null Országos parlagfű helyzetkép (2020.09.24.)

Országos parlagfű helyzetkép (2020.09.24.)

Országos parlagfű helyzetkép (2020.09.24.)
2020. szeptember 25, péntek

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik. A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken.

A tavaszi időszakban kelt, legfejlettebb parlagfű növényeknél a termésérés a meghatározó fenológiai állapot. Többségük már elvirágzott, vagy a pollentermelés háttérbe szorult, csak kismértékű. Megjelentek a növényelhalás első tünetei. A hűvösebb, csapadékos nyári időjárás a parlagfű fejlődési ciklusát is megnyújtotta. A növények hosszabb ideig voltak vegetatív állapotban és a generatív stádium is megnyúlt. A száraz tavasz és a csapadékos nyár következménye, hogy az átlagosnál nagyobb a később kelt növények aránya. A később csírázó parlagfű növények többsége is túljutott a virágzás csúcspontján, a pollenszórás csökkent, de még mindig jelentős mértékű. A virágzással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, és megkezdődött a termések érése is. Jellemzően már csak a később kelt, kaszálás után újrasarjadó növények valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhető meg intenzívebb virágzás.

A gyomnövény egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat, az élőhelytől és a kelési időtől függően 20-220 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti.

Vegetatív állapotban csak a legutoljára kelt növények találhatók. Már csak elvétve lehet találni új kelésű növényt: árnyékos, nedves területen, mivel az elmúlt két hétben az ország nagy részén  nem volt csapadék, vagy csak elvétve hullott jelentéktelen mennyiségű és a száraz talaj nem kedvez a csírázásnak. Az időjárás kedvező feltételeket biztosított a melegigényes parlagfű fejlődéséhez, a termések  éréséhez.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken, hántatlan tarlókon fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent.

A gabona- és repcetarlók többsége parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzött volt, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű volt. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, majd folyamatosan végezték, illetve végzik a tarlók ápolását. A tarlók egy részén glifozátos tarlókezelést végeztek (főleg az évelő gyomnövényekkel, különösen a fenyércirokkal fertőzött területeken.

Az őszi káposztarepce vetése az ország jelentős részén már befejeződött. A korai vetések jól keltek, jól fejlettek. A későbbi vetésűeknél a szeptemberi csapadékmentes időjárás miatt néhol előfordul kelési hiba, illetve az állományok kelése és fejlődése vontatott a szárazság miatt. A már kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége szikleveles-8 leveles állapot közötti. Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkákat folyamatosan végzik. Elkezdődött az őszi kalászosok vetése. Mindezek miatt a parlagfű helyzet az elmúlt időszakhoz képest javult.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. Tavasszal az alapkezelések többsége nem kapta meg a hatáskifejtéshez szükséges bemosó csapadékot. Szinte mindenhol állománykezelést is kellett végezni. Az állománykezeléseket, sorközműveléseket a táblák többségén sikeresen végrehajtották, a napraforgó területek zömmel gyommentesek. Azokon a táblákon viszont, ahol megkéstek a posztemergens kezelésekkel a parlagfüvek regenerálódtak, és intenzív fejlődésnek indultak. Több termelő ezeken a táblákon a parlagfű visszaszorítására a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban és a tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult állományrészeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Az érési folyamatok során erőteljes állományszáradás következett be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. A táblák többségén az állományszárítást elvégezték. A napraforgók betakarítása folyamatban van az országban, több megyében a végéhez közelít. A napraforgó tarlók elmunkálása már kezdetét vette azokon a területeken, ahova őszi kalászos kultúrát fognak vetni. Ahol nem végeztek állományszárítást, és a betakarítást sem végezték el, ott helyenként lehet látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A deszikkálás és betakarítás következtében jelentősen csökkent azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományokban az idei tavaszon elhúzódó, vontatott parlagfű csírázást figyelhettünk meg, amit több kisebb csapadék még több hullámossá tett. A száraz időjárás miatt a területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a korai posztemergens, posztemergens technológiák kerültek előtérbe. Nehéz volt meghatározni az állománykezelések időpontját, a gyomnövények csírázása alacsony intenzitású, elhúzódó volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttséget elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, tőhiányos helyeken, kiritkult tábla részeken figyelhetünk meg. Erőteljes, jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű állományok alakultak ki a kukoricaterületek döntő többségén. A kukorica állományok többsége teljesérés fejlettségű. A silókukorica betakarítása folyamatban van. Megkezdődött a korai érésű hibrid kukoricák aratása.

Állókultúrákban (szőlő, gyümölcsösök) a csapadékos nyáreleji időjárás kedvezett a parlagfű csírázásának, közepesre nőtt az ültetvények fertőzöttsége. A sorok második kémiai gyomirtását az ültetvények döntő többségében elvégezték. Az ültetvények többségében a termelők folyamatosan végzik a sorközök gyommentesítését. Az így gyommentesített területen a kedvező időjárás hatására gyorsan újrahajt a parlagfű.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a nagy mennyiségű nyári csapadéknak köszönhetően a parlagfű fertőzés mértéke jelentősen erősödött. Ahol nem védekeztek a gyomnövény ellen, ott erős fertőzés alakult ki. Nagy fenológiai különbségek találhatók a parlagfüvek között ezeken a területeken. Tavasszal több hullámban kelt a parlagfű, az alapvetően száraz időjárásban minden eső elindított egy kisebb kelési hullámot. A nyáron csapadékosra fordult időjárás pedig azt eredményezte, hogy a szokásosnál több a későn kelt parlagfű.

Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a nyár folyamán a növények gyors újrahajtása volt megfigyelhető.


Friss hírek

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.22.)
2020. október 26, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.22.)

Véget ért az idei parlagfű pollenszezon.

Tovább >

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.08.)
2020. október 8, csütörtök

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.08.)

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban.

Tovább >