null Újabb kéknyelv betegség kitörés Magyarországon

Újabb kéknyelv betegség kitörés Magyarországon

2015. szeptember 10, csütörtök

Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát. Az új kitörés ellenére a 2014. évi eset kapcsán elrendelt és jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek.

Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepek esetében a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 km-es körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

A korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos anyagok, a ki- és beszállításra vonatkozó információk, valamint további hasznos tudnivalók elérhetők a NÉBIH weboldalán.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában


Friss hírek

2026. február 16, hétfő

Az Unió pontosította a BPA-korlátozásokra vonatkozó rendeletet

Az új, 2026/250/EU rendelettel az Unió pontosította a biszfenol-A (BPA) és egyes veszélyes biszfenolok élelmiszerrel érintkező anyagokban (FCM) való használatát korlátozó rendelet (2024/3190/EU) fontosabb jogi és tartalmi elemeit. Fontos, hogy a rendelet nem változtatja meg az általános megközelítést, ugyanakkor bizonyos esetekben tisztázza a tilalmakat, a mentességeket, az FCM-termékek analitikai ellenőrzését, a dokumentációs kötelezettségeket, valamint a rendelet hatálya alá tartozó egyes egyszer és többször használatos termékek forgalmazásának átmeneti határidőit. Az új rendelet február 23-án lép hatályba.

Tovább >

2026. február 13, péntek

Tájékoztatás az EUDR informatikai rendszer ideiglenes korlátozásáról

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az erdőirtásmentes termékek forgalmazásáról szóló uniós rendelet (EUDR) végrehajtását támogató informatikai rendszer (IS) elérése és funkciói 2026. február 16-tól (hétfőtől) ideiglenesen megváltoznak.

Tovább >