Indul az EU MENU felmérés!

Mi van terítéken Európában? Miből és mennyit eszünk mi magyarok, és mi a helyzet más országokkal? Erre próbál fényt deríteni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelenleg futó nemzetközi programja, az EU MENU, amelyhez kapcsolódva Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyűjt fogyasztási adatokat.

Az EFSA támogatásával megvalósuló felmérésekre szerte Európában azonos módszertan szerint kerül sor, így az összegyűjtött élelmiszerfogyasztási adatok a végén összehasonlíthatóak lesznek a tagállamok között, vagy akár egész Európára vonatkozó következtetéseket is levonhatnak majd belőlük a szakemberek. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyert el támogatást a felmérés kivitelezéséhez.

A program keretében közel 3000 személyt kérünk fel, hogy vegyen részt a 2018-2020 időszak alatt megvalósuló felmérésben, melynek során két alkalommal az előző napon elfogyasztott ételekről, italokról és étrend-kiegészítő termékekről kérdezzük a résztvevőket.

A felméréshez az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága adott engedélyt, illetve adatvédelmi nyilvántartásba való felvétele megtörtént (NAIH-142019/2018.)

Miért fontos tudnunk ezeket az adatokat? Mi köze mindennek az élelmiszerbiztonsághoz?

A fogyasztási adatok elengedhetetlenül szükségesek az élelmiszerszennyezők fogyasztói kitettség becsléséhez, ha képet szeretnénk kapni arról, hogy az élelmiszerekkel együtt mennyi feltételezhetően káros anyag juthat be a szervezetünkbe. Ilyen anyagok lehetnek a környezeti szennyezők (pl. dioxinok), nehézfémek (pl. mélytengeri halak zsírszövetében), penészgombák toxinjai (pl. aflatoxin, ochratoxin), vagy a növényvédőszer-maradékok. A pontos, valós kockázatot tükröző számításokhoz (kockázatbecsléshez) ugyanis minél részletesebb információkra van szükségünk az elfogyasztott élelmiszerekről.

Pontosan milyen adatokat gyűjtünk?

A felmérést dietetikus szakemberek segítségével végezzük, akik az előző napi (24 óra) élelmiszer, ital és étrend-kiegészítő (pl. vitamin) fogyasztásáról kérdezik a résztvevőket. A felmérésben minél pontosabban próbáljuk meghatározni az elfogyasztott mennyiségeket, és részletes adatokat gyűjtünk azok minőségi jellemzőiről is: például milyen volt a csomagolása, mekkora a zsírtartalma, cukrot, vagy édesítőszert tartalmazott-e? Az elfogyasztott ételek mennyiségének minél pontosabb meghatározását ételek különböző adagjait tartalmazó képeskönyv segíti.

A 24 órás visszaemlékezéses „interjút” személyesen és telefonon végzik a dietetikus szakemberek, és minden kiválasztott résztvevőt két alkalommal keresnek meg. Az interjúk alkalmával testtömeget, testmagasságot is mérnek, valamint két kiegészítő élelmiszerfogyasztási gyakorisággal és fizikai aktivitással összefüggő kérdőív kitöltésére is megkérik a résztvevőket.

Kik kerülnek be a felmérésbe? Gyerekek is részt vehetnek?

Fontos, hogy a felmérésben résztvevők csoportja (megközelítőleg 3000 fő) reprezentálja a magyar lakosságot: 1 éves és 74 éves kor közötti személyeket választunk ki a jelentkezők közül az ország teljes területéről – kistérségekből és nagyvárosokból egyaránt -, a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvételben résztvevő háztartásokból.

Gyermekek esetén a szülő/gondviselő beleegyezését és segítségét kérjük az étrend felméréséhez, amelyet 10 év alatti gyermekeknél étrendi napló is segít, amelyet postai úton kap kézhez a szülő/gondviselő.

A személyes interjúkhoz a kiválasztott résztvevőket a tervek szerint otthonukban keresi majd meg a dietetikus.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságról, és az élelmiszerfogyasztási felmérések céljairól az alábbi weboldalon találhatnak további információkat: http://www.efsa.europa.eu/en/data/food-consumption-data