null Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.23.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.23.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.23.)
2021. szeptember 24, péntek

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik.

A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken. A legfejlettebb parlagfüvek elvirágoztak, a termésfejlődés és termésérés a meghatározó fenológiai állapot. A parlagfű növények többségénél a virágzás vége, termésképződés az uralkodó fenológiai állapot, és megkezdődött a termések érése is. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-30 cm. Jellemzően már csak a később kelt, kaszálás után újrasarjadó növények valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhető meg intenzívebb virágzás, pollenszórás. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig tehető, a legtöbb parlagfű 40-180 cm-es nagyság közötti. A sok hullámban érkező nyári lokális csapadéknak köszönhetően sok a későn kelt parlagfű. Szintén a szokásosnál több a későn csírázott és már fiatal állapotban generatív stádiumba jutott (neoténiás) parlagfű. Már csak elvétve lehet találni új kelésű növényt. Az időjárás kedvező feltételeket biztosít a melegigényes parlagfű fejlődéséhez, a termések éréséhez.

A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent.

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött volt, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű volt. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, majd folyamatosan végezték, illetve végzik a tarlók ápolását. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nehéz volt jó minőségben elvégezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést az átlagosnál kisebb területen végeztek, mivel az évelő gyomnövények a száraz, forró időjárásban kisebb mennyiségben hajtottak ki.

Az őszi káposztarepce vetése folyamatban van, néhány megyében már befejeződött. A száraz talajviszonyok miatt nehéz volt, illetve továbbra is nehéz megfelelő minőségű magágyat készíteni. A szeptemberi csapadékszegény időjárás miatt előfordul kelési hiba, illetve az állományok kelése és fejlődése vontatott a szárazság miatt. A már kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége szikleveles-6 leveles állapot közötti. Az őszi gabonák vetéséhez folyamatban vannak a talaj-előkészítési munkálatok, azonban a száraz talajviszonyok nem kedvezőek a munka megfelelő minőségben történő elvégzéséhez.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A kultúrnövény fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezek a területek zömmel parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken közepes-erős a parlagfű fertőzöttség. Az érési folyamatok során erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. A táblák többségén az állományszárítást elvégezték. A napraforgók betakarítása folyamatban van, néhány megyében a végéhez közelít. Kezdetét vette a betakarított napraforgó tarlók elmunkálása is, amelyet a száraz talajviszonyok miatt nehéz elvégezni. Ahol nem végeztek állományszárítást, és a betakarítást sem végezték el, ott helyenként lehet látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A deszikkálások és a betakarítás következtében jelentősen csökkent azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Nyáron pedig a forró és száraz időjárás hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett a kukorica. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. Az állományok többségének fejlettsége a sárgaérés és a növényszáradás közötti. A silókukorica betakarítása folyamatban van, tarlóján elkezdődött a talaj-előkészítés az őszi kalászosok vetéséhez. Megkezdődött a korai érésű hibrid kukoricák aratása.

Ültetvényekben a nyári, több hullámban érkező csapadék hatására több hullámban kelt a parlagfű is. A kezdeti gyenge fertőzés közepesre erősödött. A termelők többnyire folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Az így gyommentesített területen a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Helyenként erős fertőzöttség alakult ki. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg.


Friss hírek

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.21.)
2021. október 21, csütörtök

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.21.)

Véget ért az idei parlagfű pollenszezon. A legfejlettebb parlagfű növények életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok.

Tovább >

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.07.)
2021. október 8, péntek

Országos parlagfű helyzetkép (2021.10.07.)

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka.

Tovább >