Magyarországon és külföldön forgalmazott élelmiszerek 2017. évi nyári összehasonlító vizsgálata

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2017 nyarán újabb vizsgálatot végzett, melyben ismét arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszerlánc-termékeket forgalmaznak-e. A jelenlegi vizsgálat a nyárhoz köthető termékekre terjedt ki, pl. a grillezéshez kapcsolódó csomagolt élelmiszerek, alkoholos és alkoholmentes italok, zöldségek, gyümölcsök, idénynek megfelelő termékek stb. A vizsgált termékek alapján továbbra is megállapítható, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot, ezért a kettős minőség jelensége termékenként vizsgálható.

A vizsgálat menete

A vizsgálat szempontjai, annak menete (beleértve a mintavételt, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat) azonos volt a tavaszi vizsgálatéval. A termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt – erre a magyar hatóságnak más tagállamban nincs lehetősége –, hanem külföldön és belföldön egyaránt, a kiskereskedelemben, hasonló vagy ugyanolyan üzletláncokban vásárolták az élelmiszereket a hivatal munkatársai. Valamennyi terméket a NÉBIH kollégái szerezték be, melynek során maradéktalanul betartották a vonatkozó szabályokat, előírásokat. (Például fokozottan figyeltek a termékkörnek megfelelő szállításra és a hűtési lánc folytonosságára.) A vizsgálat során érzékszervi vizsgálatok történtek, valamint összehasonlították a csomagoláson feltüntetett összetevőket és a jelölés más elemeit is. (Egyes alapanyag olcsóbbal történő helyettesítése, adalékanyagok, ízfokozók jelenléte, stb.) Az érzékszervi vizsgálatokat a NÉBIH akkreditált laboratóriumában, képzett szakemberek végezték. A vizsgálat a hatósági ellenőrzési rendszer szerves részét képező, szigorú szabványok szerint, külföldön is elfogadott vizsgálati módszerrel történt. A korábbi termékkör kiegészült a friss, import zöldségek, gyümölcsök vizsgálatával is. Egyes esetekben analitikai vizsgálatok, illetve gyümölcsök esetében növényvédőszer-maradék vizsgálatok is történtek. A vizsgálat és az eredmények értékelése 2 hónapot (június-július) vett igénybe.

Termékek

39 termékpárt vizsgáltak a szakemberek, köztük 23 féle csomagolt élelmiszert, 8 féle alkoholos italt (koktél alap) és 8 féle zöldséget, illetve gyümölcsöt.

Termékkategóriák és főbb tapasztalatok élelmiszer és alkoholos italok esetében

Nincs különbség (14 csomagolt élelmiszer, 6 alkoholos ital)
Ebbe a csoportba kerültek azok a termékek, melyek azonos márkájúak és külső megjelenésűek voltak, továbbá összetételük és érzékszervi tulajdonságuk tekintetében sem mutattak szignifikáns különbséget, vagy melyeknél „csak első látásra” mutatkozott eltérés, de az az eltérő jelöléssel vagy a csomagoláson feltüntetett információval (pl.: színeltérés lehetséges) magyarázható.

Összetételben azonos, de érzékszervi különbség van (5 csomagolt élelmiszer)
Az ebbe a csoportba kerülő termékeknél az érzékszervi különbségnek több oka is lehet. Különbséget eredményezhet az azonos, de mégis eltérő minőségben használt alapanyag, vagy sajtok esetében az eltérő tárolás, illetve érleltségi állapot.

Különböző összetételű termékek (4 csomagolt élelmiszer, 2 alkoholos ital)
Az eltérő minőség ezekben az esetekben érhető leginkább tetten, a legtöbb esetben ez érzékszervi különbözőséget is okozott. Ebben a kategóriában fordul elő az olcsóbb alapanyagok használata illetve a fogyasztói körben kevésbé preferált összetevők jelenléte is (pl.: napraforgóolaj helyett pálmazsír, cukor helyett izocukor).

Zöldség-gyümölcs vizsgálat

A zöldségek és gyümölcsök vizsgálata során 8 import termékpárt hasonlítottak össze a szakemberek. A vizsgálat során nem csak a külső minőség, az ún. osztályba sorolás történt meg, hanem a friss termékek élvezeti értékének bírálata is. A laboratóriumok vizsgálták emellett a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalmát, nem megfelelőséget sem a Magyarországon, sem a külföldön vásárolt termékek esetében nem tapasztaltak.

A legnagyobb és leglátványosabb különbség a termesztett csiperke esetében volt (hozzátéve, hogy a vonatkozó minőségi előírásoknak mindkét tétel megfelelt). A külföldön vásárolt gomba igazodott az ottani igényekhez, rövidebb tönk és szorosan zárt gombafejek voltak a tételben, míg a magyar boltban vásárolt gomba hosszabb tönkű és nyitott vagy hártyás kalapú volt.

Alkoholos italok vizsgálata

Érdemes külön is összegezni az alkoholos italok vizsgálatának tapasztalatait, amelyen belül 8 italpár összehasonlítása történt meg. Visszautalva az előző (100 termék) vizsgálat eredményeire – ahol a sörök minőségbeli különbözősége egyértelműen kimutatható volt – a sörből készült frissítők szintén eltérést mutattak. Egyes söritalok, sörkeverékek esetében az összetevőknél jelentős különbség mutatkozott alapanyagok tekintetében, a magyar termék összetétele nem egyértelműen volt megfeleltethető a külföldi terméknek. A koktélalapok és egyéb alkoholos italok esetén az eltérés nem volt számottevő.

Kapcsolódó anyagok:
kiadvány letölthető formában - 2., nyári vizsgálat