Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.05.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.05.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.07.05.)
2019. július 8.

Július elején a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban.

Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A parlagfüvek többsége a 4 levelestől a 80 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek 90-130 cm-esek, Baranya megyében néhány területen a 1,5 m magasságot is meghaladják. A megyék többségében már generatív stádiumú egyedeket is találtunk (többnyire legfeljebb 10-15 %-os arányban, Vaja határában 20-25 %-os arányban), amelyek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-1,5 cm hosszú, Csongrád megyében 5-7 cm-es, Bács-Kiskun megyében 5-10 cm-es, Vaja határában 6-8 cm-es). A virágbimbós egyedek aránya Csongrád megyében 10 %-os, Hajdú-Bihar megyében 10-15 % körüli, sőt Hajdú-Bihar megyében már a parlagfű egyedek 1 %-a virágzás kezdete fejlettségű. A már virágzás kezdete fejlettségű egyedek előfordulása többnyire a parlagfű hazánkban ritka változata (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) változatának előfordulásával magyarázható. A parlagfű fejlődéséhez, növekedéséhez kedvezőek az időjárási feltételek. Az ismét szárazra fordult időjárás miatt az utóbbi napokban csak kevés csírázó parlagfüvet találtunk.

Az őszi káposztarepce, a kalászos gabonák és a bíborhere betakarítása megkezdődött.

Az őszi káposztarepce állományok sok területen jól fejlettek, de jelentős az őszi, téli és tavaszi száraz időjárás következtében az átlagosnál gyengébben fejlett repcék aránya is. Sok helyen kellett állományszárítást alkalmazni a gyomos állományok miatt. A kiritkult, foltos, gyengén fejlett állományokban a parlagfű is megjelent az átlagosnál nagyobb arányban. A következő időszak kiemelkedő feladata lesz - a pollenszórás megakadályozása érdekében - a tarlóhántási és tarlóápolási munkálatok szakszerű elvégzése.

Az őszi búza viaszérés - teljesérés fenológiai állapotban található. Az őszi búza állományok többsége a májusi csapadék hatására erősen záródott, gyomelnyomó képességük erős. Viszont jelentős az áprilisi száraz időjárás következtében az átlagosnál fejletlenebb állományok aránya is, amelyek nem tudták teljesen kompenzálni a korábbi lemaradást és a bokrosodás hiányosságait. A megfelelően záródott állományokban a parlagfű nem tudott megjelenni, vagy jelentéktelen borítottsággal, csak szálanként található meg. azonban a ritka állománysűrűséggel rendelkező táblákon továbbra is jelentős egyedszámban van jelen. Viszont a belvízfoltok utáni, kiritkult, törpült, vírusfertőzéssel érintett állományokban, táblaszéleken jelentős egyedszámban van jelen, amelynek fejlettsége a 8 levelestől a 60 cm-es nagyságig terjed. Ezen területek esetében a tarlókon a pollenszórás megakadályozása érdekében a tarlóhántási és tarlóápolási munkálatoknak kiemelt jelentősége lesz. A betakarítást követően a tarlóhántást a gazdálkodók többsége szinte azonnal elvégzi.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgók virágzása sok helyen elkezdődött az országban, de sok helyen lehet találkozni csillagbimbós stádiumban lévő állományokkal is.  

A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz.

A többszöri csapadékhullám következtében a parlagfű is több hullámban kelt, emiatt a posztemergens kezelések időzítése nehéz volt. Ezek elvégzését nehezítette a szeles, csapadékos időjárás is. Azok a táblák többnyire parlagfű mentesek, ahol az imidazolinon és Express gyomirtási technológiával a posztemergens kezeléseket időben végre tudták hajtani, mivel a kezelések a már kikelt parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel sok parlagfű regenerálódott. A parlagfű visszaszorítására sok gazdálkodó a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki, amely még a fejlett (akár 30 cm-es nagyságú) parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A napraforgó fejlődését ugyan kevésbé fogta vissza a hideg időjárás, mint a kukoricáét, de itt is a szokásosnál később záródott az állomány. A fenti okok miatt napraforgóban az átlagosnál több parlagfű található. A parlagfű nagyobb egyedszámban való megjelenését elsősorban táblaszéleken, táblaszegélyeken, a sikertelenül gyomirtott táblákon és az ország keleti részén a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken lehet tapasztalni. Ezeken a területeken a parlagfű 20-80 cm-es fejlettsége jellemző.

 

 

 

A kukorica állományok többsége 10-16 leveles fejlettségű, a fejlettebbeknél a címerhányás a jellemző fejlettség, míg  a májusi csapadékos időjárás miatt megkésett vetések  következtében még 6-8 leveles állapotúak is vannak. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében erőteljes fejlődés jellemzi a kukorica állományokat. Sok helyen alapvető fontosságúak voltak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A heterogén gyomfejlettség megnehezítette az állománykezelések időpontjának meghatározását. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a területek többsége parlagfű mentes. Tartamhatással nem rendelkező gyomirtó szerek használta esetén, illetve a poszt készítmények tartamhatásának elmúltával a még nem záródott állományokban utánkelés figyelhető meg, főleg 2-4 leveles parlagfű fejlettséggel találkozhatunk. Jelentős parlagfű fertőzés főként a víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott táblákon, táblarészeken, valamint a táblaszéleken, táblaszegélyeken figyelhető meg. A parlagfű fenológiája a kukorica állományokban jelenleg a 8 levelestől a 80 cm-es nagyságig terjed.

A szőlő és gyümölcs ültetvények többségében lezajlottak az első glifozátos sorkezelések. Az ültetvényekben a parlagfű csírázásának fő időszakában hullott a nagy mennyiségű csapadék, így ültetvényekben is az átlagosnál több parlagfű található. A termőhelyi viszonyok függvényében július elején a 2 levelestől a 70 cm-es nagyságig terjedő fejlettség jellemző.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblaszegélyeken, a kapás növényekkel elvetett és víznyomás miatt gyomirtásból kihagyott vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon  fordul elő. A csapadékos időjárás hatására erős fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű keléséhez és növekedéséhez, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. A parlagfüvek többsége 6 levelestől 90 cm-es nagyságig van jelen, a legfejlettebbek 100-120 cm magasak. Helyenként ezeken a területeken is előfordulnak már virágbimbós fejlettségű egyedek. Az átlagos évjárathoz képest több kaszálást kellett elvégezni. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.