Riaszt a RASFF – összefoglaló a 2025-ös magyar esetekből

Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere (RASFF) alapján 2025-ben Magyarországon több mint 240 kockázatos termék miatt kellett intézkedni. A hazánkat érintő esetek főként zöldségekhez és gyümölcsökhöz, baromfihúshoz és az abból készült termékekhez, valamint gabonához és pékáruhoz kapcsolódtak. Az esetek 82%-ában külföldi előállítású termék volt érintett.

A tavalyi évben a több mint 5000 RASFF ügyből hazánkat összesen 249 érintette, melyek jelentős része (211) élelmiszerekhez kapcsolódott. Takarmánnyal (22), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (16) összefüggésben jóval csekélyebb számban adódtak problémák. 
A magyar hatóságoknak 36 esetben kellett zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatban intézkedniük. Baromfihúst és abból készült termékeket 32, gabonatermékeket és pékárukat 17 esetben vizsgáltak. 

A magyar vonatkozású bejelentések csupán kis része szólt hazai gyártású vagy alapanyagú termékről (44). Ezen esetek mintegy 30%-ában a tagállamok baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt. Magyarország 30 ügyet jelentett az elmúlt évben a rendszeren keresztül, ezek többsége kockázatos élelmiszerhez kapcsolódott, egy eset pedig takarmányhoz.

A Nébih tevékenyen részt vesz az AAC rendszer működtetésében is, amely a nem megfelelőségekkel (például minőségi hiba, jelölési problémák) foglalkozik. Ezen a felületen a magyar hatóságokhoz 2025-ben 114 információkérő megkeresés érkezett, amelyek közül a legtöbb élelmiszerrel (66) és élő állatokkal (26), valamint élelmiszerrel érintkező anyagokkal (10) volt kapcsolatos. A legtöbb kérdés élő állatok szállítási, dokumentációs problémájához, valamint étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban érkezett, ez utóbbi elsősorban nem engedélyezett egészségügyi állítások feltüntetése miatt.

Idegen anyagok élelmiszerben, valamint takarmányban való jelenléte kapcsán minden évben adódnak problémák. Ezek az anyagok jellemzően a gyártás során kerülnek a termékbe (például műanyagdarabok, fémforgácsok), de előfordulnak a termék alapanyagának természetes, azonban nem fogyasztható részei is (például meggymag, zöldbab szár stb.).
Valamennyi idegen anyag fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent a fogyasztók számára. A tavalyi évben kiemelkedően magas volt ezen ügyek száma. A hazánkat is érintő esetek közül 26 valamilyen idegen anyag jelenlétével volt kapcsolatos, továbbá számos bejelentés szólt élelmiszerrel érintkezésbe kerülő, háztartási eszközökről történő leválásról vagy kioldódásról (például fémdarab leválása fokhagymaprésről vagy fémek kioldódása palacsintasütőből).

A RASFF rendszer tagjai több esetben jelentettek üvegdarabbal szennyezett élelmiszereket (például meggybefőtt, kukoricakonzerv, paradicsomszósz, joghurt); műanyag jelenlétét termékekben (például csokoládéban, fűszerben, macskaeledelben); fémeket (például szószban, sütőipari termékekben, panírozott sajtban, de még lójutalomfalatban is); emellett találtak gumikesztyűt sajtban, faszilánkot burgonya chipsben, halszálkára emlékeztető anyagot jégkrémben és egértetemet madársalátában.