Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.08.01.)
2019. augusztus 5.

Július végén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban.

A parlagfüvek többsége a 40 cm-estől a 160 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek már 160-200 cm-esek (Heves megyében a legmagasabbak 210-250 cm, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 210 cm nagyságúak). Továbbra sem ritka a később kelt, újrahajtott egyedek esetében a 2 leveles és 40 cm-es nagyság közötti fejlettség. A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 10-60%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50-90%-os, Békés megyében 80-100%-os, Baranya és Csongrád megyében 100%-os), ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-20 cm hosszú). A megyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek már a virágzás kezdetén vannak (arányuk többnyire 1-5%-os, Hajdú-Bihar megyében 10-15%-os, Veszprém megyében 20-25%-os, Békés megyében 10-40%-os, Csongrád megyében 70%-os). A száraz időjárás a parlagfű növekedésének sem kedvezett, de a napokban lehullott csapadék következtében ismételten kedvezőek a feltételek a parlagfű növekedéséhez, fejlődéséhez. A két hét szárazság nem kedvezett a gyomnövény csírázásának sem, elvétve található csak új növény.

A nyári betakarítású növények aratása a végéhez közeledik. A két hét száraz időjárás felgyorsította a munkát. A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A parlagfűvel erősebben fertőzött térségekben, a gyengébb agrotechnikájú táblákon találhatók erősebben fertőzött tarlók. A gazdálkodók többsége odafigyel a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. A tarlóhántást folyamatosan végzik. A tarlóhántást kezdetben jó minőségben lehetett végrehajtani, a betakarítás második felére azonban a szárazság miatt már nem lehetett jó minőségű munkát végezni. Az utóbbi napokban az esők akadályozzák a talajmunkák elvégzését. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű nagysága 10-60 cm-es, gyorsan fejlődik, helyenként már 10-60 %-ban virágbimbós állapotban van, sőt Békés megyében már 10-15%-ban virágzás kezdetén van.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés elvégzése volt szükséges a parlagfűmentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák többnyire parlagfű mentesek, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott és az elhanyagolt táblákon, továbbá az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. A gazdák igyekezete sok területen tetten érhető, a táblák jelentős részét körbekaszálják, a határban sokfelé igen rendezett viszonyok jellemzőek. A májusi csapadék hatására a napraforgó állományok jól fejlettek, gyomelnyomó képességük jó. A napraforgó állományok többsége a virágzás befejező szakasza és a magképződés kezdeti szakaszai közötti stádiumban van.    

A kukorica állományok többségének a fejlettsége a teljes virágzás és a tejesérés közötti. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében kiegyenlített állományok és erőteljes fejlődés jellemzi a többségüket. Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, táblaszéleken, táblaszegélyeken, valamint a jég által károsított állományokban tapasztalható.

A szőlő és gyümölcs ültetvényekben a tavaszi nagy mennyiségű csapadék hatására sok parlagfű kelt. Emiatt vannak ültetvények, ahol 3 gyomirtást is kell végezni. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, bolygatott csatornapartokon fordul elő. A csapadékos időjárás hatására nagy fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű növekedéséhez, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. Az átlagos évjárathoz képest több kaszálást kellett elvégezni. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a növények gyors sarjadása figyelhető meg, különösen egy-egy kiadósabb nyári záporral érintett területeken.