Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)
2019. október 11.

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka.

A pollenszóró egyedek aránya elenyésző (<5%). Virágzás már csak a későn kelt növényeknél valamint a neoténiás alakok esetében fordul elő nagyobb mértékben. A gyomnövény egyedeinek 50-95%-ka már a termésérés stádiumában van. A legfejlettebb parlagfüvek közel 40-80%-ka már beérett termésekkel rendelkezik, továbbá ezeknél a növényeknél a magszórás is elkezdődött.

Az egyre hűvösebb éjszakák és a talajmenti fagyok révén, a gyomnövény egyedei között egyre gyakoribbak az elbarnult, száradó félben lévő példányok. További parlagfű növények kelésére már nem kell számítani.

A gyomnövény még fellelhető egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat, az élőhelytől és a kelési időtől függően 20-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti.

A nyári betakarítású növények tarlóinak hántása szinte teljes egészében megtörtént. Az idei évben sok táblán két talajmunkát is végeztek. Emiatt a tarlókon nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségek gyengébb agrotechnikájú tábláin figyelhető meg. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak.

A már kikelt őszi káposztarepce állományok változatos fejlettséget mutatnak az egyenetlen őszi csapadék miatt. A növények fejlettsége átlagosan 2-6 leveles állapot közé tehető. A korai vetésű állományokban már elvégezték az őszi gyomirtást, továbbá a regulátorozás is hamarosan sorra kerül.

Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkák még zajlanak, viszont ezzel párhuzamosan ezek  vetésére is egyre több helyen kerül sor. A legkorábban vetett táblákon már sorol a gabona.

A kapás kultúrák közül az idei évben főként a napraforgóban volt leginkább látható a parlagfű fertőzöttség. A napraforgó táblák betakarítása döntően befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását, az őszig gabonák vetéséhez, a gazdálkodók folyamatosan végzik. A napraforgó betakarítása által a parlagfű egyedszáma is jelentősen csökkent.

A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotában vannak, a levelek száradása minden táblán megfigyelhető, helyenként a teljes levélzetre kiterjed.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A takarmány kukorica betakarítási munkálatai folyamatban vannak az országban, Békés megyében az állományok felét már betakarították.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben a tenyészidőszak folyamán az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt egyes ültetvényeknél a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább a még be nem takarított táblák szélein, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, a még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő.

Az egyre hűvösebb időjárás és a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a fertőzési nyomás továbbra is napról napra csökken.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű fertőzöttség mértéke jelentősen nagyobb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idei csapadékos időszakoknak megfelelően, több hullámban kelt a parlagfű, így egyedszáma is magasabb volt. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés volt szükséges ezeken a területeken. A ruderáliák fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyanazokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására. Ahol még szükséges, ott a közlekedési utak mentén a kaszálásokat jelenleg is folyamatosan végzik. Az egyre hűvösebb időjárás miatt azonban ezek a munkálatok várhatóan hamarosan befejeződnek.