Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.07.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.07.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.06.07.)
2019. június 11.

2019-ben a parlagfű kelése a tavalyi évhez képest egy-két héttel korábban kezdődött.

Az első szikleveles egyedek az ország nagy részén már március végén megjelentek (Veszprém megyében gyorsan felmelegedő homok területeken már március 20-án). A téli időjárás, és március, április hónap is rendkívül csapadékszegény volt. Emiatt a parlagfű első kelési hulláma a szokásosnál gyengébb volt, kezdetben csak kis tőszámmal csírázott szántóföldjeinken. Május hónapban hűvös, rendkívül csapadékos időjárás uralkodott. A csapadékos időjárás hatására a bolygatott, nyílt talajfelszíneken erőteljes parlagfű kelés következett be. A hideg időjárás a parlagfű fejlődését is visszafogta. Június elején erőteljes felmelegedés volt tapasztalható, s a fülledt, párás idő a kultúrnövények és a gyomnövények gyors növekedését eredményezte.

A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. Június elején a parlagfüvek többsége szikleveles és 10 leveles fejlettség közötti, a legfejlettebb egyedek 12-16 levelesek, magasságuk legfeljebb 25-40 cm (Jász-Nagykun-Szolnok megyében legfeljebb 50 cm, Hajdú-Bihar megyében legfeljebb 60 cm). Virágbimbós fejlettségű parlagfüvet még nem találtunk. A kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően folyamatos a kelés, intenzív a fejlődés.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapás növényekkel elvetett és a csapadékos májusi időjárás miatt még gyomirtatlan táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon fordul elő. A csapadékos időjárás hatására erős fertőzési nyomás figyelhető meg.

Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, a becők a termésfejlődés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az őszi káposztarepce állományok sok területen jól fejlettek, de jelentős az őszi, téli és tavaszi száraz időjárás következtében az átlagosnál gyengébben fejlett repcék aránya is. Erőteljes gyomosodás a tavasz eleji szárazság következtében nem alakult ki. A májusi csapadék hatására a szokásosnál több parlagfű található meg bennük.

Az őszi búza a virágzás – szemképződés kezdete fenológiai állapotban található. Az őszi búza állományok többsége a májusi csapadék hatására erősen záródott, gyomelnyomó képességük erős. A búzák a májusi csapadék hatására kezdtek erőteljesebben fejlődni. Viszont jelentős az áprilisi száraz időjárás következtében az átlagosnál fejletlenebb állományok aránya is, amelyek nem tudták teljesen kompenzálni a korábbi lemaradást és a bokrosodás hiányosságait. Április hónapban a száraz időjárás következtében az őszi kalászosokban az átlagosnál kevesebb parlagfű kelt. A májusi csapadék hatására indult meg helyenként itt is jelentős parlagfű kelés. Az őszi kalászosokban a kultúrnövény gyomelnyomó képessége érvényesül, így általában csak szálanként, ritka foltokban fordul elő parlagfű.

A ritka állománysűrűséggel rendelkező táblákon, illetve táblaszegélyeken jelentős egyedszámban jelent meg a parlagfű, amelynek a fejlettsége sziklevelestől a 10 leveles fenológiáig terjed.

