null Paradicsom, a sokoldalú alapanyag – tartósítsuk biztonságosan a Nébih ajánlásával

Paradicsom, a sokoldalú alapanyag – tartósítsuk biztonságosan a Nébih ajánlásával

2025. augusztus 11, hétfő

A paradicsomot a gasztronómia egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb alapanyagaként tartják számon. A nyári hónapokban bőségesen termő, lédús paradicsom nemcsak a konyhák egyik kedvenc alapanyaga, hanem kiválóan alkalmas otthoni tartósításra is. Legyen szó befőzésről, aszalásról vagy fagyasztásról, a helyes módszerek alkalmazása elengedhetetlen az élelmiszerbiztonság és a minőség megőrzése érdekében. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja ezúttal a paradicsom biztonságos tartósításához gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.

A paradicsom tartósítása a kezdők számára is egyszerűen elsajátítható, ugyanakkor az otthoni befőzésben tapasztaltabbaknak is érdemes időt szánni rá – különösen, ha a friss termés a saját kertből, egyszerre nagy mennyiségben áll rendelkezésre.

A klasszikus tartósítási módszerek közül a paradicsomlé és paradicsompüré készítése a legelterjedtebb. A befőzéshez válasszunk érett, egészséges, sérülésmentes paradicsomot. Az alaposan megmosott, lecsumázott, feldarabolt paradicsomot, passzírozzuk, majd sűrű szósz vagy lé állagúra főzzük, ízlés szerint só és/vagy kevés cukor hozzáadásával. Ezután sterilizált befőttesüvegekbe töltjük, ügyelve arra, hogy ne maradjon levegőbuborék az üvegekben. Az üvegeket légmentesen lezárjuk, majd vízfürdőben, legalább 80-90°C-on, 30-40 percig hőkezeljük a biztonságos tartósítás érdekében. Hőkezeléskor elpusztulnak a mikroorganizmusok, így a késztermék hosszú ideig eltartható anélkül, hogy romlana a minősége vagy kockázatos lenne az elfogyasztása. Paradicsomszószhoz, passzírozáshoz és befőzéshez a húsosabb, kevés magot tartalmazó, alacsonyabb víztartalmú fajták a legjobbak. Ilyenek például a San Marzano fajták, amelyek hosszúkás, olasz fajtájú paradicsomok, de jó választás lehet a klasszikus befőzőparadicsom is, ami ovális, húsos. Paradicsomlé, ivólé készítéséhez nagy bogyójú húsparadicsomok vagy ökörszív paradicsomok lehetnek alkalmasak.

Aszalt paradicsom készítésénél a legegyszerűbb és legbiztonságosabb módszer a sütőben történő szárítás (80-90°C, 10-12 óra), majd légmentes edényben tárolás, hűvös és sötét helyen. Népszerű változat az olajban eltett aszalt paradicsom, ami azonban fokozott figyelmet igényel: az oxigénmentes környezetben ugyanis elszaporodhat a Clostridium botulinum baktérium, amely botulizmust okozhat. Az olajban eltett aszalt paradicsom esetében kiemelten fontos, hogy csak teljesen kiszárított paradicsomot használjunk, valamint a paradicsomot előzetesen savasítsuk ecetes vízben, csökkentve ezzel a késztermék pH-ját. Az elkészült terméket hűtőszekrényben tároljuk és 1-2 héten belül fogyasszuk el. Ha gyanús jeleket észlelünk (kellemetlen szag, buborékok, opálos olaj), a terméket már ne fogyasszuk el. Aszalt, szárított paradicsom készítéséhez a kisebb, tömörebb fajták a legmegfelelőbbek, amelyek kevés vizet tartalmaznak, ilyen, például a Principe Borghese. Továbbá a folytonnövő típusba tartozó kisméretű hosszúkás barnára érő „szilva paradicsomok” is lészegények és könnyen aszalhatóak.

Fontos tudni, hogy az éretlen, még zöld paradicsomot nagy mennyiségben nem ajánlott nyersen elfogyasztani, mert szolanint, egy természetes, azonban nagy mennyiségben gyomorpanaszokat és fejfájást okozó toxint tartalmaz. Ugyanakkor fűszeres szószt vagy sült paradicsomot az éretlen paradicsomból is készíthetünk, mivel hőkezelés hatására csökken a glikoalkaloidok mennyisége.
Bármilyen paradicsomfajtát és tartósítási módot is választunk, a helyes módszerek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy egész évben, biztonságban kerüljön az asztalunkra.

További információk, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos oktatási anyagok – köztük a befőzéshez készült hasznos útmutató – elérhetőek a Nébih Oktatási Program honlapján: https://nebihoktatas.hu
 


Friss hírek

2025. november 11, kedd

Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét Baranya vármegyében, egy eddig mentes területen. A vírust egy állománygyérítés során Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat. Továbbra is kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2025. november 11, kedd

Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte

Egy Csongrád-Csanád vármegyei hízópulykákat tartó gazdaságban magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. A járványügyi szabályok maradéktalan betartása továbbra is elengedhetetlen hazánkban.

Tovább >