null Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.29)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.29)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.29)
2019. augusztus 30, péntek

Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 40-100 % közötti.

A parlagfű virágzásának csúcsidőszakában vagyunk, amikor a virágzó növények főhajtásának csúcsán és az oldalhajtásokon egyaránt a porzós virágok nagy mennyiségű pollent termelnek. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál (70-100%). A főhajtáson a virágzati tengely hossza 0,5-30 cm (Zala megyében 30-40 cm). A legfejlettebb parlagfüvek már teljes virágzásban találhatóak. A pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése. A parlagfüvek nagysága országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően 30-250 cm közé tehető, a legtöbb parlagfű 120-200 cm-es nagyság közötti. Új egyedek kelése nem jellemző az ország nagy részén. A Dunántúl északnyugati térségében viszont a lehullott helyi záporoknak köszönhetően még mindig csírázik a parlagfű, elsősorban a bolygatott területeken, mélyfekvésű, nedves talajfoltokban. Neoténiás növények is megjelentek, vagyis a csíranövényeken is látható virágzat.

A gabonatarlókon a betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A nyári betakarítású növények tarlóinak művelését a gazdálkodók folyamatosan végzik, ennek köszönhetően augusztus második felére jelentősen lecsökkent azon területek aránya melyeken jelentősebb parlagfű fertőzöttség tapasztalható. A gyommentesítés vagy többszöri tarlóhántással vagy kémiai gyomirtással történik. Nagyobb mennyiségű parlagfű csak az erősebben fertőzött térségekben található, a gyengébb agrotechnikájú táblákon. Ezekben a térségekben, voltak olyan táblák, ahol már tarlóápolást is kellett végezni. A gabonatarlókon volt 3 hét száraz periódus, amikor nem lehetett jó minőségben tarlóhántást végezni. Voltak nedvesebb időszakok, amikor a parlagfűvel fertőzött tarlókon a növény a tarlóhántás után újrakelt, újrahajtott, visszagyökeresedett, ezért már a második talajmunka elvégzése is indokolttá vált. A még hántatlan tarlókon 30-100 cm-es növénymagasság jellemző, és többségében virágzó egyedek figyelhetők meg.

Az őszi káposztarepce és az őszi gabonák vetéséhez szükséges talajmunkákat végzik, folyamatban van a szervestrágyázás, a nyári szántás és a talajlazítás. Az őszi káposztarepce vetése megkezdődött.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezelések esetében még előfordult, hogy a gyomirtó szerek nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A későbbi alapkezelések viszont már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés volt szükséges a parlagfű mentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, többnyire parlagfű mentesek, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása pedig a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető, a táblák jelentős részét körbekaszálják, a határban sokfelé igen rendezett viszonyok jellemzőek.

Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel, ott sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. Ezeken a területeken a parlagfű fertőzöttség tovább fokozódott. A napraforgó érésével a parlagfű teret nyerve a napraforgó fölé nőtt, és már messziről látható, hogy a tábla mely részét borítja parlagfű.
A napraforgó egyedek túlnyomó része a magképződés és barnaérés közötti stádiumban van. Az állományszárítások megkezdődtek az országban. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.

A kukorica állományok többsége a tejesérés és a sárgaérés közötti fejlettségben van. A kukorica táblák a mélyfekvésű, jó minőségű, kötött talajokon jól fejlettek, jó gyomelnyomó képességűek. Homok, kavics, más gyengébb minőségű talajokon viszont a nyári száraz periódus az alsó levelek leszáradását okozta, ezáltal a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent.

Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfű mentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, sikertelenül gyomirtott állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, valamint a jég által károsított állományokban tapasztalható.

Megkezdődött a silókukorica betakarítása.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben az időjárás kedvezett a gyomnövények kelésének, növekedésének, ezért az átlagosnál több parlagfű volt megfigyelhető bennük. Emiatt vannak ültetvények, ahol a gyomirtást háromszor is el kellett végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, még hántatlan tarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, erdősítésekben fordul elő. A csapadékos időjárás hatására nagy fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű növekedéséhez, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. Az átlagos évjárathoz képest több védekezés szükséges ezeken a területeken. A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a tulajdonosok többsége nagy gondot fordít a parlagfű irtására, azonban a gyomnövény felfokozott fejlődési ütemét a mechanikai védekezések kevésbé képesek követni. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a növények gyors sarjadása figyelhető meg.

Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >