null Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.09.)

Országos parlagfű helyzetkép (2021.09.09.)

2021. szeptember 10, péntek

Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 60-100 % közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos.

A legkorábban kelt parlagfű növények túljutottak a virágzás csúcspontján, a pollenszórás csak kismértékben csökkent. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál. Csírázó növény már csak elvétve található a mély fekvésű, helyi záporral érintett területeken. Vegetatív állapotban már csak ezek a frissen kelt növények vannak. A virágzás és termésképződés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-30 cm. A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, a korán kelt növényeknél a termések érése is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a parlagfüvek körülbelül 60%-a magérlelés, teljes érés fejlettségű. Szeptember második hetében a parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a 2 levelestől 200 cm-es magasságig tehető, a legtöbb parlagfű 70-140 cm-es nagyság közötti. A nyári időszakban, sok hullámban lehullott lokális csapadék következtében sok a későn – a nyári időszakban – kelt növény. Ezek már fiatal korban, csíranövény állapotban is hozzák a virágot (neoténia).

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, a tarlóápolás folyamatban van. A csapadékban szegény térségekben a száraz talajviszonyok miatt a talajmunkákat nehéz jó minőségben elvégezni. Ezekben a térségekben lehet látni olyan területeket, ahol a csapadékhiány következtében nem megfelelő minőségben sikerült elvégezni ezeket a munkákat. Gyomirtó szeres tarlókezelést az átlagosnál kisebb területen végeztek, mivel az évelő gyomnövények a száraz, forró időjárásban kisebb mennyiségben hajtottak ki. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott 20-70 cm magas, virágzás fenológiai állapotban lévő parlagfüvek figyelhetőek meg.

Az őszi káposztarepce vetéséhez többnyire elvégezték a talajmunkát, a megyék többségében a vetés folyamatban van. A száraz talajállapotok miatt a már elvetett állományok csirázása, kelése heterogén, vontatott. Zajlanak a talajelőkészítési munkálatok az őszi gabonák vetéséhez is.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. Fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, ott az elvégzett kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, ezek a területek zömmel parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy az imidazolin és a tribenuron-metil ellenálló hibrideknél a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfüvek egy része túlnőtt az optimális fenológiai állapoton, ami hatáscsökkenést eredményezett. Sok helyen kellett a parlagfű elleni késői posztemergens kezelést végezni halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel. A tömörödött talaj és a posztemergens kezelések gyengébb hatása miatt mechanikai sorközművelést is nagyobb arányban végeztek a gazdálkodók. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Ezeken a területeken közepes-erős a parlagfű fertőzöttség. Az előrehaladott érési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók fertőzésének következtében erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és a barnaérés közötti stádiumban van. Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások megkezdődtek az országban, néhány megyében már el is végezték. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez. A napraforgók betakarítása megkezdődött az országban.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a virágzás vége és a növényszáradás közötti. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Nyáron pedig a forró és száraz időjárás hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. A mély fekvésű, jó termőképességű, csapadékban részesült táblákon jól fejlett a kukorica. A csapadékban szegény térségekben, gyengébb talajú területeken alacsonyabb állomány jellemző, az alsó levelek leszáradtak, emiatt a gyomelnyomó képesség is gyengébb. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása folyamatban van.

Ültetvényekben a nyári több hullámban érkező csapadék hatására több hullámban kelt a parlagfű is. A kezdeti gyenge fertőzés közepesre erősödött. A termelők többnyire folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Az így gyommentesített területen a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. A parlagfüvek többsége virágzik, a legfejlettebb egyedeknél megfigyelhető a termések fejlődése is. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos térségekben a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg.


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >