null A kölcsönös megfeleltetésről

A kölcsönös megfeleltetésről

A kölcsönös megfeleltetésről

A kölcsönös megfeleltetés (a továbbiakban: KM) rendszere a fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez kíván hozzájárulni oly módon, hogy a környezetügyi, a közegészségügyi, az állat- és a növényegészségügyi, valamint az állatjóléti szakpolitikákat összhangba állítja egymással.

A KM szabályzórendszere alapvető előírásokat fogalmaz meg a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan.

1. Történeti áttekintés

Az Európai Unió 2007-es Közös Agrárpolitikájának reformja keretében átalakításra került az agrár- és vidékfejlesztési támogatások rendszere. A legfontosabb célkitűzések között szerepelt, hogy a mezőgazdasági termelők minél gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, a lakosság egészséges környezetben éljen, a fogyasztók pedig megfelelő minőségű élelmiszerekhez jussanak hozzá.

2015-től több szempontból egyszerűsödött a KM rendszere. A korábbi helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (a továbbiakban: HMKÁ) vonatkozó előírások és a jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK) egy új struktúra szerint, témacsoportonként felosztásra kerültek a könnyebb átláthatóság miatt.

2. A KM jelenlegi kialakítása

Annak érdekében, hogy a fent említett a környezetügyi, a közegészségügyi, az állat- és a növényegészségügyi, valamint az állatjóléti iránycélok teljesüljenek, a KM rendszerében a megpályázott támogatások összege az egyes JFGK-k megfelelésének függvényében kerülnek a gazdálkodó részére kifizetésre, amely feltételeket a helyszíni ellenőrzések során vizsgálják.

Az ellenőrzések alkalmával tapasztalt, az egyes JFGK-k szerinti meg nem felelést, tevékenység szerint az alábbi osztályokba sorolják:

Gondatlanság:  Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelőgondatlanságából fakad, akkor a teljes kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó támogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken. A szankció pontos mértékét az Magyar Államkincstár állapítja meg a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján. Az értékelést az alábbi szempontok alapján végzik.
Súlyosság: a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény, vagy előírás célját.
Mérték: annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik (gazdaságon belüli/gazdaságon kívüli).
Tartósság: függ attól az időtartamtól, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől. 

A tényezők kiértékelése alapján a Magyar Államkincstár megállapítja, hogy az egyes HMKÁ előírások vagy JFGK követelmények tekintetében 1, 3, vagy 5%-os szankcióval sújtja a gondatlan gazdálkodót.

Amennyiben a kedvezményezett ugyanazon előíráscsoportból több előírást sért meg, akkor az azokra megállapított szankciók nem összegződnek, hanem azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelembe.

Amennyiben a kedvezményezett több előírást sért meg más-más előírás-csoportokból, akkor a megállapított szankciók összeadódnak. Az összegzésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a szankcióösszegzett mértéke – gondatlanság esetén – nem haladhatja meg az 5%-ot.

Az előírások ismételt megszegését a rendszer kiemelten szankcionálja. Amennyiben három naptári éven belül a gazdálkodóismételten megszegi valamelyik kölcsönös megfeleltetési előírást vagy követelményt, akkor az eredetileg kiszabott szankció háromszorosát kell számára megállapítani.

Szándékosság: A szándékos meg nem felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb megítélést kap a kölcsönös megfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő szándékosságából vezethető le, akkora teljes közvetlen támogatási összeg 15-100%-kal csökken. A szankció pontos mértékét a Magyar Államkincstár állapítja meg a meg nem felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. 

3. A kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi támogatásokat kérelmezőkre vonatkoznak:

  • Egységes területalapú támogatás
  • Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozóan nyújtott támogatás
  • A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás
  • Termeléshez kötött támogatások
  • anyatehén tartás támogatása
  • hízottbika-tartás támogatása
  • tejhasznú tehéntartás támogatása
  • rizstermesztés támogatása
  • cukorrépa termesztés támogatása
  • zöldségnövény termesztés támogatása
  • ipari zöldségnövény termesztés támogatása
  • gyümölcstermesztés támogatása
  • szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása
  • szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása

 

  • Szőlőültetvények szerkezet-átalakítása és átállítása
  • Erdősítés támogatása
  • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
  • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
  • Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
  • Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken
  • A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
  • Erdő-környezetvédelmi kifizetések

4. Kit érint a KM rendszere?

 

Föld-területen gazdálkodó

Nitrát-érzékeny területen

Sertés tartással foglalkozó

Szarvas- marha tartó

Juh, kecske tartó

Ló, nyúl, baromfi   tartó

Mézelő méh  tartó

Prémes állat  tartó

Növény-termesztő

Növény-védelem

JFGK 1

 

X

X

X

X

X

 

 

 

JFGK 10

X

 

 

 

 

 

 

 

X

Állatjelölés

JFGK 6

 

 

X

 

 

 

 

 

 

JFGK 7

 

 

 

X

 

 

 

 

 

JFGK 8

 

 

 

 

X

 

 

 

 

JFGK ETA

JFGK 4

 

 

X

X

X

X

X

 

X

JFGK 5

 

 

X

X

X

X

 

 

 

JFGK 9

 

 

X

X

X

 

 

 

 

JFGK 11

 

 

 

X

 

 

 

 

 

JFGK 12

 

 

X

 

 

 

 

 

 

JFGK 13

 

 

X

X

X

X

 

X

 

Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve elmondható, hogy a gazdálkodók a HMKÁ előírásokat és a JFGK követelményeket összességében sikeresen teljesítették. Reméljük, hogy a gazdák merítenek az elmúlt időszak tapasztalataiból és az ellenőrzés elvégzésére kijelölt Hivatalok még nagyobb arányú megfelelést tapasztalnak az idei vizsgálatok során.

Letölthető anyagok
A jogszabályokban jogszabályokba foglalt gazdálkodási követelményekről bővebben
A Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogszabályokról 
Kölcsönös Megfeleltetés Gazdálkodói Kézikönyv
Élelmiszer-termelő állatok kezelésére a 24/2004.(III. 2.) FVM rendelet 4. és 5. §-a szerint kivételesen megengedett béta-agonista , ösztrogén, androgén és gesztagén hatású állatgyógyászati készítmények listája


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >