Kétes eredetű szaporítóanyagokat semmisített meg a Nébih a dunaföldvári piacon
A Nébih szakemberei májusban ellenőrizték a dunaföldvári piacot, melynek során több száz, továbbértékesítésre teljesen alkalmatlan szőlő- és gyümölcs ültetési anyagot semmisítettek meg, valamint betiltották a helyszíni értékesítést. Az ellenőrök leggyakrabban a szaporítóanyag értékesítése, a szőlő- és gyümölcs ültetési anyagok címkézése és a szaporítóanyagok származását igazoló dokumentumok kapcsán tártak fel szabálytalanságokat.
A hivatal közérdekű bejelentés alapján értesült a dunaföldvári állat- és kirakodóvásárban zajló illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag értékesítésről. A piaci ellenőrzés során ismeretlen eredetű és problémás minőségű szaporítóanyagokra bukkantak a szakemberek. Az ellenőrök több száz oltvány értékesítése kapcsán észleltek szabálytalanságot, és rendeltek el helyszíni megsemmisítést, továbbá az árusítás azonnali betiltását. 5 esetben intézkedtek amiatt, mert az eladásra kínált szaporítóanyagokról kiderült, hogy a legalapvetőbb szakmai és jogszabályi követelményeknek sem felelnek meg. Gyökércsomagolt gyümölcsoltványokat kínáltak eladásra, amelyek - csakúgy, mint a szabadgyökerű fás ültetési anyagok - a nyugalmi időszakon kívül már egyáltalán nem forgalmazhatóak.
A szakemberek a májusi ellenőrzés során az oltványokat már kihajtott, nagyon gyenge, megeredésüket és kiültetés utáni fejlődésüket lehetetlenné tévő élettani állapotban találták, ami már önmagában indokolta a forgalmazástól történő eltiltást.
A legproblémásabb tételek - amelyek megsemmisítésre is kerültek- málna, ribiszke és szőlő fajokból voltak. Az oltványok esetében az almatermésűek (alma, körte, birs) és a csonthéjasok (szilva, meggy, cseresznye, kajszibarack és őszibarack) csoportjában történtek szabálytalanságok.
Számos probléma merült fel a szőlő- és gyümölcs ültetési anyagok címkézésével is: egyes esetekben a címke teljesen hiányzott, máskor nagyméretű és színes, ám jelölésre és a szaporítás minőségének igazolására alkalmatlan fajképpel helyettesítették. A szaporítóanyagok származását igazoló dokumentumokat (származási igazolvány, szállítólevél, stb.) - egy kivételtől eltekintve - sem tudták az ellenőrzöttek bemutatni. Így joggal feltételezhető, -különösen a bogyós gyümölcs szaporítóanyagoknál, - hogy nem szabályos gyümölcsfaiskolákban szaporították őket.
Az a kereskedő, aki nem tartja be a jogszabályi előírásokat a szaporítóanyagok forgalomba hozatalánál, minőségvédelmi bírság kiszabására számíthat.
A helyesen kitöltött oltványcímkén a következő információk mindegyikének szerepelnie kell: a faj, a nemes- és alanyfajta, a termelő faiskola megnevezése, a növényegészségügyi regisztrációs szám, a növényútlevél felirat, a kategória (certifikált vagy C.A.C.), a növényegészségügyi állapot (vírusmentes, vírustesztelt, tünetmentes) megnevezése, és a címke sorszáma. Ha a vásárló egyáltalán nem talál ilyen címkét a csemetén, esetleg hiányos a címke adattartalma, abban az esetben gyanakodhat illegális forgalmazásra.
Növényegészségügyi szempontból (is) fontos, hogy a kertészkedők csak megbízható helyről vásároljanak gyümölcsoltványokat! Amennyiben a szaporítóanyagok forgalmazásával kapcsolatban szabálysértést tapasztalnak, az mgei@nebih.gov.hu email címen jelezhetik.