Országos parlagfű helyzetkép (2021.06.03.)
A száraz és hideg kora tavaszi időjárás nem kedvezett a parlagfű csírázásának és fejlődésének, a parlagfű csírázása a szokásosnál később indult meg és vontatott volt. 2021-ben a parlagfű kelése az ország nagy részén március végén, illetve április első felében kezdődött.
Április hónap szintén száraz és az átlagosnál hidegebb volt. Erős éjszakai fagyok és havazás is volt a hónapban. A fagyok hatására a sziklevél besárgult, antociánosodott, de a növények nem fagytak ki. Május hónapban nagy mennyiségű csapadék hullott és az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás. A folyamatos eső hatására sok parlagfű kelt ki. A parlagfű kelése jelenleg is zajlik, az állományok az átlagosnál fejletlenebbek, fenológiai állapotuk lemaradásban van.
A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. Május végén, június elején a parlagfüvek többsége szikleveles és 10 leveles fejlettség közötti, a legfejlettebb egyedek hajtásnövekedés fenológiai állapotban vannak, 10-14 levelesek, magasságuk legfeljebb 20-30 cm (Hajdú-Bihar megyében legfeljebb 40 cm). A gyomnövény csírázásához nagyon jók a feltételek a nedves talajállapot miatt.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapás növényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon fordul elő.
Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, a becők a termésfejlődés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az őszi káposztarepce állományok erőteljesek, jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett csíranövények kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg táblaszéleken.
Az őszi kalászos kultúrák többsége a virágzás – szemképződés kezdete fenológiai állapotban található. Az őszi gabonafélék kora tavaszi fejlődése gyengébb volt a száraz és hideg időjárás miatt. Mostanra többségében erőteljes, jól fejlett állományaikban a kora tavasszal megjelent parlagfű nem tud fejlődni és a későbbi csírázása is akadályozott. A későn vetett őszi gabonákban nem minden esetben alakult ki megfelelően a zárt állomány, ezeken a területeken intenzívebben kelnek és csíráznak a gyomnövények. A parlagfű fejlettsége az állományokban szik-6 levél, a fejlettebb példányok magassága 2-8 cm.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok 4-12 leveles fejlettségűek. A napraforgótáblákon először kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Csak a legkorábban kijuttatott alapkezeléseknél fordult elő, hogy a gyomirtó szer nem kapott szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Később megfordult a helyzet. A tartamhatással rendelkező készítmények jelentős mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Emiatt sok napraforgó táblán erőteljes fitotoxikus tünetek jelentkeztek. Az alapkezelések gyomirtó hatása nagyon jó, a sok bemosó csapadék miatt hatékonyan irtották a parlagfüvet is. Az imidazolinon és a tribenuron-metil ellenálló hibridek gyomirtásánál a legnagyobb problémát az okozta, hogy a csapadékos (és szeles) időjárás miatt a permetezéseket nem tudták időben elvégezni. Ezek a technológiák a túlfejlett gyomnövények ellen kevésbé hatékonyak. Emiatt lesznek hatékonyságbeli problémák. A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg időjárás, növekedése lassú, később alakul ki a gyomelnyomó képesség. Jelenleg a posztemergens kezelések utolsó időszakában vagyunk. A korai vetésű tábláknál elkezdődött a kultivátorozás, a csapadék hatására betömörödött talaj fellazítása érdekében is. A parlagfű a napraforgó területeken jelenleg többnyire szik-10 leveles fejlettségben található meg, elsősorban a táblaszéleken.
A kukorica az átlagosnál fejletlenebb, zömében 3-10 leveles állományok jellemzőek. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények itt sem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. A tartamhatással rendelkező készítmények május hónapban már megkapták a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek többsége gyommentes.. A kukorica növekedését nagyon nagy mértékben hátráltatja a hűvös időjárás. Gyomelnyomó képesség itt is később fog kialakulni a szokásosnál. A korai posztemergens és a posztemergens készítmények kijuttatását hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A kezelések elsősorban a gyomfenológia miatt késtek meg, mivel a kultúrnövény nagyon lassan fejlődik. A posztemergens gyomirtások folyamatban vannak, illetve több megyében már az állományok többségén megtörténtek. A parlagfű az állományokban csak kis mennyiségben, elvétve található meg, a szikleveles állapottól a 10 leveles fejlettségig, elsősorban a táblák szélén.
Ültetvényekben az őszi-tavaszi gyomaszpektus növényeinek elszáradásával párhuzamosan elkezdett csírázni a parlagfű. A nagy mennyiségű csapadék kedvező feltételeket teremt a parlagfű keléséhez. Amelyik ültetvényben a gyomirtást a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton megfelelően elvégezték parlagfű nem található, míg ahol erre nem került sor a parlagfű szikleveles fejlettség és 25 cm-es nagyság közötti. Többnyire május elejétől indultak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
Ruderális területeken szintén most történik az aszpektusváltás, a nedves talaj jó feltételeket biztosít a parlagfű keléséhez, amely folyamatos ezeken a területeken. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Sziklevelestől a 30 cm-es (Hajdú-Bihar megyében 40 cm-es) magasságig találhatóak parlagfű egyedek. A forgalmasabb útszakaszok mentén az első kaszálást már elvégezték, illetve folyamatosan végzik.