null Mit kell tudni a növényvédő szerekről?

Mit kell tudni a növényvédő szerekről?

2020. január 29, szerda

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 első időszakában egy 18 részből álló cikksorozatban járja végig a növényvédelem területét érintő változásokat. A sorozat második elemében a növényvédő szerekről olvashatnak az érdeklődők.

Növényvédő szernek (peszticidnek) minősül minden olyan készítmény, amely alkalmas a haszonnövények és/vagy dísznövények, illetve a termények biotikus károsodásának gátlására azáltal, hogy a károsító szervezetet (pl.: állati kártevő, gyomnövény, kórokozó) távol tartja, elriasztja, terméketlenné teszi, növekedésében gátolja vagy elpusztítja.

A peszticidek típusai:

  • az állati kártevők elleni készítmények (Pl.: rovar-, atka- vagy csigaölő, vadriasztó),
  • a kórokozók elleni készítmények (pl.: gomba- és baktériumölő), valamint
  • a gyomirtó szerek.

A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy alkalmasak a károsítók jelenlétének szabályozására a növényeken, növényi részeken, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolják.

A növényvédő szereket csoportosíthatjuk a következők szerint:

  • Forgalmi kategóriák
  • Hatóanyag és növény kapcsolata
  • Hatásspektrum
  • Hatás (kórokozó és növény kapcsolata)
  • Bejutás (állati kártevők és növény kapcsolata)
  • Alkalmazás és kijuttatás módja
  • Formuláció
  • Méhveszélyesség
  • Veszélyesség vízi szervezetekre
  • Veszélyesség (mérgező tulajdonság/toxikológiai tulajdonság)
  • Humán egészségügyi hatás
  • Munkaegészségügyi várakozási idő
  • Élelmezés-egészségügyi várakozási idő

A növényvédő szerek biztonságos felhasználásának az elsődleges és egyben legfontosabb iránymutatója a készítmények engedélyokirata. Ebben a részletes dokumentumban szigorúan fel kell tüntetni a fentiekben felsorolt tulajdonságokat. A hazánkban forgalomba hozható és felhasználható valamennyi növényvédő szer engedélyezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi. Az engedélyezési folyamat szigorú szabályairól, követelményeiről és korlátozásairól uniós1 és hazai2 jogszabályok rendelkeznek.

Számos esetben a kémiai növényvédelem, vagyis a növényvédő szerek alkalmazása ad kielégítő megoldást egy-egy növényvédelmi problémára. Annak érdekében, hogy ez a tevékenység gazdaságos, hatékony, egyúttal környezetkímélő is legyen, a készítményeket differenciáltan, az adott helyzet sajátosságaihoz igazítva és minden esetben a jogszabályi követelményeket3 betartva kell alkalmazni.

Hivatkozott jogszabályok:

  1. a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet
  2. a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V.15.) FVM rendelet
  3. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet

Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >