null Tájékoztatás az állati melléktermékek összegyűjtésének szabályairól

Tájékoztatás az állati melléktermékek összegyűjtésének szabályairól

2023. június 28, szerda

A 2022-ben elnyert koncessziós pályázat értelmében 2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.

Az új szabályozás nem érinti a nagylétszámú állattartó telepeket, a vágóhidakat, az élelmiszer-előállítókat, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. Ezen létesítményeknek a hazai jogszabályok alapján szerződéssel kell rendelkezniük a tevékenységük során képződött, trágyától eltérő állati eredetű melléktermékek (köztük a 3. kategóriájú állati mellékterméknek minősülő élelmiszerhulladékok) elszállítása, valamint ártalmatlanítása érdekében. Ehhez állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval és engedélyezett létesítménnyel kell együttműködniük. Az egyes üzemeltetők (pl. vendéglátóipari egységek) az erre kiadott engedély alapján továbbra is átadhatják a 2. vagy 3. kategóriájú állati mellékterméket (pl. élelmiszerhulladékot) az állatkerti állatok vagy a kedvtelésből tartott állatok (pl. engedélyezett kutyamenhely) részére.

Mi számít állati eredetű mellékterméknek?
Az állati eredetű melléktermékek nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok. Ezek egyaránt kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik vagy használják fel biztonságos módon.

Az állati melléktermékek közé tartoznak – többek között – az alábbiak:

•     Az emberi fogyasztásra levágott állatok minden olyan része, amely nem ehető vagy nem élelmiszerként kerül forgalomba, például: bőr, csontok, szarv, paták, vér, zsír és belsőségek
•     Állattartó gazdaságban elhullott állatok és kedvtelésből tartott állatok teste
•    Az állatok által termelt anyagok, például: trágya, tojáshéj, toll, gyapjú, méhviasz 
•     Gazdálkodó szervezeteknél keletkezett, korábbi állati eredetű élelmiszerek, mint például: tej, tojás és hús, amelyek valamilyen okból (kereskedelmi, minőségi, termelési hibák stb.) nem alkalmasak emberi fogyasztásra.

További információk a témában: https://portal.nebih.gov.hu/allati-mellektermek/

A köz- és állategészségügyi kockázatok elkerülése érdekében az állati eredetű melléktermékeket a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályok szerint biztonságos, engedélyezett üzemeltetők által, az állategészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelelő módon kell összegyűjteni, elszállítani, feldolgozni és ártalmatlanítani. 

A fentiek kapcsán az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által engedélyezett szállítók és üzemeltetők részére kell átadniuk a keletkező állati melléktermékeket, tekintettel arra, hogy azokra a koncesszió hatálya nem terjed ki.

Kérdés esetén a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága az allatimellektermek@nebih.gov.hu  címen várja a megkereséseket.

Kapcsolódó  jogszabályok:  
•    1069/2009/EK rendelet
•    142/2011/EU rendelet
•    45/2012. (V. 8.) VM rendelet

Friss hírek

2025. június 17, kedd

Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója

Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál is több bejelentést rögzített élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi témákban. A legtöbb ügy a RASFF rendszeren keresztül érkezett, melyek többsége az élelmiszerbiztonságot érintette. Az ACN hálózat célja, hogy a tagállamok között biztosítsa a gyors és hatékony együttműködést, ezáltal segítve a fogyasztók biztonságát fenyegető problémák mihamarabbi kezelését.

Tovább >

2025. június 17, kedd

EU Riasztási és Együttműködési Hálózat – 2024-es évösszefoglaló

A Riasztási és Együttműködési Hálózat (ACN) 2024-es évre vonatkozó beszámolója alapján a tavalyi évben több mint 9400 bejelentést rögzítettek a tagállamok. Változatlanul a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2024-ben közzétett mintegy 5300 élelmiszerbiztonsági bejelentés 91%-a kötődött élelmiszerekhez. A Magyarországot is érintő 309 RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. 38 esetben volt kifogás hazai gyártású termékkel szemben, a magyar hatóságok pedig kockázatos élelmiszerek kapcsán 63 ügyet indítottak. Az Európai Bizottság a tavalyi évben két új riasztási rendszerrel bővítette a hálózatot: lehetőség nyílt a kedvtelésből tartott állatokat érintő szabálytalanságok, valamint a gazdasági haszonállatok jóllétéhez kapcsolódó ügyek bejelentésére is. A kedvtelésből tartott állatok ügyében Magyarországot 2024-ben 24 ügy érintette, a haszonállatok kapcsán hazánkat érintően mindössze 1 jelzés érkezett.

Tovább >