null Tájékoztató - a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 (IV. 30.) FVM rendeletről

Tájékoztató - a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 (IV. 30.) FVM rendeletről

Tájékoztató - a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 (IV. 30.) FVM rendeletről

Regisztrált kistermelő az általa megtermelt alapterméket, illetve azokból kis mennyiségű, saját maga által előállított élelmiszert értékesíthet közvetlenül a végső fogyasztóknak, vagy kiskereskedelmi létesítményeknek. Az egyes élelmiszerekre vonatkozóan a kis mennyiségeket a rendelet 1. melléklet A része határozza meg.

Ha a kistermelő gazdaságában nem biztosíthatóak az élelmiszer előállítás és forgalmazás feltételei, azt máshol, így a lakóhelyén is végezheti. Az élelmiszerének előállítása során előállítási részfolyamatot más vállalkozással vagy szolgáltatást végző kistermelővel is elvégeztethet.

A kistermelő végezhet bizonyos szolgáltatásokat (pl. füstölés, aszalás, szárítás) magánszemélyek és más kistermelők részére.

A kistermelő falusi vendégasztalt üzemeltethet, melynek keretében vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatására, és az elkészített élelmiszerek helyben fogyasztásra kerülhet sor.

A kistermelői tevékenység megkezdését a kistermelő köteles írásban bejelenteni a gazdasága, vagy lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága területileg illetékes Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalánál (továbbiakban kerületi hivatal) nyilvántartásba vétel céljából, melynek igazgatási szolgáltatási díja egyszeri 15 000 Ft. A bejelentés megtételéhez egységes formanyomtatvány nem készült. A tevékenység bejelentésének módjával kapcsolatosan javasoljuk felvenni a kapcsolatot a kerületi hivatallal.

A kistermelői élelmiszer előállításának általános higiéniai követelményeit a rendelet 4. számú mellékletének I. szakasza határozza meg, amely előírás kiterjed az élelmiszer előállításához használt helyiségre, berendezésekre, eszközökre, az élelmiszer csomagolására.
 
Az értékesítés területi lehetőségei az alábbiak:
Nem állati eredetű alapterméket (pl. nyers zöldség és gyümölcs), mézet, méhészeti termékeket és élő halat értékesíthet
   - saját gazdaságában,                                 
   - Magyarország területén valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak,
   - saját megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. (A vendéglátó létesítmény fogalmába a közétkeztetés is beleértendő.)
 
Állati eredetű alapterméket (pl. tej, tojás), általa előállított élelmiszert (pl. sajt, gyümölcslé, szalámi) és halat értékesíthet
   - saját gazdaságában,                                 
   - saját megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. (A vendéglátó létesítmény fogalmába a közétkeztetés is beleértendő.)
 
Húst (saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát) értékesíthet
   - saját gazdaságában a végső fogyasztónak,
   - saját megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. (A vendéglátó létesítmény fogalmába a közétkeztetés is beleértendő.)
 
Az értékesítés – bizonyos megkötésekkel – házhoz szállítással is történhet.
Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, melyet a kistermelő kérelmére a kerületi hivatal hatósági állatorvosa állítja ki. A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, és a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

A kistermelő által előállított élelmiszerről adatlapot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, címét, az élelmiszer előállításának helyét, az élelmiszer megnevezését, az összetevők felsorolását csökkenő sorrendben, a minőség-megőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet.

Csomagoltan történő kistermelői élelmiszer árusítása esetén, abban az esetben, ha a saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusítóhelyen történik az árusítás, a termék csomagolásán fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, vagy gazdaságának címét, a termék nevét, és a minőség-megőrzési időtartamát, a termék tömegét.

Kiskereskedelmi létesítmény számára csomagoltan történő árusítás esetén a fel kell tüntetni a termék megnevezését, összetevőit, nettó mennyiségét, minőség-megőrzési idejét, az előállító nevét és címét, továbbá a termék megnevezése előtt a „kistermelői” jelzőt.

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie a saját maga által előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről, az értékesítés helyéről és idejéről. A nyilvántartást, vagy PRk másolatát az értékesítés helyén kell tartani, és 2 évig megőrizni.

A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)