null Tájékoztatás az állati melléktermékek összegyűjtésének szabályairól

Tájékoztatás az állati melléktermékek összegyűjtésének szabályairól

2023. június 28, szerda

A 2022-ben elnyert koncessziós pályázat értelmében 2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.

Az új szabályozás nem érinti a nagylétszámú állattartó telepeket, a vágóhidakat, az élelmiszer-előállítókat, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. Ezen létesítményeknek a hazai jogszabályok alapján szerződéssel kell rendelkezniük a tevékenységük során képződött, trágyától eltérő állati eredetű melléktermékek (köztük a 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősülő élelmiszerhulladékok) elszállítása, valamint ártalmatlanítása érdekében. Ehhez állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval és engedélyezett létesítménnyel kell együttműködniük. Az egyes üzemeltetők (pl. vendéglátóipari egységek) az erre kiadott engedély alapján továbbra is átadhatják a 2. vagy 3. kategóriájú állati mellékterméket (pl. élelmiszerhulladékot) az állatkerti állatok vagy a kedvtelésből tartott állatok (pl. engedélyezett kutyamenhely) részére.

Mi számít állati eredetű mellékterméknek?
Az állati eredetű melléktermékek nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok. Ezek egyaránt kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik vagy használják fel biztonságos módon.

Az állati melléktermékek közé tartoznak – többek között – az alábbiak:

•     Az emberi fogyasztásra levágott állatok minden olyan része, amely nem ehető vagy nem élelmiszerként kerül forgalomba, például: bőr, csontok, szarv, paták, vér, zsír és belsőségek
•     Állattartó gazdaságban elhullott állatok és kedvtelésből tartott állatok teste
•    Az állatok által termelt anyagok, például: trágya, tojáshéj, toll, gyapjú, méhviasz 
•     Gazdálkodó szervezeteknél keletkezett, korábbi állati eredetű élelmiszerek, mint például: tej, tojás és hús, amelyek valamilyen okból (kereskedelmi, minőségi, termelési hibák stb.) nem alkalmasak emberi fogyasztásra.

További információk a témában: https://portal.nebih.gov.hu/allati-mellektermek/

A köz- és állategészségügyi kockázatok elkerülése érdekében az állati eredetű melléktermékeket a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok szerint biztonságos, engedélyezett üzemeltetők által, az állategészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelelő módon kell összegyűjteni, elszállítani, feldolgozni és ártalmatlanítani. 

A fentiek kapcsán az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által engedélyezett szállítók és üzemeltetők részére kell átadniuk a keletkező állati melléktermékeket, tekintettel arra, hogy azokra a koncesszió hatálya nem terjed ki.

Kérdés esetén a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága az allatimellektermek@nebih.gov.hu  címen várja a megkereséseket.

Kapcsolódó  jogszabályok:  
•    1069/2009/EK rendelet
•    142/2011/EU rendelet
•    45/2012. (V. 8.) VM rendelet

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >