null Uniós összefoglaló a 2014-es élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztásokról

Uniós összefoglaló a 2014-es élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztásokról

2015. július 23, csütörtök

Magyarország élelmiszerbiztonsági szempontból továbbra is jól szerepel: az EU gyorsriasztási rendszerében tett bejelentések kevesebb, mint 0,9%-a kapcsolódott hazánkban előállított termékhez – derült ki az Európai Bizottság (EB) nemrég publikált jelentéséből. Az EB minden évben elkészíti összefoglalóját az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) megjelent értesítésekről. 2014-ben 114 magyar vonatkozású ügy került fel a RASFF-ba, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal volt kapcsolatos.

Az 1979 óta működő RASFF-rendszer egy olyan informatikai eszköz, amely elősegíti a tagállamok élelmiszerbiztonsági hatóságai közti gyors információáramlást, így kulcsszerepet játszik a magas szintű élelmiszerbiztonság megteremtésében és fenntartásában. A rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot sikerült még azelőtt elhárítani, hogy a fogyasztóknak kára származhatott volna belőlük. Ilyen – hazánkat is érintő – ügy volt tavaly például az atropinos bébiétel, a mikotoxin szennyezett tönköly spagetti, vagy a hidrogén-peroxiddal szennyezett puding esete.

2014-ben összesen 3 157 bejelentést továbbított a brüsszeli RASFF központ a tagállamoknak, amelyből 751 riasztás, 410 a nyomonkövetést segítő tájékoztatás, 623 figyelemfelhívó tájékoztatás és 1 373 határ-visszautasítás volt. A riasztások száma 2013-hoz képest 25,3%-al nőtt, a többi kategóriában csökkenés tapasztalható.

A 2014. évi bejelentésekből 84% (2 663) vonatkozott élelmiszerre, 10% (309) takarmányra és 6% (185) élelmiszerrel érintkező anyagokra. A legtöbb ügy a patogén mikrobákkal (782), a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradékokkal (435) és mikotoxinokkal (383) foglalkozott.

A bejelentésekhez 5 910 utánkövető dokumentum is érkezett, ami 2013-hoz képest 11,8%-os emelkedést jelent. Az utánkövetések számának növekedése jelzi, hogy a hatóságok nagyobb gondot fordítanak a bejelentések még alaposabb kivizsgálására, az intézkedések meghozatalára, valamint az érintettek tájékoztatására.

Magyar vonatkozású RASFF ügy 114 volt 2014-ben, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozott. A legtöbb hazai ügy a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrend-kiegészítők összetételével és szennyezettségével (35 eset) volt kapcsolatos. Egyéb élelmiszerekben patogén mikrobák jelenlétével (14 eset) és ipari szennyezők – például dioxin – jelenlétével (11 eset) volt gyakrabban probléma.

A RASFF-on megjelent 36 magyar származású termékre vonatkozó kifogás közül 9 eset harmadik országban gyártott, magyar kereskedő által az EU-ban forgalomba hozott terméket érintett. A további 27, ténylegesen Magyarországon előállított kifogásolt termék az összes RASFF bejelentésnek kevesebb, mint 0,9%-a volt.

A tavalyi év egyik újdonsága, hogy – az ún. lóhús (hamisítási) botrányhoz hasonló esetek megelőzése érdekében – a Bizottság az élelmiszer csalás/hamisítás hálózat (FFN) létrehozásáról döntött. Emellett az Európai Bizottság a RASFF 35. születésnapján, elindította a kifejezetten a fogyasztóknak szóló felületét, amelyen a visszahívott termékekkel kapcsolatos legfrissebb (elmúlt négy hét) információkat teszik közzé.

A 2014. évi angol nyelvű RASFF jelentés elérhető itt.

 

Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
Közlemény letölthető formában
RASFF infografika


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >