null Országos parlagfű helyzetkép (2020.08.27.)

Országos parlagfű helyzetkép (2020.08.27.)

Országos parlagfű helyzetkép (2020.08.27.)
2020. augusztus 28, péntek

Az egész országban virágzik a parlagfű.

A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 20-80% közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A parlagfű növények döntő többsége a generatív állapotban van (70-100% közötti a generatív állapotban lévők aránya). A generatív stádiumba lépett egyedeken többnyire 1-35 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. (Zala megyében 30-42 cm). A megyék többségében a parlagfüvek már teljes virágzásban találhatóak. Baranya, Veszprém, Vas, és Zala megyében a pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. Augusztus végén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban. A parlagfüvek többségének magassága 80 és 160 cm között alakul. A legfejlettebb egyedek 160-200 cm magasak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabbak elérik a 230 centimétert). Továbbra sem ritka a később kelt, újrahajtott egyedek esetében a szikleveles és 80 cm-es nagyság közötti fejlettség. Az utóbbi időszak meleg, csapadékos időjárása, kedvezett mind a kultúrnövények, mind a parlagfüvek fejlődésének.

A gabona- és repcetarlókon a betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A tarlók többségében parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A termelők a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezésként a tarlóhántásokat többnyire elvégezték, a tarlóápolás folyamatban van. A tarlók egy részén glifozátos tarlókezelést végeznek (főleg az évelő gyomnövényekkel, különösen a fenyércirokkal fertőzött területeken). A kezelések hatására leginkább foltokban található parlagfű a tarlókon. Fejlettséget tekintve heterogén képet mutatnak: szikleveles fejlettségtől a virágbimbós állapotig figyelhetőek meg. Az őszi káposztarepce és őszi gabonafélék vetéséhez zajlanak a talajelőkészítési munkálatok, Heves, Pest és Veszprém megyében az őszi káposztarepce vetése már el is kezdődött.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többnyire erőteljesek, jól fejlettek. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók fellépésével csökken a talajtakarás, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és a barnaérés közötti stádiumban van. Az alapkezelések többsége nem kapta meg a hatáskifejtéshez szükséges bemosó csapadékot. Szinte mindenhol állománykezelést is kellett végezni. Az állománykezeléseket, sorközműveléseket a táblák többségén sikeresen végrehajtották, a napraforgó területek zömmel gyommentesek. Azokon a táblákon viszont, ahol megkéstek a posztemergens kezelésekkel a parlagfüvek regenerálódtak, és intenzív fejlődésnek indultak. Több termelő ezeken a táblákon a parlagfű visszaszorítására a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban és a tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult állományrészeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások megkezdődtek az országban. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok jól fejlettek, a kultúrnövény gyomelnyomó képessége jó. A kukorica állományok többségének a fejlettsége a tejesérés és a teljesérés kezdete közötti. Az idei tavaszon elhúzódó, vontatott parlagfű csírázást figyelhettünk meg, amit több kisebb csapadék még több hullámossá tett. A száraz időjárás miatt a területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a korai posztemergens, posztemergens technológiák kerültek előtérbe. Nehéz volt meghatározni az állománykezelések időpontját, a gyomnövények csírázása alacsony intenzitású, elhúzódó volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttséget elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, tőhiányos helyeken, kiritkult tábla részeken figyelhetünk meg. A silókukorica betakarítása megkezdődött.

Állókultúrákban (szőlő, gyümölcsösök) a csapadékos nyáreleji időjárás kedvezett a parlagfű csírázásának, közepesre nőtt az ültetvények fertőzöttsége. Az első glifozátos sorkezeléseket elvégezték. Az ültetvények többségében a termelők folyamatosan végzik a sorközök gyommentesítését. Az így gyommentesített területen a kedvező időjárás hatására gyorsan újrahajt a parlagfű.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben hántatlan tarlókon, táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a nagy mennyiségű nyári csapadéknak köszönhetően a parlagfű fertőzés mértéke jelentősen erősödött. Ahol nem védekeztek a gyomnövény ellen, ott erős fertőzés is kialakult. Nagy fenológiai különbségek találhatók a parlagfüvek között ezeken a területeken. Tavasszal több hullámban kelt a parlagfű, az alapvetően száraz időjárásban minden eső elindított egy kisebb kelési hullámot. A nyáron csapadékosra fordult időjárás pedig azt eredményezte, hogy a szokásosnál több a későn kelt parlagfű.

Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos, meleg időjárás következtében a növények gyors újrahajtása figyelhető meg.


Friss hírek

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.22.)
2020. október 26, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.22.)

Véget ért az idei parlagfű pollenszezon.

Tovább >

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.08.)
2020. október 8, csütörtök

Országos parlagfű helyzetkép (2020.10.08.)

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban.

Tovább >