null Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.10.10.)
2019. október 11, péntek

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka.

A pollenszóró egyedek aránya elenyésző (<5%). Virágzás már csak a későn kelt növényeknél valamint a neoténiás alakok esetében fordul elő nagyobb mértékben. A gyomnövény egyedeinek 50-95%-ka már a termésérés stádiumában van. A legfejlettebb parlagfüvek közel 40-80%-ka már beérett termésekkel rendelkezik, továbbá ezeknél a növényeknél a magszórás is elkezdődött.

Az egyre hűvösebb éjszakák és a talajmenti fagyok révén, a gyomnövény egyedei között egyre gyakoribbak az elbarnult, száradó félben lévő példányok. További parlagfű növények kelésére már nem kell számítani.

A gyomnövény még fellelhető egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat, az élőhelytől és a kelési időtől függően 20-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti.

A nyári betakarítású növények tarlóinak hántása szinte teljes egészében megtörtént. Az idei évben sok táblán két talajmunkát is végeztek. Emiatt a tarlókon nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségek gyengébb agrotechnikájú tábláin figyelhető meg. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak.

A már kikelt őszi káposztarepce állományok változatos fejlettséget mutatnak az egyenetlen őszi csapadék miatt. A növények fejlettsége átlagosan 2-6 leveles állapot közé tehető. A korai vetésű állományokban már elvégezték az őszi gyomirtást, továbbá a regulátorozás is hamarosan sorra kerül.

Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkák még zajlanak, viszont ezzel párhuzamosan ezek  vetésére is egyre több helyen kerül sor. A legkorábban vetett táblákon már sorol a gabona.

A kapás kultúrák közül az idei évben főként a napraforgóban volt leginkább látható a parlagfű fertőzöttség. A napraforgó táblák betakarítása döntően befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását, az őszig gabonák vetéséhez, a gazdálkodók folyamatosan végzik. A napraforgó betakarítása által a parlagfű egyedszáma is jelentősen csökkent.

A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotában vannak, a levelek száradása minden táblán megfigyelhető, helyenként a teljes levélzetre kiterjed.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A takarmány kukorica betakarítási munkálatai folyamatban vannak az országban, Békés megyében az állományok felét már betakarították.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben a tenyészidőszak folyamán az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt egyes ültetvényeknél a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább a még be nem takarított táblák szélein, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, a még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő.

Az egyre hűvösebb időjárás és a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a fertőzési nyomás továbbra is napról napra csökken.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű fertőzöttség mértéke jelentősen nagyobb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idei csapadékos időszakoknak megfelelően, több hullámban kelt a parlagfű, így egyedszáma is magasabb volt. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés volt szükséges ezeken a területeken. A ruderáliák fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyanazokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására. Ahol még szükséges, ott a közlekedési utak mentén a kaszálásokat jelenleg is folyamatosan végzik. Az egyre hűvösebb időjárás miatt azonban ezek a munkálatok várhatóan hamarosan befejeződnek.

Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >