null Méhkímélő technológia alkalmazása gabonafélékben virágzás idején

Méhkímélő technológia alkalmazása gabonafélékben virágzás idején

2022. május 16, hétfő

Gabonafélékben is figyelmet kell fordítani, hogy virágzáskor a növényvédő szeres kezeléseket méhkímélő technológia szerint végezzük!

Bár a kalászos növények nem mézelő növények, a háziméhek, a vadméhek és a magányos méhek is látogathatják a táblákat pollen gyűjtés céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása alapján a gabonákat is méhekre attraktív, vagyis méheket vonzó kultúrának kell tekinteni. A gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs) virágzása során a méhek tömeges jelenlétének kicsi ugyan az esélye, de nem nulla! Éppen ezért a méhek kíméletét szem előtt tartva, virágzás időszakában – kifejezetten ide értve azt az esetet is, amikor a táblán, vagy annak szegélyében gyomnövények virágoznak – méhekre kifejezetten kockázatos, vagy méhekre kifejezetten veszélyes besorolású növényvédő szert kijuttatni tilos! 

A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek – amennyiben ezt az engedélyokiratuk lehetővé teszi – csak méhkímélő technológiával alkalmazhatók: a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig.

A szabályos, előírás szerinti növényvédő szer felhasználás biztonságos és nem okozhat méhmérgezést. Ha azonban a növényvédő szer kijuttatás méhelhullást okoz, azt a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes kormányhivatalnak.

A Nébih javasolja az érintetteknek, hogy a permetezést megelőzően mindig kérjék ki növényorvos, növényvédelmi szakmérnök iránymutatását, illetve olvassák el a felhasználni kívánt készítmény címkéjét, valamint az engedélyokiratát, amelyek megtalálhatóak a Nébih honlapján.
 


Friss hírek

2026. január 19, hétfő

Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés

A 2025-ös vizsgálatok alapján az egyik legveszélyesebb növénykárosítónak számító Xyllela fastidiosa baktérium továbbra sincs jelen Magyarországon, a behurcolás kockázata azonban változatlanul magas. A védekezést nehezíti, hogy a baktériumnak több alfaja ismert, eltérő gazdanövénykörrel és eltérő járványügyi kockázattal. A hatóságok fokozottan ellenőriznek és célzottan mintát vesznek az ország Xylella-mentes státuszának megőrzése érdekében.

Tovább >

2026. január 19, hétfő

Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén

A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Tovább >