Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)
2019. szeptember 12.

Az egész országban virágzik a parlagfű.

A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 80-100 % közötti. A tavaszi, fő csírázási időszakban kelt parlagfű növények túljutottak a virágzás csúcspontján, a pollenszórás csökkent, de még mindig jelentős mértékű. A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóján található parlagfű növények szintén túljutottak a teljes virágzás időszakán. A később kelt parlagfű növények most vannak a teljes virágzás időszakában. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál (90-100%). A főhajtáson a virágzati tengely hossza 1-30 cm (Zala megyében 30-40 cm). A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, a legfejlettebb parlagfüvek már a termésérés kezdetén vannak. A parlagfüvek nagysága országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően 5-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti. Az elmúlt időszakban kelő parlagfüvet nem találtunk.

A tarlók hántása túlnyomó többségében megtörtént, sok táblán már a második talajmunkát is elvégezték. Emiatt csak kis mennyiségben találhatóak parlagfűvel fertőzött tarlók. Nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségekben figyelhető meg, a gyengébb agrotechnikájú táblákon. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak. A még hántatlan tarlókon 30-120 cm a parlagfű jellemző magassága, és többségében virágzó egyedek figyelhetők meg.

Az őszi káposztarepce és az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkát végzik, eddig a száraz időjárás hátráltatta a munkát, de a most lehullott csapadék megfelelő talajnedvességet biztosít a munka elvégzéséhez. Az őszi káposztarepce vetése a végéhez közeledik, a korábban vetettek már szikleveles fenológiában vannak.

A kapás kultúrák közül főként a napraforgóban volt látható parlagfű fertőzöttség az idei évben.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezelések esetében még előfordult, hogy a gyomirtó szerek nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A későbbi alapkezelések viszont már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés volt szükséges a parlagfű mentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, többnyire parlagfű mentesek, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása pedig a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető, a táblák jelentős részét körbekaszálják, a határban sokfelé igen rendezett viszonyok jellemzőek.

Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel, ott sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. Ezeken a területeken a parlagfű fertőzöttség tovább fokozódott. A napraforgó érésével a parlagfű teret nyerve a napraforgó fölé nőtt, és már messziről látható, hogy a tábla mely részét borítja parlagfű.
A napraforgó egyedek túlnyomó része a barnaérés és növényszáradás közötti stádiumban van. Azokon a napraforgó táblákon, ahol állományszárítást terveztek a területek döntő többségén el tudták végezni a munkát. A napraforgók betakarítása megkezdődött az országban. A deszikkálások és a betakarítások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok többsége a sárgaérés és a teljesérés közötti fejlettségben van. A nyár végi szárazság miatt a kukorica érési folyamatai felgyorsultak, a levélszáradás hamarabb megindult. Emiatt csökkent a kultúrnövény gyomelnyomó képessége.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A silókukorica betakarítása folyamatban van. Néhány megyében a takarmány kukorica betakarítását is megkezdték a gazdák

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt vannak ültetvények, ahol a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő. A csapadékos időjárás hatására nagy fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a fertőzöttség mértéke jelentősen megnőtt. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés szükséges ezeken a területeken. A ruderális területek fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyan azokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására, azonban a gyomnövény felfokozott fejlődési ütemét a mechanikai védekezések kevésbé képesek követni. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a növények gyors sarjadása figyelhető meg.