null Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek

Epizootiás hemorrhagiás betegség – Kérdezz-felelek

2023. október 18, szerda

Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Mit nevezünk epizootiás hemorrhagiás betegségnek?
Az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD) fertőző vírusos állatbetegség, mely a vadon élős és a háziasított kérődzőket támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes; humán megbetegedést nem okoz.
Milyen tünetek jellemzik a betegséget?
Szarvasokban és szarvasmarhákban idéz elő klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést, amely során 6-8 napig tartó lappangási időt követően lázas általános tünetek, testszerte vérzések és vizenyők alakulhatnak ki. Jellemző tünetek még a sántaság, csökkent tejtermelés, a nyálzás, a nyelv megduzzadása, a kötőhártyagyulladás és az orr- és szájnyálkahártyán kimaródások, fekélyek kialakulása. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a kéknyelv-betegség okozta elváltozásokhoz. Vetélésről és koraellésről szintén beszámoltak a betegség kapcsán, és a szarvasmarhák egy része – akár 10%-a – elhullhat a betegség következtében. A kiskérődzők rendszerint tünetmentesen átvészelik a fertőzést. 
Mi okozza?
A betegséget az Orbivirus nemzetségbe tartozó EHD vírus okozza. A vírusnak legalább tíz szerotípusa van. A kórokozót vérszívó rovarok, általában a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 10-14 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. 
Hol fordul elő a betegség?
A betegséget először az USA-ban, vadon élő szarvasokban azonosították. A vírus előfordul Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában. Európában 2022-ben jelent meg először, Szardínián és Szicíliában – szinte egyidőben. Nem sokkal később megjelent Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. 
Az EHD bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, amely szerepel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) listáján is.
Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség?
A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. A fertőzöttség megerősítése immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. Az Európai Unió területén megjelent vírustörzzsel szemben jelenleg még nem áll rendelkezésre vakcina.
Miként előzhető meg a betegség?
Mivel alapvetően szúnyogokon keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a rovarok támadásai elleni védekezés, valamint a járványnak az állatok mozgása által okozott terjedésének megelőzése. 
Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség?
Az EHD nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.


Friss hírek

2025. november 11, kedd

Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét Baranya vármegyében, egy eddig mentes területen. A vírust egy állománygyérítés során Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat. Továbbra is kiemelten fontos a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2025. november 11, kedd

Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte

Egy Csongrád-Csanád vármegyei hízópulykákat tartó gazdaságban magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. A járványügyi szabályok maradéktalan betartása továbbra is elengedhetetlen hazánkban.

Tovább >