Vissza

GYIK_ASP

Afrikai sertéspestis

  • ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ASP-RŐL

    • Milyen betegség az afrikai sertéspestis és mi okozza?

      Az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP) a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.

    • Hogyan és milyen gyorsan terjed a betegség?

      A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

    • Mik a tünetei?

      A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

      Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony.

      Kórboncoláskor testszerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad véres tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.
    • Milyen gyorsan pusztul el a beteg állat?

      Általában 3-5 nap alatt megjelennek a jellegzetes tünetek és ezt követően nagy valószínűséggel el is pusztul a sertés.

    • Mindig halálos kimenetelű?

      A fertőzött állatok 90 %-a 3-5 napon belül elpusztul, azonban egy állományon belül egyszerre az állatoknak csak kb.10-15%-a fertőződik meg.

    • Van ellene védőoltás vagy gyógyszer a már beteg állatoknak?

      Sem a megelőzést szolgáló vakcina, sem olyan gyógyszer, amivel az állatok meggyógyíthatóak, nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését csak a fertőződött állományok gyors és teljes felszámolásával lehet megállítani.

    • Veszélyes az emberre az ASP?

      Nem, emberre semmilyen veszélyt nem jelent az ASP. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg.

    • Más állatot megbetegíthet?

      A házi sertésen és a vaddisznón kívül más állatot nem betegít meg a vírus.

  • INFORMÁCIÓK A LAKOSSÁG RÉSZÉRE

    • Hol fordul elő a betegség?

      Magyarországon az ASP 2018 tavaszáig egyáltalán nem fordult elő és jelenleg is csak a vaddisznó állományban állapították meg.

      A Magyarországhoz kelet felől közeledő járvány a vírus Afrikából Grúziába 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométert terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta ezen a területen házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. 2018 augusztus végén Bulgáriában, háztáji sertés állományban, majd szeptemberben Belgium nyugati részén, a német és francia határhoz közel vaddisznókban állapították meg a betegséget. Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nébih laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, a fertőzött hullát Heves megyéből szállították be laboratóriumi vizsgálatra.

      Jelenleg 7 megyében találtak fertőzött vaddisznókat: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megyében. A folyamatosan frissülő interaktív térképen tájékozódhatnak az érdeklődők a járvánnyal kapcsolatos hatósági intézkedésekről, valamint, hogy pontosan hol fordult elő a betegség.

    • Hogyan juthatott be hazánkba a betegség?

      Az ASP Európa szerte folyamatosan terjed. Hazánkba való bejutásában a vaddisznók vándorlásából adódó természetes terjedésen túl (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei esetek), valószínűsíthetően jelentős szerepe volt a felelőtlen emberi magatartásnak is, azaz, hogy a tiltás ellenére fertőzött sertéshúsból készült hústerméket hoztak be Magyarország területére (Heves megye).

    • Biztonságosak a sertéshúsból készült termékek?

      Igen, a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak!

    • A vaddisznók megbetegedése miatt várható erdők elzárása a kirándulók elől?

      Nem, az ASP ugyanis csak a házi sertések és a vaddisznók betegsége. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, ezért nem is kell az erdőket „bezárni”. Az úgynevezett szigorúan korlátozott területek határán azonban a turisták találkozhatnak olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

      Fontos, hogy ha az erdőjáró elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik, akkor azt jelentse be a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatának.
    • Vezetnek be korlátozásokat a különféle turisztikai rendezvények tartásával kapcsolatban?

      Nem, semmilyen korlátozás nem érinti a turisztikai rendezvényeket. A szigorúan korlátozott területek határán találkozhatnak a turisták olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

  • ÁLLATTARTÓKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

    • Mitől betegedhetnek meg az állataim?

      Az afrikai sertéspestis különösen veszélyes betegség, mivel az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, nem ellenőrzött helyről származó, beteg vagy fertőzött házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszer-hulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek vagy akár ruhának.

    • Milyen tüneteket okoz a sertésekben a betegség?

      A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

      Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed.

      Éppen ez teszi nehézzé a betegség megjelenésének korai észlelését egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben fog látványosan megnövekedni. Kórboncoláskor test-szerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad véres tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.

    • Hogyan előzhetem meg, hogy megbetegedjenek az állataim, és mit tehetek a betegség terjedése ellen?

