null Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.07.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.07.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.07.)
2021. október 8, péntek

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka.

A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken. A legfejlettebb parlagfüveknél a termésérés, magszóródás és a növényelhalás a jellemző fenológiai állapot. Ezeknél a növényeknél a pollenszórás már megszűnt, a porzós fészkek döntő többsége elszáradt, és a többségük már lehullott a virágzati tengelyről. A parlagfű növények többsége elvirágzott, a termésképződés és termésérés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-30 cm. Virágzó egyedek szinte már csak a későn kelt növényeknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó növények, valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhetőek meg. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig tehető, a legtöbb parlagfű 100-180 cm-es nagyság közötti. Új kelésű növény már csak ritkán található. A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent.

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött volt, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű volt. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, majd folyamatosan végezték a tarlók ápolását. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nehéz volt jó minőségben elvégezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést az átlagosnál kisebb területen végeztek, mivel az évelő gyomnövények a száraz, forró időjárásban kisebb mennyiségben hajtottak ki.

A száraz talajviszonyok nem kedveztek az őszi vetésű szántóföldi kultúrák magágy-előkészítő munkálatainak, nehéz volt megfelelő minőségű magágyat készíteni. Az őszi káposztarepce vetése a megyék többségében már befejeződött. Az augusztus végén vetett táblák egy részénél – a kevés csapadék miatt – nem kelt ki a kultúrnövény. Ezeket a táblákat felülvetik vagy kiművelik. A már kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége szikleveles-7 leveles állapot közötti. Folyamatban van az őszi kalászosok vetése. Mindezek miatt a parlagfű helyzet az elmúlt időszakhoz képest javult.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A kultúrnövény fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így az alapkezelések eredményesek voltak, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek voltak. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezeken a területek sem volt jelentős parlagfű fertőzöttség. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordult elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken közepes-erős parlagfű fertőzöttség alakult ki. Az érési folyamatok során erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. A táblák többségén állományszárítást végeztek. A napraforgók betakarítása a végéhez közelít. Folyamatban van a betakarított napraforgó tarlók elmunkálása is, amelyet a száraz talajviszonyok miatt nehéz elvégezni.

A kukorica állományok fejlődését a tavaszi hideg időjárás jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Nyáron pedig a forró és száraz időjárás hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett állományok alakultak ki. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek hamar leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek többségén gyommentes állomány alakult ki. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a táblák zömén alacsony parlagfű fertőzöttség alakult ki. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. Megkezdődött, illetve már folyamatban van a kukorica aratása az ország nagy részén.

Ültetvényekben a nyári, több hullámban érkező csapadék hatására több hullámban kelt a parlagfű is. A kezdeti gyenge fertőzés közepesre erősödött. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végzik a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, még betakarítás előtt álló napraforgó és kukorica táblaszegélyekben, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Helyenként erős fertőzöttség alakult ki. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg.


Friss hírek

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.21.)
2021. október 21, csütörtök

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.21.)

Véget ért az idei parlagfű pollenszezon. A legfejlettebb parlagfű növények életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok.

Tovább >

Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.23.)
2021. szeptember 24, péntek

Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.23.)

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik.

Tovább >