null Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen

2021. augusztus 18, szerda

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen, várakozásuk szerint a parlagfű olajosbogár hatékonyan ritkíthatja a gyomnövényt - jelentették be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK Növi) szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Kontschán Jenő, az ATK Növi igazgatója szerint a parlagfű olajosbogarakat néhány éven belül mesterségesen felszaporítva lehetne kihelyezni. Hozzátette, hogy jelenleg laboratóriumi körülmények között vizsgálják a fajt, jövőre pedig befejeződhet a vadon élő belföldi állományok felderítése.

A Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója kifejtette, hogy a parlagfű elleni védekezésben sok más ország is érdekelt. Az eddigi vizsgálatok szerint a levéltetvek, levélbolhák, levélgombák nem jelentenek igazán hatékony biológiai megoldást. Jordán László abban bízik, hogy a parlagfű olajosbogár oda is eljut, ahová a hatósági ellenőrzés nem, így a gyomnövények eddig ismeretlen élőhelyeit is elérhetik.

A szakértők ismertették, hogy korábban a parlagfű olajosbogarat mediterrán éghajlaton, a magyar határtól legalább 100 kilométerre élő fajként tartották nyilván. A déli országokban emiatt jobban ismerik, olasz kutatók adatai szerint akár harmadával is csökkenthetik a parlagfűpollen koncentrációját. Magyarországon tavaly észlelték először. Előfordulását és életmódját az ATK Növi kutatja, míg a Nébih azt vizsgálja, hogy fogyaszt-e más növényeket is.

Az együttműködő intézmények képviselői hangsúlyozták, hogy a parlagfű az új módszerrel sem fog eltűnni, ám ha beválik, azzal csökkenhet a belföldi pollenterhelés.  

Forrás: MTI


A parlagfű-olajosbogár sajtótájékoztatón készült képek


Friss hírek

2026. július 20, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2026.07.17.)

A parlagfű fejlettségi állapota július közepén változatos képet mutat. A növények fejlettsége szikleveles és 100 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől. A legfejlettebb egyedek általában 100-140 cm-es nagyságúak (Békés vármegyében 200 cm-es példányok is találhatóak). A parlagfűnövények nagy része az intenzív hajtásnövekedés fázisában van, de a generatív fenológiai fázisba való átmenet már országszerte zajlik, helyenként a virágkezdeményekkel rendelkező egyedek kerültek többségbe. Fejlődik a fő virágzati tengely, amelynek hossza többnyire 0,5-20 cm közötti. A vármegyék többségében már megjelentek a virágbimbós egyedek, sőt Hajdú-Bihar vármegyében már 20-40%-os, Békés vármegyében 40-55%-os arányban fordulnak elő. Néhány vármegyében már virágzás kezdete fejlettségű parlagfüvet is sikerült találni (többnyire legfeljebb 5%-os arányban), sőt Békés vármegyében már 5-10%-os, Hajdú-Bihar vármegyében már 5-20%-os arányban vannak jelen virágozni kezdő egyedek.

Tovább >

2026. július 20, hétfő

Szlovákiában is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár

A szlovák növényegészségügyi hatóság hivatalos tájékoztatása szerint Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) is megjelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis). A kihelyezett csapdában összesen 18 kifejlett imágót fogtak. A pufferzóna határon átnyúló kiterjedése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a területi szakemberek növényegészségügyi intézkedéseket végeznek az érintett térségekben. Hazánkban június végén igazolódott a kiemelt zárlati károsító jelenléte Beregsurány térségében. Jelenleg két ország érintett az Európai Unió területén.

Tovább >