      A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a MEGELŐZÉS! Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból, a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

      A körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) és a sertéstartást szabályozó különböző jogszabályok betartásával (tenyészetek és tartási helyek regisztrációja, állatorvosi felügyelete, a telepek járványvédelmi zártsága) az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség behurcolásának megelőzéséért. Ezen kívül a sertéstelepeken a jogszabályban is előírt járványvédelmi intézkedések, valamint az alapvető higiéniai feltételek betartásával előzhető meg az állomány fertőződése:

           - meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval, vagy annak bármely részével érintkezzenek;
           - a telepre behajtó gépjárműveket fertőtleníteni kell, a belépő személyeknek pedig át kell öltöznie;
           - állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladékot („moslékot”) soha ne adjunk a sertéseknek (az állati eredetű anyagot tartalmazó „moslék” etetése jogszabály alapján is tilos)!

      Ezek az egyszerű és ésszerű intézkedések a háztáji sertéstartó gazdaságokban is megvalósíthatók, és igen nagy jelentőségük van a kis létszámú telepek járványvédelmének növelésében.

    • Beoltathatom az állataimat a betegség ellen?

      A betegséggel ellen jelenleg nem létezik vakcina. A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés.

    • Levághatom a hízómat, ha nincsenek tünetei?

      A fertőzött területen is le lehet vágni az egészséges sertéseket, de minden esetben előzetesen be kell jelenteni a járási hivatalban.

    • Eladhatok/vehetek malacot, hízót?

      A fertőzött területről csak a szállítást megelőzően állatorvos által elvégzett vizsgálatokat követően, hatósági állatorvos által ellenjegyzett írásos engedéllyel lehet az álatokat szállítani. Ez igaz a területen belüli és a területről történő kiszállításokra is. 

    • Kihez fordulhatok, ha úgy látom, beteg az állatom?

      A gazdák elsősorban keressék szolgáltató állatorvosukat, ha őt nem érik el, akkor a járási főállatorvosnál, a fertőzött területen a Helyi Járványvédelmi Központnál tudják állataik megbetegedését, esetleg elhullását bejelenteni, illetve a Nébih zöld számára (+36 80/263-244) is telefonálhatnak. Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség valamennyi, az állattal foglalkozó személyre (így állatszállítókra, vágóhidak üzemeltetőire) is vonatkozik.

      Az állomány ASP-vel való megfertőződésére engednek következtetni az alábbi tünetek:

      • bágyadtság, étvágytalanság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, hirtelen elhullás,
      • vérzések testszerte a bőrön, a bőr lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, vetélés.

       

    • Milyen intézkedéseket tett a hatóság a betegség megelőzésére, illetve megfékezésére?

      Az országos főállatorvos már az első ukrajnai kitörés után elrendelte a magyar-ukrán határszakaszon a tehergépkocsik számára a fertőtlenítőkapun, a személygépjárművek, buszok és egyéb járművek részére pedig a kerékfertőtlenítőn történő áthaladást. Mivel a kórokozó túlélőképessége kivételesen nagy, a személyes poggyászokat is fokozott ellenőrzés alá vonják határátkeléskor, és az abban talált élelmiszerek kobzásra kerülnek. A magyar állategészségügyi hatóság a NAV és a Rendőrség bevonásával fokozottan ellenőrzi a közúti sertésszállítmányokat. A magyar hatóság a betegség uniós megjelenése óta több száz illegálisan szállított, ismeretlen származású sertés megsemmisítését rendelte el.

      Emellett a lakosság és a sertésszektorban dolgozók figyelmének felhívásával, tudományos, szakmai rendezvények szervezésével igyekszik eljuttatni mind szélesebb körben a betegséggel kapcsolatos információkat. Ezzel párhuzamosan a vadászatra jogosultak közreműködésével 2014. év eleje óta zajlik a magyarországi vaddisznóállomány vizsgálata.

      Az első magyarországi vaddisznó megbetegedést követően a hatósági további szigorú intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy megakadályozzuk a betegség házi sertésekre való átterjedését. Erről a Nébih ASP aloldalán tájékozódhatnak.

    • Mit tesz most a hatóság? Milyen intézkedéseket hoz?

      Az ASP vírusát Magyarországon csak vaddisznókban mutatták ki. A meghozott intézkedések is ennek megfelelően történtek és történnek:

      A hatóság a fertőzött vaddisznó megtalálási helye körül, több vadásztársaság területét is magába foglalóan kijelölte az ún. fertőzött területet, ahol –a házi sertésekre vonatkozóan – az alábbi intézkedések léptek életbe:

      1. Valamennyi gazdaságban kötelezően elvégzendő a sertések korcsoportok szerinti nyilvántartásba vétele, a ki- és beszállítások korlátozása, továbbá a járványvédelmi zártság fokozása.
      2. A területről származó sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje kizárólag az előzetes állategészségügyi vizsgálat kedvező eredményét követően a hatósági állatorvos külön engedélyével és csak Magyarországon belülre szállítható.
      3. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
      4. A kislétszámú sertéstelepeken elhullott és megvizsgált házi sertések ártalmatlanítása állami költségre történik.
      5.  A fertőzött területen belüli különös ellenőrzött területen sertések takarmányozására friss lekaszált füvet és egyéb zöld takarmányt felhasználni a továbbiakban tilos!
    • Mikor oldhatják fel leghamarabb a hazánkkal szembeni korlátozó intézkedéseket?

      Az Állategészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az utolsó esetet követően három évnek kell eltelni, amíg egy ország visszakaphatja a mentes státuszát és ezt követően indulhatnak újra a távol-keleti exportok. Tehát nagyon hosszú időnek kell eltelni. Amíg a betegség csak vaddisznóban kerül megállapításra, az EU-n belüli export korlátozások csak a fertőzött területről való élő sertés kiszállításra vonatkoznak.

    • Mi történik, ha egy sertéstartó gazdaságban megállapítják az afrikai sertéspestis jelenlétét?

      Amennyiben a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálat kimutatja, a gazdaságban található valamennyi sertés a hatóság felügyelete mellett leölésre kerül, a hullákat, állati eredetű termékeket és ragályfogó tárgyakat ártalmatlanítják. A gazdaságban annak kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 km sugarú ún. védőkörzetet, és minimum 10 km sugarú ún. megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezek a korlátozás alatti területek. Ezen körzetekben a sertéstartó telepeket a hatóság nyilvántartásba veszi, a védőkörzetben lévőket meg is látogatja, ellenőrzi a nyilvántartásokat és mintát vesz a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. A védőkörzetben a hatóság engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy oda be más fajú állat se kerülhet, a megfigyelési körzetben ezt az első 7 napban kell alkalmazni. Az élőállat- és állati eredetű termék forgalma tilos, a védőkörzetben a fertőzött telep fertőtlenítését követő 40, a megfigyelésiben 30 nap elteltével, a hatóság engedélyével, csak meghatározott feltételek esetén lehetséges (pl. vágóhídra vagy állatifehérje-feldolgozó üzembe való közvetlen szállítás.) A korlátozás alatti területekre – a hatóság engedélyével, azonnali vágásra történő szállítás kivételével – az ország betegséggel nem érintett területeiről is tilos az állatok beszállítása! Az érintett telepek sertésekkel való újbóli betelepítése minimum 40 nappal a fertőtlenítése elvégzése után, a korlátozás alatti terület feloldását követően lehetséges.

    • A leölt állatok után jár majd kártalanítás?

      A leölt állatokért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, kártalanítás nem jár. 

    • Az állat értékén túl a bevételkiesést is kompenzálják majd?

      A kártalanítás csak az állat értéke után jár, illetve minden olyan eszköz, tárgy, esetleg takarmány után is, amit meg kellett semmisíteni a betegség terjedésének megelőzése miatt. Az elmaradt haszon megtérítésére jelenleg nincs jogszabály, de a szakemberek vizsgálják a lehetőségeket.

    • Milyen károkat okozhat a betegség?

      A betegség házi sertésekben való esetleges hazai megjelenése súlyosan érintheti a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét. A fertőzött állományokat ugyanis le kell ölni, emellett azonnali és hosszú távú korlátozások lépnek életbe, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot. Ezért kell mindent megtenni a házi sertés állományok fertőződésének megakadályozására.
    • Betiltják az állatvásárokat?

      Az állatvásárokat egyelőre nem tiltják be. Persze abban az esetben, ha jelentősen romlik a járványhelyzet, akkor ez is egy lehetséges intézkedés.

    • A korlátozás alá vont térségekből származó sertések vágására terveznek vágóhidat kijelölni?

      Nem. A jelenlegi korlátozás alá vont területről származó sertésekből készült hús, húskészítmények Magyarországon és az EU-ban is korlátozás nélkül forgalmazhatóak, mivel csak vaddisznóban mutatták ki eddig az ASP-t. (Az ASP-vel kapcsolatos járványügyi intézkedések alapján egyébként nincs is lehetőség zárt vagy elkülönített vágást elrendelni.)

    • Mintát vett az állományomban az állatorvos. Mennyi ideig tart az elemzése?

      A minták átvétele és a Nébih laboratóriumi vizsgálatra szállítása a hét minden munkanapján folyamatosan történik.  A minta laboratóriumba érkezését követő 72 órán belül elkészül az eredmény.

    • Milyen előírások vonatkoznak a trágya, hígtrágya fertőtlenítésére?

      Amikor fennáll a gyanúja annak, hogy fertőzött anyag került a hígtrágyába egy meghatározott várakozási időt kell betartaniuk a gazdáknak a hígtrágya felszabadításáig. Az Országos Járványvédelmi Központ (OJK) az afrikai sertéspestis vírus jelentette veszély kockázatának csökkentésére való tekintettel 60 napos várakozási időt ír elő. Ez a 60 napos várokozási idő a végfertőtlenítés első fertőtlenítésétől kezdődik.

      Abban az esetben, ha hígtrágyát hatékony fertőtlenítőszerrel kezelik a hatósági állatorvos engedélyével és utasítása szerint a várakozási idő rövidülhet. Ez az eljárás nagyon bonyolult folyamat, melynek magas költsége állattartót terheli.

      Kezelés nélkül a hígtrágya 60 nap után felszabadíthatóvá válik.

      A szilárdabb anyagokat, trágyát, alomanyagot, takarítási hulladékokat és a hígtrágya szilárd fázisát kazalba, szarvasba kell rakni felmelegedés céljából, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, és legalább 42 napig úgy kell hagyni, vagy elégetéssel, elásással meg kell semmisíteni.

      Igyekezzenek minél gyakrabban takarítani és fertőtleníteni az etetéshez, itatáshoz és trágyázáshoz használt eszközöket, a járműveket és a sertések tartási helyét is! Javasoljuk, hogy a sertések etetéséhez, a sertésól takarításhoz szükséges eszközöket máshol, más munkákra ne használják.

      Ügyeljünk a trágyaszállító járművek fertőtlenítésére, különösen, amikor a gépjármű visszatér a telepre a kitrágyázás után.

    • Hogyan zajlik a végfertőtlenítés?

      Az első végfertőtlenítést teljes takarításnak és zsíroldószeres kezelésnek kell megelőznie, majd 7 nap után kell újabb zsíroldószeres kezelés után a második, befejező fertőtlenítést megtenni. Az újratelepítéssel kapcsolatos időpont számítása ekkortól kezdődik.

      Vonatkozó jogszabály: 2002/60/EK irányelv a 2. számú melléklet 2.b) pontja

    • Mikor történhet a sertések újratelepítése?

      Újratelepítésre legkorábban a fertőtlenítő művelet befejezését követő minimum 40 nap elteltével kerülhet sor. Ennek számítása a végfertőtlenítés második fertőtlenítésétől kezdődik. A járványtani helyzet figyelembe vételével egyéb intézkedések tilthatják a sertések adott területre történő beszállítását.

      Szabadtartású állományok újratelepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni.

      Kapcsolódó jogszabály: 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 13. §)

    • A kártalanítás után keletkezik-e adózási kötelezettség?

      A vonatkozó törvény szerint a kártalanításként kapott juttatás személyi jövedelemadó mentes juttatás.

      Kapcsolódó jogszabály: a személyi jövedelemadóról szóló  1995. évi CXVII. törvény  1. sz. melléklet 6.1 c) pontja

    • Fertőzött területről szállítható-e sertés élőállat vásárra?

      Általában elmondható, hogy a fertőzött területen az élőállat vásár jelenleg nem tiltott. Oda azonban sertés nem szállítható be, mivel a majdani kiszállítás feltétele a 30 napig nem változó állomány és a 7 napnál nem régebbi prevalencia szerinti vérvizsgálat kedvező eredménye, amely feltétel nem biztosítható.

      Magas kockázatú területen tartott vásár esetében: a vásárra a fertőzött területről sertést csak 7 napnál nem régebbi prevalencia szerinti vérvizsgálat kedvező eredménye, valamint 30 napig tartó gazdasági zártság után lehet beszállítani. Ezen feltételek teljesülése esetén a fertőzött területről származó sertés beszállítható a vásárra és onnan tovább szállítható.

    • Hogyan történhet a takarmány fertőtlenítése?

      Az istállóban és az istállóhoz közvetlenül kapcsolható takarmányt állami kártalanítás mellett ártalmatlanítani kell. Ez történhet helyben elásással, a trágyával együtt történő komposztálással, vagy hulladék feldolgozónak (kizárólag komposztáló telepeknek, illetve biogáz üzemeknek) történő átadással. A fertőtleníthető csomagolásban (pl. PE zsák) lévő bontatlan takarmányokat az állatorvos által előírt szerrel és módon lehet fertőtleníteni.

    • Van lehetőség az intézkedések miatt vis maior jelentésére?

      Jövedelempótló támogatás esetén járványügyi intézkedés miatti vis maior igazolást a helyi járványvédelmi központ ad ki. Az állatjóléti támogatás esetében azonban ez az intézkedés nem értelmezhető.

  • VADÁSZOKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

    • Várható, hogy országszerte elterjed a betegség és ki kell irtani minden vaddisznót?

      A Nébih mindent megtesz, hogy a betegség helyben maradjon. Jelenlegi tudásunk szerint évente maximum 20-50km-t terjed a fertőzés a vadállományokban. A hatóság minden erőfeszítést megtesz, hogy ezt a terjedést megállítsa, vagy nagyságrendekkel lassítsa. Emellett a legfontosabb feladat a házi sertést tartók előtt áll, mégpedig, hogy a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket betartsák, és ezzel megelőzhető legyen, hogy a betegség házi sertésekben is megjelenjen. Nagyon fontos a vaddisznóállomány intenzív gyérítése, de teljes felszámolása kivitelezhetetlen.

    • A vaddisznókat is aktívan irtják majd?

      Igen, az ország teljes területén célszerű lenne a vaddisznó állományok gyérítése, a fertőzött területen azonban ez kötelessége is a vadászoknak.

    • Milyen módszerekkel történik a leölés? Kik végzik?

      A vadállományokban történő megállapítást megelőzően is már fokozottan kellett lőni a vaddisznó kocákat és 1 évnél fiatalabb süldőket. A vadállomány gyérítése az egyik legfontosabb intézkedés, mely a betegség terjedését lassíthatja, megállíthatja. A fertőzött területen elrendelt diagnosztikai célú állománygyérítés az aktív közreműködésre kötelezett hivatásos vadászok feladata.

    • Mi történik, ha egy vaddisznóállományban megjelenik a betegség?

      Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, a megállapítás helye körül a hatóság kijelöli a fertőzött területet, annak belső részén pedig a szigorúan korlátozott területet. Egyéni vadászatot minden vadászható állatfaj vonatkozásában, ide értve a vaddisznók diagnosztikai kilövését is, a fertőzött terület egészén – beleértve a szigorúan korlátozott területet – csak járványvédelmi képzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.

      A fertőzött terület egészén – beleértve a szigorúan korlátozott területet is – a betegség első megállapítását követően, tekintet nélkül a betegség megállapításától eltelt időre, meg kell kezdeni a vaddisznók diagnosztikai kilövésével végrehajtott állománygyérítését.

      A fertőzött terület szigorúan korlátozott területen kívüli részén, tekintet nélkül az első megállapítástól eltelt időre, engedélyezhető a vaddisznótól eltérő állatfajok társas vadászata és a vaddisznók csoportosan végrehajtott diagnosztikai kilövése, amennyiben a területen folyamatosan történik a vaddisznó hullák keresése és a mintaküldés.

      A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznóból az állategészségügyi hatóság mintát vesz és megvizsgálja. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és csak a fertőzött területen belül. A hullákat ártalmatlanítják.

      A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki. A mentesítési terv tartalmazza azokat a részletes szabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkoznak.

       

    • Felhasználható, eladható a vaddisznóhús?

      A fertőzött területen lőtt vaddisznó saját célra a negatív intézeti eredményt követően, a Helyi Járványvédelmi Központ  előzetes engedélye alapján használható fel, de csak a fertőzött területen belül. Értékesítése, a területről való kiszállítása szigorúan tilos!

      Magas kockázatú területen lőtt vaddisznó húsa is csak negatív intézeti eredmény követően, és csak Magyarország területén belül használható fel!

    • Milyen kártalanítás jár a vadászoknak?

