Tájékoztató a zöldségpalántákról és a dughagymáról

Tájékoztató a zöldségpalántákról és a dughagymáról

A palánta bizalmi termék

A palánta minősége jelentősen befolyásolja a zöldségtermesztés sikerét és jövedelmezőségét. A jó palánta minősített vetőmagból származik, fajtája államilag megvizsgált és elismert, a felhasználási céljának megfelelő méretű, jó kondíciójú, erős szárú, nem megnyúlt, a gyökér szárlevél arány megfelelő, fejlett gyökérrel rendelkezik, egészséges, levele fajtára jellemző színű.
Ezeknek az üzemeknek a tevékenységét hatóságunk rendszeresen ellenőrzi.
A piacokon, utcasarkokon árusított, név nélküli palánták nem teljesítik a fent minőségi elvárásokat. Ezek a palánták gyakran úgynevezett „fogott mag”-ról származnak, így egyes nemesített fajták az eredeti tulajdonságaikat elveszítik. A beteg növény csávázatlan vetőmagjából származó palánták lappangó betegségek hordozói lehetnek, amelyeket velük behurcolhatunk a kertünkbe, és évekre tönkretehetjük zöldségnövényeink élőhelyét.
Ha Ön zöldséget termel eladás céljára, tudnia kell, hogy a törvény egy bizonyos mennyiségig nem tiltja azt, hogy a saját maga által előállított palántát használja fel a termesztésre. A palánta vásárlása esetén azonban figyeljen arra, hogy a palántát engedélyes üzemből vegye.
Az engedélyes palántatermesztőket a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi. Ezeket az üzemeket engedélyszámukról lehet felismerni, amelyet kötelesek feltüntetni a kísérő okmányon. Formája: hat jegyű szám/ZT, vagy ZN. Ezt a számot keresse az eladó számláján, szállítóján vagy más okmányán.

A zöldségpalánták forgalmazásának általános feltételei
Zöldségpalánta árutermesztés céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek tevékenységét a NÉBIH engedélyezte.
Az alábbi listában található zöldségfajokból kizárólag olyan fajta hozható forgalomba, amely szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben, fajmegjelöléses palánta forgalomba hozatala tilos. Az esetlegesen törölt fajták palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalomba hozható.

A palántának egyneműnek kell lennie és egy úgynevezett szaporítóanyag-kísérő okmánynak kell kísérnie, amikor forgalomba hozzák. Némelyik faj forgalomba hozatalához Növényútlevél is szükséges, e két okmány gyakran egy közös okmányként kerül kiadásra.
Az Európai Közösségben a palánták szabadon áramolhatnak, mert rájuk ugyanazok az előírások vonatkoznak. Nem tagállamból származó palánta esetében a forgalmazó felelős azért, hogy a palánta megfeleljen a hazai jogszabályi feltételeknek. Zöldségpalánta – amely kifejezésbe bele kell érteni a dughagymát és a fokhagymát is – előállításához csak minősített vetőmagot, illetve ellenőrzött szaporítóanyagot szabad felhasználni. A zöldségpalántának legalább ránézésre, egészségesnek kell lennie. Ha nem egészséges, haladéktalanul, megfelelő kezelésben kell részesíteni, szükség esetén meg kell semmisíteni. A palántának faj- és fajtaazonosnak, faj- és fajtatisztának kell lennie.
A palán tának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolja, fejlettségének és méretének igazodnia kell a felhasználáshoz, ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát.

A zöldségpalánta-előállító üzem engedélyezése
A NÉBIH NKI engedélyezi a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzemeket, és felveszi őket a zöldségpalánta előállítók és forgalmazók nyilvántartásába.
Ebben a nyilvántartásban kizárólag azok a termesztők és kereskedők szerepelnek, akik a szaporítóanyagokat zöldségtermesztők, illetve kereskedők részére értékesítik.