A tavaszi gabonák vetését már február végén – március elején elvégezték. A kelésük és kezdeti fejlődésük gyenge, elhúzódó volt. Emiatt a kezdeti gyomelnyomó képességük gyenge volt. A talajmunkát és a téli talajnedvességet kihasználva ebben az időszakban megindult a parlagfű csírázása is ezeken a táblákon. A gyomirtásra kiemelt figyelmet kellett fordítani. A májusi csapadék és a hűvös idő hatására azonban erőteljes növekedés indult meg ezeknél a kultúráknál. Mostanra jó gyomelnyomó képességű, zárt állományokat alakítottak ki.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. Májusban a hűvös időjárás nem kedvezett a kultúrnövényeknek, így azok növekedése jóval elmarad a májusban elvárható mértéktől. A napraforgó állományok 2-10 leveles fejlettségűek, a hűvös időben lassabban fejlődtek. Kezdetben a száraz talajviszonyok következtében a parlagfű csak kisebb mennyiségben csírázott. Aztán a csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző és így a napraforgó táblákon különböző fejlettségű parlagfüvek találhatóak, ami megnehezíti a gyomirtást. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a megfelelő  hatáshoz szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a posztemergens kezelések elvégzésében. Az alapkezelésben részesített táblákon is megindult a parlagfű kelése, a posztemergens kezelések elvégzése jelenleg az aktuális feladat a napraforgó kultúrákban, amelyek az időjárás függvényében folyamatosan zajlanak. A gyomirtásnál gondot jelentett, hogy a gyomnövények több hullámban keltek, emiatt sokan végeztek osztott kezelést az Express technológiáknál. Mostanra gondot jelent, hogy a sok csapadék miatt az imidazolinon és Express állomány gyomirtási technológia a napraforgó optimális fejlettségénél sok helyen nem volt kivitelezhető, egyes táblák, táblarészek nem járhatók. A parlagfű visszaszorítására sok helyen a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szer került felhasználásra, a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától. A parlagfű elsősorban a még jelentős arányban megtalálható posztemergensen még nem gyomirtott napraforgó állományokban, valamint táblaszéleken van jelen, fejlettsége jelenleg szik - 10 leveles. A parlagfű a csapadék hatására folyamatosan kel, a megkésett kezeléseknél pedig fejlettsége meghaladja az optimálisat.

A kukorica 2-10 leveles fejlettségű, ami a hosszan elhúzódó vetésnek a következménye. A kukorica fejlődését nagyon hátráltatta a hűvös és napfényszegény időjárás. Egy hónapon keresztül a kukorica alig tudott fejlődni. Kezdetben – a száraz talajviszonyok következtében – a parlagfű és más gyomnövények kelése is vontatott volt. Aztán a csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző. A Dunántúlon a korai vetések preemergens kezelésénél még előfordult, hogy nem kapták meg a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az április végén, május folyamán lehullott nagy mennyiségű csapadék kedvezően befolyásolta a preemergens gyomirtások hatékonyságát. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Nagy probléma, hogy még messze van az állományzáródás a fejlődésbeni lemaradás miatt, így a kukorica gyomelnyomó képessége még nem tud érvényesülni. A herbicidek tartamhatásának gyengülésével párhuzamosan a parlagfű elkezdett utánkelni, esetleg regenerálódni. A parlagfű a kukorica állományokban jelenleg szik - 10 leveles állapotú. Az idő felmelegedésével tömeges a parlagfű csírázása a még nem gyomirtott kukoricában. A heterogén gyomfejlettség megnehezíti az állománykezelések időpontjának meghatározását. Sok helyen alapvető fontosságúak a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a korai posztemergens és posztemergens kezelések elvégzésében. Sokan alkalmaztak korai posztemergens technológiákat és nagyarányú volt a posztemergens készítmények használata is. A tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek kukoricában megkapták a szükséges bemosó csapadékot. A posztemergens kezelések végrehajtását hátráltatja a felázott talaj, így a gyomirtások vontatottan haladnak.

Az állókultúrákban az aszpektusváltásig száraz időjárás uralkodott. A melegigényes (T4-es életformájú) fajok csírázásának megindulásakor fordult csapadékosra az időjárás. Az ültetvényekben most jelentős mennyiségű parlagfű található szik – 8 leveles állapotban. A szőlő és gyümölcs ültetvények többségében április végéig lezajlottak a glifozátos sorkezelések, ahol ez esetleg májusra tolódott, a sűrű esőzések következtében hátráltatva haladtak a munkák.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is március végén – április hónapban az átlagosnál gyengébb, vontatott volt a parlagfű kelése. A májusban lehullott sok csapadék hatására folyamatossá vált a parlagfű kelése, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt. Ezeken a területeken a sziklevelestől 10 leveles állapotig van jelen a parlagfű, a legfejlettebbek 25-40 cm magasak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében utak mentén, ruderáliákon ennél nagyobb, 50 cm-es növények is találhatók, míg Hajdú-Bihar megyében a legfejlettebb növények magassága jelenleg eléri a 60 cm-t, de a virágbimbók még nem jelentek meg.

Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.