null Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.09.12.)
2019. szeptember 12, csütörtök

Az egész országban virágzik a parlagfű.

A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 80-100 % közötti. A tavaszi, fő csírázási időszakban kelt parlagfű növények túljutottak a virágzás csúcspontján, a pollenszórás csökkent, de még mindig jelentős mértékű. A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóján található parlagfű növények szintén túljutottak a teljes virágzás időszakán. A később kelt parlagfű növények most vannak a teljes virágzás időszakában. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál (90-100%). A főhajtáson a virágzati tengely hossza 1-30 cm (Zala megyében 30-40 cm). A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, a legfejlettebb parlagfüvek már a termésérés kezdetén vannak. A parlagfüvek nagysága országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően 5-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 100-200 cm-es nagyság közötti. Az elmúlt időszakban kelő parlagfüvet nem találtunk.

A tarlók hántása túlnyomó többségében megtörtént, sok táblán már a második talajmunkát is elvégezték. Emiatt csak kis mennyiségben találhatóak parlagfűvel fertőzött tarlók. Nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségekben figyelhető meg, a gyengébb agrotechnikájú táblákon. Az idei év tarlóápolási műveleteiben leginkább a mechanikai módszer dominált, kémiai kezeléseket csak indokolt esetben, főleg erős évelő gyomborításnál alkalmaztak. A még hántatlan tarlókon 30-120 cm a parlagfű jellemző magassága, és többségében virágzó egyedek figyelhetők meg.

Az őszi káposztarepce és az őszi gabonák vetéséhez a talajmunkát végzik, eddig a száraz időjárás hátráltatta a munkát, de a most lehullott csapadék megfelelő talajnedvességet biztosít a munka elvégzéséhez. Az őszi káposztarepce vetése a végéhez közeledik, a korábban vetettek már szikleveles fenológiában vannak.

A kapás kultúrák közül főként a napraforgóban volt látható parlagfű fertőzöttség az idei évben.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezelések esetében még előfordult, hogy a gyomirtó szerek nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A későbbi alapkezelések viszont már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés volt szükséges a parlagfű mentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, többnyire parlagfű mentesek, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása pedig a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető, a táblák jelentős részét körbekaszálják, a határban sokfelé igen rendezett viszonyok jellemzőek.

Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel, ott sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. Ezeken a területeken a parlagfű fertőzöttség tovább fokozódott. A napraforgó érésével a parlagfű teret nyerve a napraforgó fölé nőtt, és már messziről látható, hogy a tábla mely részét borítja parlagfű.
A napraforgó egyedek túlnyomó része a barnaérés és növényszáradás közötti stádiumban van. Azokon a napraforgó táblákon, ahol állományszárítást terveztek a területek döntő többségén el tudták végezni a munkát. A napraforgók betakarítása megkezdődött az országban. A deszikkálások és a betakarítások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok többsége a sárgaérés és a teljesérés közötti fejlettségben van. A nyár végi szárazság miatt a kukorica érési folyamatai felgyorsultak, a levélszáradás hamarabb megindult. Emiatt csökkent a kultúrnövény gyomelnyomó képessége.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, valamint a jég által károsított állományokban továbbá a táblaszéleken, táblaszegélyeken tapasztalható. Jó példaként olyan táblák is láthatóak, ahol elvégezték a táblaszélek kaszálását.

A silókukorica betakarítása folyamatban van. Néhány megyében a takarmány kukorica betakarítását is megkezdték a gazdák

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt vannak ültetvények, ahol a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő. A csapadékos időjárás hatására nagy fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a fertőzöttség mértéke jelentősen megnőtt. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés szükséges ezeken a területeken. A ruderális területek fertőzöttsége nagyon vegyes, az előző évekhez hasonlóan többnyire a parlagfű ugyan azokon a helyeken fordul elő. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására, azonban a gyomnövény felfokozott fejlődési ütemét a mechanikai védekezések kevésbé képesek követni. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a növények gyors sarjadása figyelhető meg.

Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >