null Spárgát az ünnepi asztalra

Spárgát az ünnepi asztalra

2017. április 12, szerda

Hazánkban egyelőre kevésbé elterjedt, így többnyire csak csemegének számít a spárga fogyasztása. Pedig a most szezonális zöldség számos jó tulajdonsággal bír. Ráadásul a magyar termesztőknél kiváló minőségben kapható a nyúlárnyék néven is ismert zöldség. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a spárgával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A tavasszal szezonális spárga számos jó tulajdonsággal bír. A szénhidrát- és zsírtartalma elhanyagolható, annál fontosabb azonban a benne található rostok, vitaminok és ásványi anyagok mennyisége. Emellett gazdag káliumforrás; foszfor, kalcium, magnézium, sőt vas is nagy mennyiségben található benne, ugyanakkor nátriumtartalma alacsony.

A spárga ehető részét sípnak hívják, amiből általában két féle, a zöld és a fehér kapható, de létezik lila fejű spárgasíp is. A fehér spárgasíp a föld alatt növekedő fehér hajtás, míg a zöld spárgasíp a föld felett növekszik.

A Közönséges spárgát (Asparagus officinalis) a világ számos táján termesztik. Európában az éghajlati viszonyoktól függően kora tavasszal, már március végén megjelennek az első zsenge spárgasípok, de van, ahol még június végén is szüretelhető.

A magyar spárga kiváló minőségű nem véletlen, hogy külföldön is keresett termék. Hazánkban a fehér spárgát elsősorban Csongrád, Bács-Kiskun és Tolna megyékben, míg a zöldet – az utóbbi időben – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik nagyobb mennyiségben.

Közép-Európában a fehér spárga a legkedveltebb, lágy, kellemes, enyhén aromás íze miatt. Ennél a változatnál fontos, hogy a spárgát a fej aljától a síp végéig teljesen hámozzuk meg. A fás sípvégeket feltétlenül vágjuk le, különben a rostos, rágós, sok esetben kissé kesernyés rész élvezhetetlenné teszi a belőle készült ételt. A lila spárga felhasználása fehér rokonával egyező, ugyanakkor markánsabb ízzel rendelkezik.

A zöld spárga íze nyersen fogyasztva kissé a zöldborsóra emlékeztet. Nem szükséges teljesen meghámozni, elegendő a szár alsó harmadát megtisztítani, de az igazán zsenge példányoknál még ez is elhagyható. Fontos azonban, hogy a szár alsó – általában kemény és rostos – részét a zöld spárgánál is vágjuk le.

Valamennyi típus legértékesebb része a csúcsa, az ún. spárgafej. Ez a spárga legzsengébb része, ezért elkészítéséhez lényegesen kevesebb főzési, illetve sütési időre van szükség.

A spárgát lehetőség szerint frissen dolgozzuk fel és hűtőszekrényben – kissé nedves papírba csomagolva – maximum egy hétig tároljuk. Kiválóan tartósítható mélyhűtőben is, azonban fontos, hogy mielőtt lefagyasztanánk, feltétlenül főzzük elő (blansírozzuk). Mélyhűtőben 7-10 hónapon át is tárolhatjuk.

Vásárláskor mindig tartsuk szem előtt, hogy csak ellenőrzött forgalmazótól vásároljunk és olvassuk el a termék címkéjét, jelölését is. A legfrissebb terméket közvetlenül a termelőktől szerezhetjük be. Figyeljünk arra, hogy a síp legyen friss, fényes felületű, mert a fénytelen, kissé már fonnyadt, gumiszerű sípok élvezeti értéke csekély.

Kapcsolódó anyag:
A közlemény letölthető formában


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >