Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.19.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.19.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.19.)
2019. július 19.

Július közepén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban.

Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A parlagfüvek többsége a 2 levelestől a 130 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek már 130-180 cm-esek (Vaja határában a legmagasabbak 210 cm, Szolnokon 220 cm nagyságúak), számos oldalelágazással, oldalhajtással. A legfejlettebb parlagfüvek már generatív stádiumban vannak (arányuk többnyire 1-20 %-os, legfeljebb 30-35%-os, Baranya és Csongrád megyében 90%-os), amelyek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-10 cm hosszú, Vaja határában 15-20 cm-es). A megyék többségében a legfejlettebb parlagfüvek között már vannak virágbimbós fejlettségűek (arányuk többnyire néhány %-os, Heves megyében legfeljebb 10-15%, Hajdú-Bihar megyében 15-20%, Borsod-Abaúj Zemplén megyében 20-30%). Virágzó parlagfüvet a megyék többségében még nem találtunk. Már virágzó parlagfüvek vannak Hajdú-Bihar megyében és Fejér megyében 5%-os arányban, Tolna megyében 1-2%-os arányban, továbbá Vaja határában 3-4%-os arányban, amely többnyire a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változatának terjedésével magyarázható. Jelenleg jók a feltételek a parlagfű növekedéséhez, fejlődéséhez.

A nyári betakarítású növények aratása folyamatban van. Az őszi káposztarepce, őszi árpa és a bíborhere betakarítása szinte teljes egészében befejeződött.

Az őszi káposztarepce állományok sok területen jól fejlettek voltak, de jelentős volt az őszi, téli és tavaszi száraz időjárás következtében az átlagosnál gyengébben fejlett repcék aránya is. Sok helyen kellett állományszárítást alkalmazni a gyomos állományok miatt. A kiritkult, foltos, gyengén fejlett állományokban a parlagfű is az átlagosnál nagyobb mennyiségben fordult elő. A betakarítási munkákat viszonylag gyorsan követi a tarlóhántás, így az idejében megművelt területeken tiszta, parlagfű-mentes táblakép jellemző. Szerencsére a betakarítás kezdeti időszakában a talajnedvesség jó minőségű tarlóhántást tett lehetővé.

Az őszi búza betakarítása folyamatban van, azonban a csapadékos időjárású térségekben és a vízzel telített talajokon akadozik, lassan halad, jelentős még a lábon álló gabona.

Amit még nem takarítottak be, ott a parlagfűvel való borítottság változatos. A jó tőállományú, megfelelően záródott állományokban a parlagfű nem tudott megjelenni, vagy jelentéktelen borítottsággal, csak szálanként található meg. Viszont a belvízfoltok utáni, kiritkult, törpült, vírusfertőzéssel érintett állományokban, táblaszéleken jelentős egyedszámban van jelen, többnyire már 40-80 cm-es nagyságú.

A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A következő időszak kiemelkedő feladata lesz a tarlókon a pollenszórás megakadályozása érdekében a tarlóhántási és tarlóápolási munkálatok szakszerű elvégzése. A betakarítást követően a tarlóhántást a gazdálkodók többsége szinte azonnal elvégzi. De vannak térségek, ahol tarlóhántás még kisebb arányú, mert a gazdák a betakarításra koncentrálnak.

Az őszi búza tarlókon a parlagfű regenerálódása rendkívül gyors, 10-40 cm magasságú állományok jellemzőek.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagyon sok helyen állománykezelés elvégzése volt szükséges a parlagfűmentesség érdekében. A több hullámban érkező csapadék több parlagfű kelési hullámot indított el, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák többnyire parlagfű mentesek, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, az állományok záródása a parlagfű újrakelésének már nem kedvez. Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt sok napraforgó táblában az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott táblákon és az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. A napraforgó állományok többsége virágzás kezdetén-teljes virágzásban van. 

A kukorica állományok többségének a fejlettsége a címerhányás és a szemfejlődés kezdete közötti. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében kiegyenlített állományok és erőteljes fejlődés jellemzi a kukorica állományok többségét. Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés következett be. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben található meg a gyomnövény. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, táblaszéleken, táblaszegélyeken, valamint a jég által károsított állományokban tapasztalható.

A szőlő és gyümölcs ültetvények többségében lezajlottak az első glifozátos sorkezelések. Ültetvényekben a tavasz második felének csapadékos időjárása szintén az átlagosnál erősebb parlagfű fertőzést eredményezett. Folyamatosan zajlanak a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon  fordul elő. A csapadékos időjárás hatására erős fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű keléséhez és növekedéséhez, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. Az átlagos évjárathoz képest több kaszálást kellett elvégezni. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.