null Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)
2019. augusztus 5, hétfő

Július végén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban.

A parlagfüvek többsége a 40 cm-estől a 160 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek már 160-200 cm-esek (Heves megyében a legmagasabbak 210-250 cm, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 210 cm nagyságúak). Továbbra sem ritka a később kelt, újrahajtott egyedek esetében a 2 leveles és 40 cm-es nagyság közötti fejlettség. A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 10-60%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50-90%-os, Békés megyében 80-100%-os, Baranya és Csongrád megyében 100%-os), ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-20 cm hosszú). A megyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek már a virágzás kezdetén vannak (arányuk többnyire 1-5%-os, Hajdú-Bihar megyében 10-15%-os, Veszprém megyében 20-25%-os, Békés megyében 10-40%-os, Csongrád megyében 70%-os). A száraz időjárás a parlagfű növekedésének sem kedvezett, de a napokban lehullott csapadék következtében ismételten kedvezőek a feltételek a parlagfű növekedéséhez, fejlődéséhez. A két hét szárazság nem kedvezett a gyomnövény csírázásának sem, elvétve található csak új növény.

A nyári betakarítású növények aratása a végéhez közeledik. A két hét száraz időjárás felgyorsította a munkát. A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A parlagfűvel erősebben fertőzött térségekben, a gyengébb agrotechnikájú táblákon találhatók erősebben fertőzött tarlók. A gazdálkodók többsége odafigyel a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. A tarlóhántást folyamatosan végzik. A tarlóhántást kezdetben jó minőségben lehetett végrehajtani, a betakarítás második felére azonban a szárazság miatt már nem lehetett jó minőségű munkát végezni. Az utóbbi napokban az esők akadályozzák a talajmunkák elvégzését. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű nagysága 10-60 cm-es, gyorsan fejlődik, helyenként már 10-60 %-ban virágbimbós állapotban van, sőt Békés megyében már 10-15%-ban virágzás kezdetén van.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés elvégzése volt szükséges a parlagfűmentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák többnyire parlagfű mentesek, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető, a táblák jelentős részét körbekaszálják, a határban sokfelé igen rendezett viszonyok jellemzőek. A májusi csapadék hatására a napraforgó állományok jól fejlettek, gyomelnyomó képességük jó. A napraforgó állományok többsége a virágzás befejező szakasza és a magképződés kezdeti szakaszai közötti stádiumban van.    

A kukorica állományok többségének a fejlettsége a teljes virágzás és a tejesérés közötti. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében kiegyenlített állományok és erőteljes fejlődés jellemzi a többségüket. Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, táblaszéleken, táblaszegélyeken, valamint a jég által károsított állományokban tapasztalható.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben a tavaszi nagy mennyiségű csapadék hatására sok parlagfű kelt. Emiatt vannak ültetvények, ahol 3 gyomirtást is kell végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, bolygatott csatornapartokon fordul elő. A csapadékos időjárás hatására nagy fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű növekedéséhez, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. Az átlagos évjárathoz képest több kaszálást kellett elvégezni. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a növények gyors sarjadása figyelhető meg, különösen egy-egy kiadósabb nyári záporral érintett területeken.

Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >