Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.21.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.21.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.21.)
2019. június 21.

A parlagfű csírázásának kedvezett a májusi csapadékos időjárás, a bolygatott, nyílt talajfelszíneken több hullámban erőteljes parlagfű kelés következett be.

A májusi hűvös időjárás visszafogta a parlagfű fejlődését, majd június elejétől, az erős felmelegedés hatására intenzívvé vált a fejlődése. A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség.  A parlagfüvek többsége a 4 levelestől a 50 cm-es nagyságig található meg. Továbbra sem ritka a szik-, 2 leveles fejlettség egy-egy csapadékos időszakot követő, új kelési hullámból származó egyedeknél.

A legfejlettebb egyedek már 50-80 cm nagyságúak. Az első virágbimbós fejlettségű parlagfüvek Hajdú-Bihar és Békés megyében jelentek meg kis mennyiségben, máshol az országban még nem tapasztaltuk virágbimbós parlagfű előfordulását. Sőt, Vésztőn kukoricában néhány egyed virágzás kezdete fejlettségű, már kis mennyiségű virágport szór, ami a parlagfű hazánkban ritka változatának (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) előfordulásával magyarázható.

Az őszi káposztarepce táblákon a becők túlnyomó többsége elérte a végleges nagyságot, sok területen a becők 10-30%-a érett. Az őszi káposztarepce állományok sok területen jól fejlettek, de jelentős az őszi, téli és tavaszi száraz időjárás következtében az átlagosnál gyengébben fejlett repcék aránya is. Erőteljes gyomosodás a tavasz eleji szárazság következtében nem alakult ki. A májusi csapadék hatására a szokásosnál több parlagfű található meg bennük, ezért majd a tarlóápolásra különösen gondot kell fordítani. A kipergés gátlást szolgáló permetezések és állományszárítások megkezdődtek.

Az őszi búza korai tejesérés - viaszérés fenológiai állapotban található. Az őszi búza állományok többsége a májusi csapadék hatására erősen záródott, gyomelnyomó képességük erős. A búzák a májusi csapadék hatására kezdtek erőteljesebben fejlődni. Viszont jelentős az áprilisi száraz időjárás következtében az átlagosnál fejletlenebb állományok aránya is, amelyek nem tudták teljesen kompenzálni a korábbi lemaradást és a bokrosodás hiányosságait. Április hónapban a száraz időjárás következtében az őszi kalászosokban az átlagosnál kevesebb parlagfű kelt. A gyengébb állományokban a májusban lehullott sok csapadék hatására helyenként erőteljes parlagfű kelés indult meg. Az őszi kalászosokban a kultúrnövény gyomelnyomó képessége érvényesül, így az állományok többségében a parlagfű nincs jelen, vagy jelentéktelen borítottsággal, csak szálanként található meg.

A ritka állománysűrűséggel rendelkező táblákon, illetve táblaszegélyeken jelentős egyedszámban jelent meg a parlagfű, amelynek fejlettsége a 4 levelestől az 50 cm-es nagyságig terjed. Ezen területek esetében a tarlókon a pollenszórás megakadályozása érdekében a tarlóhántási és tarlóápolási munkálatoknak kiemelt jelentősége lesz.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. Májusban a hűvös időjárás nem kedvezett a kultúrnövénynek, így növekedése jóval elmaradt a májusban elvárható mértéktől. Június elejétől a napraforgók intenzív növekedésbe kezdtek a fokozódó nappali felmelegedés következtében. A napraforgó állományok többnyire 8-14 leveles fejlettségűek, sok helyen már a csillagbimbós állapot dominál. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő  hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz.

Kezdetben a száraz talajviszonyok következtében a parlagfű csak kisebb mennyiségben csírázott. Aztán a csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző és így a napraforgó táblákon heterogén fejlettségű parlagfüvek voltak találhatóak, ami megnehezítette a posztemergens gyomirtás időzítését.

Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a posztemergens kezelések elvégzésében. A gyomirtásnál gondot jelentett, hogy a gyomnövények több hullámban keltek, emiatt sokan végeztek osztott kezelést az Express technológiáknál. A sok csapadék miatt az imidazolinon és Express állomány gyomirtási technológia a napraforgó optimális fejlettségénél sok helyen nem volt kivitelezhető, túlfejlett állapotban történt a kezelés. Ahol a poszt kezeléseket időben el tudták végezni, azok a táblák többnyire gyommentesek, ahol viszont a csapadékos időjárás miatt megkéstek a kezelésekkel a gyomnövények regenerálódtak. A parlagfű visszaszorítására sok helyen a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szer került felhasználásra, a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A posztemergens kezeléseket a vetésterület legnagyobb részén elvégezték, Békés megye kötött talajú területein azonban nagy területeken találhatóak kihagyott belvízfoltok, vagy reménytelenül vizes területek, amelyek kiszáradásuk után a parlagfű számára kedvező élőhelyet nyújtanak. A parlagfű jelenleg 4 - 14 leveles, 10-60 cm-es a jellemző fejlettsége.

A Dunántúlon a korai kukoricavetések preemergens kezelésénél még előfordult, hogy nem kapták meg a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az április végén, május folyamán lehullott nagy mennyiségű csapadék kedvezően befolyásolta a preemergens gyomirtások hatékonyságát, így a kezelések jól sikerültek. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Kukoricában gondot jelent, hogy a hideg és napfényszegény időjárás hatására a növény mintegy 5 héten keresztül nem tudott fejlődni. A korai poszt, poszt készítmények 3-4 hetes tartamhatásának elmúltával emiatt nem alakult még ki a kukorica gyomelnyomó képessége, nem záródott az állomány. Emiatt sok helyen figyelhető meg a gyomnövények utánkelése, esetleg regenerálódása. A kukorica állományok 3-16 leveles fejlettségűek (többségük 7-14 leveles), ami a hosszan elhúzódó vetésnek a következménye. A csapadékos időjárást követő felmelegedés hatására a kukorica állományok gyors fejlődésnek indultak. Az állományok záródnak, gyomelnyomó képességük fokozatosan javul. Kezdetben – a száraz talajviszonyok következtében – a parlagfű és más gyomnövények kelése is vontatott volt. Aztán a májusi csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző. A heterogén gyomfejlettség megnehezíti az állománykezelések időpontjának meghatározását. Sok helyen alapvető fontosságúak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a korai posztemergens és posztemergens kezelések elvégzésében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagy arányú volt a posztemergens készítmények használata is. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, kismértékű parlagfű fertőzöttség csak a táblaszéleken figyelhető meg. Erős parlagfű fertőzés főként a kisebb táblákon fordul elő és ott, ahol a vizes talajállapotok miatt  nem tudnak a talajra menni, késnek a posztemergens gyomirtásokkal. A parlagfű fenológiája a kukorica állományokban jelenleg a 4 levelestől a 60 cm-es nagyságig terjed.

A szőlő és gyümölcs ültetvények többségében lezajlottak az első glifozátos sorkezelések. Június elejétől a hűvös, csapadékos időjárás megszűnésével a parlagfű új kelési hulláma volt megfigyelhető, ami június közepéig a fokozódó nappali felmelegedés következtében a 2-8 leveles fenológiáig fejlődött.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapás növényekkel elvetett és még gyomirtatlan vagy sikertelenül gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon  fordul elő. A csapadékos időjárás hatására erős fertőzési nyomás figyelhető meg.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken nagyon kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű keléséhez és növekedéséhez. A csapadékos időszakoknak megfelelően több hullámban kelt a parlagfű, ezért a fejlettsége is különböző. Ezeken a területeken a 6 levelestől 50 cm-es nagyságig van jelen a parlagfű, a legfejlettebbek 55-75 cm magasak. Folyamatos a parlagfű kelése a kedvező időjárás miatt, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt ezeken a területeken. Az átlagos évjárathoz képest több kaszálást kellett végezni. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.