Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.26.)
2019. szeptember 30.

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik.

A gyomnövény egyedeinek 30-95%-ka már a termésérés stádiumában van. A legfejlettebb parlagfüvek közel 20%-ka már beérett termésekkel rendelkezik. Jellemzően már csak a későn kelt egyedek, valamint a neoténiás alakok esetében figyelhető meg intenzívebb virágzás. A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken.

A parlagfű kelése a hűvös éjszakák és reggelek, valamint az egyre gyakoribb talajmenti fagyok révén már nem számottevő. A szeptember elején kelt egyedek fejlődése is jelentősen lelassult. Egyes megyékben a parlagfű növényeken már megfigyelhetők a hideg okozta károsodások is.

A gyomnövény egyedeinek magassága országszerte változó képet mutat, az élőhelytől és a kelési időtől függően 5-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti.

A nyári betakarítású növények tarlóinak hántása szinte teljes egészében megtörtént. Az idei évben sok táblán két talajmunkát is végeztek. Helyenként már a betakarított napraforgó táblákon is elvégezték a tarlóhántást. Emiatt a tarlókon nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségek gyengébb agrotechnikájú tábláin figyelhető meg. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak.

Az őszi káposztarepce vetése az ország jelentős részén már befejeződött. A növény kelése helyenként a száraz időjárás miatt vontatott. A már kikelt repce állományok többségében a növények fejlettsége 2-4 leveles állapot közötti.

Az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkákat folyamatosan végzik, azonban ezeket a szárazság sok helyett hátráltatja. Csongrád és Tolna megyékben már néhány helyen elkezdődött az őszi búza és őszi árpa vetése is.

A kapás kultúrák közül az idei évben főként a napraforgóban volt leginkább látható a parlagfű fertőzöttség.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezelések esetében még előfordult, hogy a gyomirtó szerek nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A későbbi alapkezelések viszont már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés volt szükséges a parlagfű mentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, többnyire parlagfű mentesek, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása pedig a parlagfű újrakelésének már nem kedvezett. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető volt, a táblák jelentős részét körbekaszálták, a községhatárokban sokfelé jellemzően igen rendezett viszonyok voltak.

Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel, ott sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál magasabb volt a parlagfű fertőzöttség. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehetett tapasztalni. A napraforgó érésével a parlagfű teret nyerve a napraforgó fölé nőtt, és messziről látható volt, hogy a tábla mely részét borította parlagfű.

A napraforgó táblák betakarítása egy-két megye kivételével a végéhez közeledik, illetve már befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálása már kezdetét vette azokon a területeken, ahova őszi kalászos kultúrát fognak vetni. A napraforgó betakarítása által a parlagfű egyedszáma is jelentősen csökkent.

A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotában vannak. A nyár végi szárazság miatt a kukorica érési folyamatai felgyorsultak, így a levélszáradás hamarabb megindult. Emiatt csökkent a kultúrnövény gyomelnyomó képessége is.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A silókukorica betakarítása a végéhez közeledik, jellemzően már csak a késői vetésű táblákat vágják. A takarmány kukorica betakarítási munkálatai folyamatban vannak az országban. A kukoricatáblák betakarításával a parlagfű egyedszáma szintén jelentősen csökkenni fog.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt vannak ültetvények, ahol a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, a még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő.

Az egyre hűvösebb időjárás és a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a fertőzési nyomás jelentős csökkenése figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a fertőzöttség mértéke jelentősen nagyobb volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idei csapadékos időszakoknak megfelelően, több hullámban kelt a parlagfű, így egyedszáma magasabb volt. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés volt szükséges ezeken a területeken. A ruderális területek fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyanazokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat jelenleg is folyamatosan végzik. Az egyre hűvösebb időjárás miatt azonban ezek a munkálatok várhatóan hamarosan befejeződnek.