A szaporítóanyagok ellenőrzése a regisztrált forgalmazóknál, a palánták minősítése
Az engedélyes üzemekben a NÉBIH NKI és a kijelölt megyei kormányhivatalok munkatársai, rendszeresen (a jelentősebb palánta-előállítóknál évente többször is) ellenőrzik az előállított palánták minőségét és az üzem tevékenységét.
A palánta-előállítóknál vizsgáljuk a szaporítóanyagok igazolt eredetét, a tételek elkülönítését, megnevezését, jelölését, a fajtahasználatot, a termesztéstechnológiában megjelölt kritikus pontokról a feljegyzéseket, a megfelelő nyilvántartást és az okmánykiadás helyességét. Alapvető követelmény, hogy a palánták a vetőmagtól az értékesítésig nyomon követhetőek legyenek. A kereskedőknél a NÉBIH NKI ellenőrzése az adminisztrációs előírásokra korlátozódik. A szaporítóanyagok nyomon követhetőségét nekik is biztosítani kell.
Hazánkban a zöldségpalánta minőségének felügyelete az Európai Közösség jogrendjéhez igazodik, de a NÉBIH NKI egy tételes palántaminősítést is bevezetett, amellyel az ügyfelek részére többletszolgáltatást nyújt. A minősítés lényege, hogy a kiszállítás előtt álló tételeknél megvizsgáljuk az átgyökeresedés mértékét, a levélzet színét, a fajtatisztaságot, az állomány kiegyenlítettségét, a fejlettség mértékét, a palánták egészségi állapotát és sérüléstől való mentességét, és egy kódrendszer segítségével minősítjük a tételeket. Egy esetleges vásárlói panasz esetén, a megvizsgált tételeknél a minősítő lap hitelesen igazolja a palánták kiszállítás előtti állapotát, minőségét. Kapacitásunk alapján, az elmúlt években a tételes minősítést az üzem igényeitől függően, maximum a tételek megközelítően egyharmadánál tudtuk elvégezni. 

A NÉBIH mint zöldségpalánta szakértő
Palántaminőséggel kapcsolatos konkrét panasz esetén a zöldségtermesztők kérelmet nyújthatnak be hatóságunkhoz (a NÉBIH NKI-hez és a megyei kormányhivatalokhoz egyaránt) a problémás palánta megvizsgálására és szakvélemény készítésére. Felügyelőink egy előzetesen egyeztetett időpontban haladéktalanul felkeresik a panaszost, és megvizsgálják a palántákat. Feltárják a hibák valószínűsíthető okait, a sérelmezett tételekről fényképet készítenek, megállapításaikhoz bizonyítékokat gyűjtenek. Bizonyítékul szolgálhat a palántaüzemben felügyelőnk által felvett palántaminősítő lap is, amennyiben azt az adott tételnél felvették. Mielőtt a panaszos hatóságunkhoz a kérelmet benyújtja, célszerű az üzemben érdeklődni, hogy készült-e a tételről minősítő lap, és meggyőződni, hogy a minősítő lapon szereplő adatok melyik fél számára tartalmaznak bizonyítékot. A szakértői tevékenység díját a vidékfejlesztési miniszternek a NÉBIH igazgatási szolgáltatási díjait tartalmazó mindenkori rendelete tartalmazza.

Dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag
A dughagyma- és fokhagyma-előállítókra és - kereskedőkre a fenti szabályokat kisebb eltérésekkel kell alkalmazni. Az engedélyesek által előállított és forgalomba hozott dughagymát és fokhagymát egyrészt a hagyma- és fokhagyma termesztők használják fel árutermesztésre, másrészt kiscsomagos kiszerelésben a gazdaboltokba, szuper- és hipermarketekbe kerül, és a kiskerti felhasználók vásárolják meg.
A jó minőségű dughagyma ép, mechanikai sérüléstől és rágásnyomoktól mentes, száraz héjú, teljesen beérett (beszáradt nyakú és száraz gyökérzetű), kemény (tömör), csíramentes, idegen anyagoktól mentes, a hagymára jellemző szagú, egészséges, faj- és fajtaazonos, valamint megfelelő fajtatisztasággal rendelkezik.
Mérete meghatározza a felhasználást. A nagy méretű dughagymák zöldhagyma előállítására valók, a nyár folyamán felmagzanak, ezért tárolásra alkalmas minőségű hagyma nem állítható elő belőlük. Hagymatermesztésre a kisebb méretek a megfelelőek. A 10 mm-nél kisebb átmérőjű dughagymákat hazánkban már nem szokták árutermesztésre használni. A Hollandiából származó tételekben 8 mm-es dughagymákkal is találkozunk, mert ott ez a minimális mérethatár.
A kis kiszerelésű dughagyma címkéjén legalább a faj és a fajta nevének szerepelnie kell. Fajtanév nélküli dughagyma, illetve fokhagyma forgalomba nem hozható. A fakultatív, MSZ 11935:2008 számú szabvány szerint, az előbbieken túl célszerű feltüntetni a méretet, a kiszerelési egység tömegét, a kiszerelő nevét, a származási országot, a „hőkezelt”, vagy „nem hőkezelt” feliratot, és csávázott termék esetén a csávázószer hatóanyagát.
A szabvány szerint a dughagymánál a képen található méretosztályokat ajánlott alkalmazni (a rajz nem méretarányos).

Vonatkozó hatályos jogszabályok és szabványok
2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Nemzeti Fajtajegyzék – Zöldségnövények: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/novterm_ig/szakteruletek/fajta_szap/jegyzekek/nemzeti.html
Közösségi Fajtajegyzék (Common catalogue of varieties of vegetable species):
http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:341A:0001:0618:EN:PDF