null Közös érdek a mikotoxin szennyezés megelőzése

Közös érdek a mikotoxin szennyezés megelőzése

Közös érdek a mikotoxin szennyezés megelőzése
2015. augusztus 6, csütörtök

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrzi az idei betakarítású gabonaféléknél a mikotoxin szennyezettséget. A NÉBIH felhívja az élelmiszer- és takarmány-előállítók figyelmét, hogy a termékek biztonságáért elsődlegesen felelős élelmiszerlánc szereplőként, kötelesek hatékony önellenőrzési rendszert működtetni, többek között a mikotoxin szennyezés megelőzése érdekében is.

A hazánkban termesztett búza – mint kenyérgabona – alapvető fontosságú élelmiszerek alapanyaga. Emellett a gabonafélék más élelmiszerek előállításakor is nélkülözhetetlenek és a hazai takarmányok elsődleges összetevői is. A gabonaféléknél az egyik lehetséges élelmiszerlánc-biztonsági kockázatot jelentő szennyezés a – gombák által kiválasztott – mikotoxin, amit néhány fuzárium faj is termel. Fuzárium fertőzés kisebb-nagyobb mértékben szinte minden évben előfordul.

2015-ben először Békés és Csongrád megyékből, majd más területekről is érkeztek őszi búza-táblákon hirtelen fellépő kalászfehéredéssel kapcsolatos bejelentések. A kalászfehéredés mértékének felmérésére elrendelt vizuális szemlék eredményei megnyugtatóak. A szemle közel 25 000 ha-on zajlott, a kifehéredett kalászok aránya országosan mintegy 3% volt.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a kalászfehéredésért több tényező együttesen felelős: a magas talajvízszint, majd a szárazság- és a hőstressz és az ezekkel párhuzamosan megjelenő fuzárium fertőzés.

Az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletet ellátó hatóság az 1970-es évek óta végzi az őszi búza tételek belső fuzárium fertőzöttségének vizsgálatát. Az idei vizsgálatok még folyamatban vannak, de a minták 90%-os - 616 db minta - feldolgozottsága mellett megállapítható, hogy a belső fuzárium fertőzöttség – 9,53% – nem tér el az előző években tapasztalt átlagos értékektől.

A szennyezéstől mentes gabonatermeléssel kapcsolatos feladatok nem zárulnak le a betakarítással sem, mivel a tárolás és a feldolgozás körülményei is alapvetően befolyásolják a mikotoxin megjelenésének kockázatát. A NÉBIH éves monitoring tervében kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek és takarmányok mikotoxin tartalmának ellenőrzésére.

Ugyanakkor a hatóság felhívja az élelmiszer- és takarmány-előállítók figyelmét, hogy a termékek biztonságáért elsődlegesen felelős élelmiszerlánc szereplőként kötelesek hatékony – kockázatbecslésen alapuló méréseket is tartalmazó – önellenőrzési rendszert működtetni. Ehhez a termelőknek és előállítóknak a NÉBIH szakmai anyagok, valamint az aktuális adatok közzétételével nyújt segítséget. Emellett a hatóság – a gyors információáramlás és a kölcsönös tájékoztatás érdekében – aktív párbeszédet folytat a szakmaközi szervezetekkel és a gabonavertikum jelentős szereplőivel is.

 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatóság
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

 

Letölthető anyag
A közlemény letölthető formátuma
Kapcsolódó anyagok
Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
NÉBIH kerekasztal a 2015. évi gabonatermés élelmiszerbiztonsági kérdéseiről


Friss hírek

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon
2021. szeptember 15, szerda

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein. A szakemberek a beteg madarakat begyűjtötték és a lehető leggyorsabban eljuttatták a Tollas Barát Madármentés Alapítvány dunaharaszti telephelyére, valamint a Sukorói Vadmadárkórházba. A gyors és szakszerű intézkedésnek köszönhetően a legtöbb állat túlélte a laboratóriumi vizsgálatok által igazolt botulintoxin-mérgezést, és rövidesen visszanyerhetik a szabadságukat.

Tovább >

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2021. szeptember 13, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához abban az esetben lehet szükség a növénytermesztési hatóság engedélyére, ha a forgalomba hozott palánta fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben államilag elismert fajtaként van feltüntetve (fakultatív fajták) és a palánta hazai előállítású. A fajta nélküli palánta engedély nélkül is forgalomba hozható. A fűszerként, élelmezési célból forgalomba hozott gyógy- és fűszernövények nem szaporítóanyagok, ezért azokat az alábbi szabályozás nem érinti.

Tovább >