      A kártalanítás szabályait "Az afrikai sertéspestis mentesítési tervben előírt egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos állami kártalanítás részletes szabályai" című cikk részletesen tartalmazzák. Ezek közül a diagnosztikai kilövés során, állománygyérítés céljából elejtetett és megsemmisített vaddisznó testek után az alábbi kártalanítási összeg jár a vadászatra jogosultnak:

      I. Az ASP szempontjából magas kockázatú és a közepes kockázatú területen alkalmazandó értékek zsigerelt testtömeg szerint:

           1. malac (20 kg alatt) – 25.000 Ft
           2. süldő (20-30 kg között) – 35.000 Ft
           3. koca (50 kg fölött) – 60.000 Ft

      II. Az ASP-vel fertőzött területen alkalmazandó értékek zsigerelt testtömeg szerint:

           1. malac (20 kg alatt) – 25.000 Ft
           2. süldő (20-30 kg között) – 35.000 Ft
           3. süldő (30-50 kg között) – 50.000 Ft
           4. koca (50 kg fölött) – 60.000 Ft
           5. kan (50 kg fölött) – 100.000 Ft

      Ezen túlmenően, mivel a  vadászati törvény komoly kötelezettségeket ró a vadásztársaságokra a vadkár elhárítás területén, és  a vadászati tilalom alatt ennek a feladatuknak nem tudnak teljes mértékben eleget tenni, ezért a vadászati tilalom ideje alatt a vadászati tilalom alá eső vadállatok által a termesztett mezőgazdasági kultúrákban okozott károkat az állam átvállalja.

    • Miért elásni kell a hullákat, miért nem jó megoldás az égetés?

      Az elsődleges cél a vírus helyhez kötése. Ezért nem tanácsos a hullák nagy távolságra való szállítása, hanem helyben való elásása. Gyűjtőpontok alakítanak ki a fertőzött területen diagnosztikai célból kilőtt, egyébként egészségesnek tűnő sertések elszállítására, ahonnan a testeket az ATEV szállítja el. A helyben való, biztonságos és szabályos elégetésnek nincsenek meg a feltételei.

    • Lehet jelenleg vaddisznóra vadászni Magyarországon?

      Igen, sőt szükség van a megfelelő állománygyérítésre. A 2/2019. számú OFÁ határozat pontosan tartalmazza az ország területének ASP szempontjából való kockázati besorolását, vadásztársaságokra lebontva: magas, közepes és alacsony kockázatú terület. A vadászat során az ezekre a területekre vonatkozó szabályokat kell betartani. A járványhelyzet változása miatt szükség lehet a kockázati besorolás módosítására, erről, illetve a fertőzött terület kijelöléséről, módosításáról a hatóság azonnal értesíti az érintett vadásztársaságokat.

    • Miért van szükség járványvédelmi képzésre?

      Ezeken a dokumentált képzéseken a vadászok megkapják a legfrissebb információkat az ASP járványhelyzettel kapcsolatban, valamint értesülnek a védekezés legfrissebb nemzetközi tapasztalatairól. Első kézből és azonnal értesülhetnek minden újabb ismeretanyagról, egyből választ kaphattak az őket érintő és foglalkoztató kérdésekre, és a végén tett vizsga által még inkább tudatosulhat bennük a rájuk váró, felelősségteljes és kitartó munkájuk biztosította kiemelkedően fontos szerepük a járvány elfojtásában.

    • A betegséggel érintett területeken mi a vadászok legfontosabb feladata?

      Az ASP elleni küzdelem legelső lépése, hogy tisztába legyünk azzal, pontosan mekkora területen terjedt el a vírus a vaddisznó állományban. Ennek legbiztosabb módja az elhullott vaddisznók szervezett és intenzív keresése és vizsgálata. A hullák összegyűjtésével, területről való elszállításával és megsemmisítésével pedig a fertőzött terület vírusterhelése nagymértékben csökkenthető. Emellett a diagnosztikai kilövéssel végrehajtott állománygyérítés a vírus terjedését nagymértékben lassíthatja, megállíthatja.

    • Telepítenek-e védőkerítést bárhol az országban?

      A védőkerítés telepítésének lehetőségét, annak kivitelezési formáját és módszerét, előnyeit és hátrányait, nehézségeit, eredményességét és költségeit a szakértői csoport folyamatosan vizsgálja, ahogy a több soros villanypásztor vadállomány vándorlást megakadályozó képességét is. A jelenlegi fertőzött területek sajátosságait, domborzati és útviszonyait is figyelembe véve eredményesen működő és működtethető vadkerítés telepítése csak a legújabb, Hajdú-Bihar megyei eseteket körülvevő szigorúan korlátozott terület határán képzelhető el, amelynek tervezése megkezdődött.