forgalomba hozott palánta fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben államilag elismert fajtaként van feltüntetve (fakultatív fajták) és a palánta hazai előállítású. A fajta nélküli palánta engedély nélkül is forgalomba hozható. A fűszerként, élelmezési célból forgalomba hozott gyógy- és fűszernövények nem szaporítóanyagok, ezért azokat az alábbi szabályozás nem érinti.

A Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben feltüntetett fajták hazai előállítású szaporítóanyagai esetén is vizsgálni kell azonban a következőket:
Nem kell engedélykérelmet benyújtania annak az üzemnek, amely


-a gyógy- és fűszernövény palántát saját felhasználásra szánja,
-a gyógy- és fűszernövény palánták kizárólag díszítés céljára való forgalomba hozatalával foglalkozik (ebben az esetben a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV.11.) FVM rendelet szerinti feltételek vonatkoznak rá, amelyeket itt lehet megtekinteni.
-a genetikai sokszínűség megőrzését célzó palántatermesztést/forgalmazást végez,
-a kis mennyiséget meg nem haladó mértékben, kísérleti-, kutatási-, nemesítési, kiállítási célra hoz forgalomba, vagy
-a kis mennyiséget meg nem haladó kiskerti felhasználás céljából hoz forgalomba gyógy- és fűszernövény palántát,
-a palánta teljes mennyiségét külföldön értékesíti.                                                                      

                               
Hova kell a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az erre rendszeresített Kérelem űrlapon, a szükséges mellékletekkel együtt a tevékenység helye szerinti, növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.
A gyógy- és fűszernövény palánták árutermesztők részére való forgalomba hozatala esetén a Törvény és a zöldségpalántákra vonatkozó Rendelet előírásait kell alkalmazni, ahol meghatározott esetben „zöldségnövény”, „zöldségpalánta” és „palánta” kifejezésen a gyógy- és fűszernövényeket is kell érteni.
Az engedélykérelemmel kapcsolatos ügyintézés a zöldségpalánta felületen végezhető. 
További információt e honlapunkon, a zöldségnövényekre vonatkozó cikkekből szerezhet.

Palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset.
Zöldségnövény: a Rendelet értelmében a zöldségnövény fogalmába beleértendők a gyógy- és fűszernövények is.
Fakultatív fajták: a Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények B és C fejezeteiben felsorolt zöldségfajták valamint a Nemzeti Fajtajegyzék - Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben felsorolt gyógy- és fűszernövény fajták.
Növényfajta: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre, és
a) egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető,
b) más növénycsoportoktól legalább egy tulajdonság kifejeződése alapján megkülönböztethető, valamint
c) továbbszaporítása során tulajdonságait változatlanul megőrzi, és ezáltal ugyanazon egységnek tekinthető.
Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szőlő klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.
Nemzeti Fajtajegyzék: Magyarországon állami elismerésben részesített növényfajták, szőlő klónok, szaporításra egyedileg engedélyezett zöldség-, gyümölcs-szőlő és erdészeti fajták, tájfajták, valamint a hivatalos leírással rendelkező gyümölcsfajták lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett jegyzék.
Kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta.
Kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő palántavásárlás.
Saját felhasználás: az üzem által előállított palánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása.
Tevékenység helye: az a város/község, ahol a termesztő a szaporítóanyagot termeszti/a nagykereskedő az értékesítést végzi, tároló helyiséget fenntart, vagy irodája elhelyezkedik.
Üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely palántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz.
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet

Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >