null Új intézkedések léptek életbe a termőföld védelme érdekében

Új intézkedések léptek életbe a termőföld védelme érdekében

2021. június 15, kedd

Összetett jogszabályt alkotott az Agrárminisztérium több, régóta megújításra szoruló terület rendezése és az uniós jogharmonizáció érdekében. A május 28-án megjelent törvény sok más mellett a termőföld védelme érdekében is közérdekű szigorításokat hozott, például 2025-től bevezeti a Gazdálkodói Talajvédelmi Program (GTP) kötelezettségét.

Az új törvény alapján módosult a termőföld védelméről szóló törvény (Tfvt.)1, amelynek kardinális eleme a 2020-ban elfogadott Talajvédelmi Cselekvési Tervvel kompatibilis, fenntartható és talajvédő gazdálkodás megvalósítása. Mivel a hatékony és célszerű talajművelést maga a földhasználó tudja realizálni a megfelelő ismeretek birtokában, ezért a módosított jogszabály 2025. december 31-től előírja a gazdálkodók számára a Gazdálkodói Talajvédelmi Program (GTP) kidolgozását. A GTP elkészítésére a Talajvédelmi Cselekvési Terv 4 éven át tartó programsorozata készíti fel a gazdálkodókat, szaktanácsadókat és a hatóságot, de egy központi útmutató is rendelkezésre áll majd a Nébih honlapján.

Ugyancsak a törvénymódosítás következtében egyszerűsödik a kotort mederiszap felhasználása a termőföldön, megkülönböztetve két alapvető kategóriát. A talajjavító mederiszapot kezelés nélkül, a talajvédelmi hatósághoz történő bejelentést követően, talajvédelmi terv alapján lehet talajjavító anyagként felhasználni. A kezelt mederiszap felhasználásához pedig a talajvédelmi hatóság engedélye, valamint talajvédelmi terv készítése szükséges.

A biztonságos élelmiszerlánc alapja a megfelelő minőségű termőföld biztosítása és annak szakszerű védelme. Ezt az alapelvet támogatja számos, már meglévő jogszabály, valamint az agrártárca által most bevezetett, új rendelkezések is. A termőföld megóvásának közvetve fontos eleme a parlagfű elleni védekezés. Az élelmiszerláncról szóló törvény (Éltv.)2 alapján a földhasználó folyamatosan köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, majd ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Az Éltv. módosítása mostantól szigorítja ennek betartatását, ugyanis az illetékes hatóság már minden olyan kultúrnövénnyel borított területen elrendeli a közérdekű védekezést, ahol a felületi parlagfű-borítottság meghaladja a 30%-ot, függetlenül a kultúrnövény tőszámától. Rövidült a hatósági helyszíni ellenőrzés határideje is, amelyre a bejelentéstől számítva – a korábbi 30 nap helyett – 5 napon belül kerül sor, biztosítva annak lehetőségét, hogy a parlagfüves területeken minél korábban megtörténhessen a közérdekű védekezés elrendelése.

Rendkívül fontos, hogy minden földtulajdonos és földhasználó eleget tegyen a törvényi kötelezettségének, tehát a parlagfű megjelenését követően folyamatosan védekezzen a gyomnövény pollenszórásának és szaporodásának megakadályozása érdekében!

Forrás: kormany.hu

Hivatkozott jogszabályok:
1. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
2. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
A fenti törvényeket módosító törvény:
2021. évi LX. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >