null Kapszulakamrával az élelmiszerpazarlás ellen - A Nébih Maradék nélkül program tanácsai

Kapszulakamrával az élelmiszerpazarlás ellen - A Nébih Maradék nélkül program tanácsai

2025. november 10, hétfő

A háztartások élelmiszerpazarlásának csökkentésében fontos szerepet játszik az otthoni élelmiszerkészletek tudatos kezelése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja a kapszulakamra koncepcióján keresztül nyújt gyakorlati útmutatót ahhoz, hogyan érdemes kialakítani az élelmiszer alapkészletet a háztartásokban. A cél az, hogy ez az alapkészlet valóban hatékony eszköze legyen az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemnek.

A Nébih Maradék nélkül program 2024-es háztartási hulladékfelmérése alapján a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás két leggyakoribb oka a nem megfelelő tervezéshez köthető. Fejenként évente 7,5 kg elkerülhető élelmiszerhulladék kerül a kukába amiatt, mert elfeledkeztünk róla vagy túl sokat vásároltunk belőle és lejárt, megromlott. Ennek megelőzésében nyújthat segítséget az otthoni élelmiszerkészlet nyomon követése, például kapszulakamra kialakításával. 

A kapszulakamra nem a felhalmozást, hanem a tudatos készletezést jelenti. Lényege, hogy a háztartás étkezési szokásaihoz igazodva, olyan alapélelmiszerekből álló készlet jöjjön létre, amely sokoldalúan felhasználható, egymással jól kombinálható és hosszabb ideig eltartható elemekből áll. Az így kialakított alapkészlet mindennapi segítséget nyújthat a menütervezésben, ezzel is csökkentve az impulzív vásárlások okozta felesleges kiadásokat. 

A kapszulakamra összeállításának első lépése a háztartás fogyasztási szokásainak feltérképezése. Érdemes áttekinteni, mely ételek kerülnek gyakran az asztalra a különböző étkezések alkalmával, majd ezekhez igazítani a szükséges alapanyagokat és mennyiségeket. A meglévő készletek rendszeres felülvizsgálata segít elkerülni a túlhalmozást és biztosítja, hogy az élelmiszerek a lejárati idő előtt felhasználásra kerüljenek. A minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeknek még lejárat után is adhatunk esélyt, ha azok csomagolása bontatlan, megfelelően tároltuk és nem tapasztalunk változást a termék színében, állagában vagy illatában. Ebben a  Maradék nélkül program lejárati útmutatója nyújt hasznos segítséget, amely termékkategóriánként listázza az ajánlott fogyaszthatósági határidőt a minőségmegőrzési idő lejáratát követően.

A kapszulakamra alapját jellemzően olyan tartós élelmiszerek képezik, mint az étolaj, a fűszerek, a tésztafélék, a rizs, a konzervek és a különböző szószok. Ezek kiegészíthetőek fagyasztott húsokkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, figyelembe véve a háztartási fagyasztószekrény kapacitását. A fagyasztó tartalmát is érdemes időről-időre ellenőrizni, mivel fagyasztva sem érdemes túl hosszú ideig tárolni az élelmiszereket. A gyakran fogyasztott, bár rövidebb ideig eltartható termékek – például a joghurtok vagy felvágottak – szintén részei lehetnek a készletnek, ha vásárláskor figyelembe vesszük a fogyaszthatósági időt és átgondoljuk, valóban fel tudjuk-e használni a lejárati idő előtt. A Maradék nélkül leltározást segítő táblázatával egyszerűen nyomon követhetjük a hűtőszekrény, a fagyasztó és a kamra tartalmát.

A tudatos kamrakialakítás egy egyszerű, de hosszútávon is könnyen alkalmazható eszköz a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, amelynek mindig illeszkednie kell az adott háztartás vásárlási és étkezési szokásaihoz. 

További pazarlásmentes tippek a maradeknelkul.hu weboldalon olvashatók. 


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >