null

null Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs

2016. május 2, hétfő

Az Európai Unióban szükséghelyzeti határozat révén vizsgálatköteles rovar (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) a gesztenye (Castanea) fajok és azok hibridjeinek legjelentősebb kártevője.

Ahonnan a nevét kapta a kártevő: a szelídgesztenye hajtásain okozott gubacsok (Fotó: Giovanni Bosio)

A gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75%-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa is kipusztulhat. A Kínában őshonos faj 2002-ben került be Európába, azon belül Olaszországba. Már jelen van Franciaország, Szlovénia, Svájc és Horvátország területén, a 2012 tavaszi olaszországi eredetű fertőzés révén Szlovákiában is. Ennek kapcsán kerültünk ismét a szelídgeszenye-gubacsdarázs közvetlen közelébe. Magyarországra már kétszer bekerült (2008-ban és 2010-ben) toscanai ültetési anyaggal – akkor sikerült megakadályozni megtelepedését és továbbterjedését a behozott facsemeték idejében történt megsemmisítésével. Megjelenése azonban természetes terjedés útján is igen valószínű.

Szelídgesztenye gubacsdarázs egy nemzedékes faj. Az ovális, 0,1-0,2 mm hosszúságú fehér tojásokat (1. kép) a nőstény a fiatal hajtások rügyeibe rakja június közepétől augusztus közepéig, rügyenként 20-40 tojást (egy nőstény akár 100-150 tojást is képes lerakni és ez által több rügyet megfertőzni). 30-40 nap alatt kelnek ki a lárvák, de csak az áttelelést követően kezdik meg fejlődésüket. Azaz nyár folyamán, fertőzött gazdanövényeken a következő tavaszig semmi nyom nem utal arra, hogy a rügyekben jelen lehet a károsító. A kifejletten 2,5 mm hosszúságú csontszínű lárva (2. kép) a rügyfakadással egy időben (áprilisban) kezdi meg fejlődését, táplálkozása indítja meg a 8-15 mm átmérőjű, zöld vagy pirosas színű gubacsok képződését is (3. kép). 

A darázs kártételének, azaz a fertőzés tipikus tüneteinek időbeni felismerése rendkívül fontos a továbbterjedés megakadályozása érdekében!

  

1. kép: Tojás vagy tojások egy rügyben  2. kép: utolsó fejlődési stádiumban lévő lárvák 
(Fotó: G. Bosio)                                                   (Fotó: G. Bosio)

3. kép: A szelídgesztenye-gubacsdarázs gubacsai (Fotó: Pataki Gy.)

A lárvák mintegy 20-30 napos táplálkozás után, május közepétől-július közepéig bábozódnak (4. kép). Átlagosan 10-15 napos bábnyugalom után kelnek ki a szűznemzéssel szaporodó nőstények. A darazsak június végétől augusztus közepéig rajzanak; a kirepülés után a száraz, fásodó gubacsok több évig az ágakon maradhatnak.

4. kép: bábok (Fotó: G. Bosio)

A kifejlett nőstény 2,5-3 mm hosszú, teste fekete színű, a lábak, a rágó szájszerv és a csáp sárgásbarna (5. kép). Hasonlítanak a nálunk őshonos Dryocosmus cerriphilus Giraud nőstényeire, mely a csertölgyeken képez gubacsokat.

5. kép: A szelídgesztenye-gubacsdarázs kifejlett egyede (Fotó: Dr. Csóka Gy.)

Elterjedése jelentős gazdasági és természeti károkat okozhat, mivel a kártevő:

  • természetes terjedése, azaz a nyár elején kikelő nőstények repülési távolsága 10-25 km évente, amit a megfelelő irányú szél még növelhet;
  • a fertőzött csemeték, illetve dugványok, szemzőhajtások és ágak növény-egészségügyi ellenőrzés nélküli szállításával bármilyen távolságokra eljuthat;
  • szűznemzéssel szaporodik, azaz hímnemű egyedek e fajnál ismeretlenek, ez nagyban növeli a megtelepedés utáni elterjedés esélyeit, hiszen nincs szükség párzásra;
  • jelenlétére a nyár folyamán fertőződött gazdanövények rügyeiben semmi nyom nem utal a következő tavaszig.

A gubacsdarázs elleni védekezési lehetőségek:

  1. Jelenleg nem állnak rendelkezésre a szelídgesztenye gubacsdarázs ellen engedélyezett kémiai készítmények hazánkban. Ennél is nagyobb gond, hogy az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek alkalmazása a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyult.
  2. Több évtizedes japán, amerikai és a jelenleg is folyó olasz kutatások a gubacsdarázzsal szemben ellenálló (rezisztens) fajták kinevelésében szintén nem ígéretesek: a gubacsdarazsak nagyon rövid időn belül alkalmazkodnak az új fajtákhoz, az azokon okozott károsításuk mértéke hasonló a nem-rezisztens fajtákon tapasztaltakéhoz.
  3. Ahol a károsító már kikerült a természeti környezetbe, erdős területekre, egyetlen védekezési lehetőség a természetes ellenségek, konkrétan a hártyásszárnyú fürkészdarazsak [parazitoidok] alkalmazása lehet. A parazitoidok alkalmazásának kétféle módszere alkalmazható. Egyikük a klasszikus biológiai védekezés, a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis, behozatala, laboratóriumi felszaporítása és kijuttatása D. kuriphilusáltal fertőzött területekre. Ezt néhány éve sikeresen alkalmazzák Olaszországban. A másik az Európában őshonos, hatékony fémfürkész fajok felszaporítása és alkalmazása a kártevő ellen. Európában 2002 óta 27 őshonos tölgygubacs parazitoid faj gazdaváltását észlelték, melyek a D. kuriphilus gubacsokat is parazitálják. Közülük a Torymus flavipes,Megastigmus dorsalis és az Eurytoma brunniventris bizonyultak a leggyakoribb fajoknak. A lárva elpusztításával leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása.
  4. A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.

Hatósági intézkedések

Az Európai Unióban a szelídgesztenye-gubacsdarázs behurcolásának és a Közösségen belüli elterjedésének a megelőzését szolgáló szükséghelyzeti intézkedésekről szóló 2006/464/EK számú határozat értelmében a tagállamoknak rendszeres felderítést kell végezniük e károsítóra. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növény-egészségügyi szakterületért felelős hatósága és Erdészeti Igazgatósága közösen működteti az egész országra kiterjedő felderítést a hazai szelídgesztenye állományokban, erdős, köz- és magánterületeken a faj esetleges megjelenésének észlelésére, megtelepedésének meghatározására terjedésének vizsgálata és megakadályozása érdekében.

A szükséghelyzeti határozat értelmében ahol kimutatták a gubacsdarázs jelenlétét, nemcsak a fertőzött szelídgesztenye növényeket kell megsemmisíteni a fertőzöttnek minősített területen, hanem körülötte egy 15 km sugarú körülhatárolt területet kell létrehozni. Az e körzeten belül található gazdanövények forgalmazását is korlátozni kell, semmilyen szaporító- vagy ültetési anyaguk nem szállítható sem e területen belül, sem azon kívülre.

A Szlovákiában 2012 májusában azonosított gubacsdarázs fertőzés nyomán kialakított egyik ilyen, 15 km sugarú körülhatárolt terület egy része átnyúlik hazánkba is, Rajka, Bezenye és Dunakiliti területét érinti. Ennek megfelelően a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága létrehozta e három községre kiterjedően a hazai körülhatárolt területet és elrendelte a mag kivételével minden szelídgesztenye szaporítóanyag és facsemete forgalmazásának korlátozását, valamint az intenzív felderítést.

Az öt dél-szlovákiai fertőzési góc miatt ez utóbbi intézkedést a többi, északi szomszédunkkal határos megyében is elrendelték az illetékes megyei igazgatóságok.

A károsító terjedési körülményei miatt a szelídgesztenye-gubacsdarázs felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása. Ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges!

Amennyiben szelídgesztenye fákon, vélhetően a szelídgesztenye-gubacsdarázs okozta tüneteket (pl. gubacsokat) észlel, vagy ha úgy véli, hogy a gubacsdarazsat látja, kérjük, hogy azonnal értesítse az illetékes megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságot!

Kapcsolódó cikkek 
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés 
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs 


Friss hírek

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >

2025. március 31, hétfő

Közlemény elveszett „zöld könyvekről” (2025.03.31.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >