null Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban

Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban

2025. július 23, szerda

A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható. A Nébih szakemberei összegyűjtötték a megfelelő szer megtalálását segítő legfontosabb tudnivalókat.

Frissítve: 2025.08.05.

Az engedélyokiratok külön megnevezik a felhasználási lehetőségeket – például szemes, siló-, csemege-, pattogatni való vagy takarmánykukorica esetében. Ezek a megnevezések határozzák meg, hogy az egyes növényvédő szerek mely kultúrákban alkalmazhatók.  Az engedélyezett felhasználás a jogszabályi előírások és a hatósági gyakorlat szerint kultúratípusonként eltérő lehet. 
Fontos kiemelni, hogy az alábbi magyarázat nem vonatkozik a vetőmag előállítás céljából termelt (hibrid) kukoricákra.

A szemes kukoricát akkor takarítják be, amikor a szemek teljesen beérnek és a növény megszárad, ezt követően élelmiszeripari és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. A silókukoricát ezzel szemben zöld állapotban, a legnagyobb zöldtömeg és cukor-, valamint keményítőtartalom elérésekor takarítják be, elsősorban takarmányozási célból. 

A takarmánykukorica kultúrában engedélyezett szerek silókukoricában, valamint a takarmányozás céljára termesztett szemes kukoricában egyaránt alkalmazhatóak. 

Az árukukorica kategóriába azok a szemes kukorica felhasználási célok tartoznak, amelyeket nem közvetlen emberi fogyasztásra szánnak. Az árukukoricára engedélyezett növényvédő szerek kijuttathatók a takarmányozási célú szemes kukoricában is.

A Nébih álláspontja, hogy minden csemegekukoricában engedélyezett készítmény felhasználható pattogatni való kukoricában. A gazdák döntésének még hatékonyabb támogatása érdekében a hatóság a jövőben az engedélyokiratban külön nevesíti majd, ha egy szer pattogatni való kukoricában felhasználható. A nevesítést akkor is elvégzik a szakemberek, ha csemegekukoricában engedélyezett a készítmény, valamint az intézkedés az új engedélyezési eljárás mellett a technológiai módosításra és felülvizsgálatra benyújtott készítményeket is érinti.

Fontos kiemelni, hogy a gyomirtó szerekkel szemben a pattogatni való kukorica és a csemegekukorica hibridek érzékenyebben reagálnak, mint a szemes vagy a silókukorica hibridek. Ezek közül is a csemegekukorica hibridek a legérzékenyebbek, még a pattogatni való kukoricánál is jobban. Ezért ezekben a kultúrákban a gyomirtó szerek használata különös körültekintést igényel. Gyomirtó szerek csemegekukoricában való engedélyezéséhez széleskörű vizsgálatokat kell végrehajtani a szelektivitás igazolására. Mivel a különböző fajták és hibridek eltérően reagálhatnak, az engedélyokiratokban figyelmeztető mondatok szerepelnek, például: „Csemegekukoricában a készítmény használatára vonatkozóan a felhasználás előtt a fajtafenntartó véleményét is ki kell kérni.” A kijuttatásra vonatkozóan további információk is szerepelhetnek a készítmények engedélyokirataiban, ezért az adott készítmény kijuttatása előtt mindenképpen meg kell ismerni az engedélyokirat tartalmát.

A készítmények okiratai letölthetőek a Nébih növényvédő szer adatbázisában: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

További kérdés esetén a növényvédelmi szakemberek a Nébih ügyfélszolgálatán keresztül, az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen állnak rendelkezésre.


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >