null Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)
2019. szeptember 30, hétfő

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik.

A gyomnövény egyedeinek 30-95%-ka már a termésérés stádiumában van. A legfejlettebb parlagfüvek közel 20%-ka már beérett termésekkel rendelkezik. Jellemzően már csak a későn kelt egyedek, valamint a neoténiás alakok esetében figyelhető meg intenzívebb virágzás. A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken.

A parlagfű kelése a hűvös éjszakák és reggelek, valamint az egyre gyakoribb talajmenti fagyok révén már nem számottevő. A szeptember elején kelt egyedek fejlődése is jelentősen lelassult. Egyes megyékben a parlagfű növényeken már megfigyelhetők a hideg okozta károsodások is.

A gyomnövény egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat, az élőhelytől és a kelési időtől függően 5-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti.

A nyári betakarítású növények tarlóinak hántása szinte teljes egészében megtörtént. Az idei évben sok táblán két talajmunkát is végeztek. Helyenként már a betakarított napraforgó táblákon is elvégezték a tarlóhántást. Emiatt a tarlókon nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségek gyengébb agrotechnikájú tábláin figyelhető meg. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak.

Az őszi káposztarepce vetése az ország jelentős részén már befejeződött. A növény kelése helyenként a száraz időjárás miatt vontatott. A már kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége 2-4 leveles állapot közötti.

Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkákat folyamatosan végzik, azonban ezeket a szárazság sok helyett hátráltatja. Csongrád és Tolna megyékben már néhány helyen elkezdődött az őszi búza és őszi árpa vetése is.

A kapás kultúrák közül az idei évben főként a napraforgóban volt leginkább látható a parlagfű fertőzöttség.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezelések esetében még előfordult, hogy a gyomirtó szerek nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A későbbi alapkezelések viszont már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés volt szükséges a parlagfű mentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, többnyire parlagfű mentesek, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása pedig a parlagfű újrakelésének már nem kedvezett. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető volt, a táblák jelentős részét körbekaszálták, a községhatárokban sokfelé jellemzően igen rendezett viszonyok voltak.

Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel, ott sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál magasabb volt a parlagfű fertőzöttség. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehetett tapasztalni. A napraforgó érésével a parlagfű teret nyerve a napraforgó fölé nőtt, és messziről látható volt, hogy a tábla mely részét borította parlagfű.

A napraforgó táblák betakarítása egy-két megye kivételével a végéhez közeledik, illetve már befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálása már kezdetét vette azokon a területeken, ahova őszi kalászos kultúrát fognak vetni. A napraforgó betakarítása által a parlagfű egyedszáma is jelentősen csökkent.

A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotában vannak. A nyár végi szárazság miatt a kukorica érési folyamatai felgyorsultak, így a levélszáradás hamarabb megindult. Emiatt csökkent a kultúrnövény gyomelnyomó képessége is.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A silókukorica betakarítása a végéhez közeledik, jellemzően már csak a késői vetésű táblákat vágják. A takarmány kukorica betakarítási munkálatai folyamatban vannak az országban. A kukoricatáblák betakarításával a parlagfű egyedszáma szintén jelentősen csökkenni fog.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt vannak ültetvények, ahol a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, a még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő.

Az egyre hűvösebb időjárás és a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a fertőzési nyomás jelentős csökkenése figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a fertőzöttség mértéke jelentősen nagyobb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idei csapadékos időszakoknak megfelelően, több hullámban kelt a parlagfű, így egyedszáma magasabb volt. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés volt szükséges ezeken a területeken. A ruderális területek fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyanazokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat jelenleg is folyamatosan végzik. Az egyre hűvösebb időjárás miatt azonban ezek a munkálatok várhatóan hamarosan befejeződnek.

Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >