null Elfogadható-e a saját csomagolás használata?

Elfogadható-e a saját csomagolás használata?

2019. március 6, szerda

Az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának, raktározásának, valamint szállításának feltételeit meghatározó Európai Uniós és nemzeti jogszabályok fő célja, hogy a fogyasztók egészségét védjék. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért mindig az élelmiszer-vállalkozás felel, éppen ezért ő dönthet arról is, hogy hozzájárul-e a vásárló által vitt, saját csomagolóanyag használatához.

A fentieken túl, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező anyagok felhasználásával kapcsolatban alapkövetelmény, hogy azok ne szennyezzék az élelmiszert. A vásárló által vitt csomagolóanyag – például saját vászonzsák, zárható doboz – használata az élelmiszer-vállalkozás szempontjából élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet, hiszen ránézésre, különösen a mikrobiológiai szennyezettséget szabad szemmel nem lehet megítélni.

Mivel az élelmiszerek biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer-vállalkozások felelősek, így azt is jogukban áll eldönteni, hogy vállalják-e a vásárlók által vitt, ismeretlen higiéniai állapotú csomagolóanyagba történő élelmiszer átadásából adódó kockázatot. Főként a szigorú belső rend szerint működő, nagyobb vállalkozásoknál fordulhat elő, hogy a saját szabályozásukba nem illeszthető bele az ilyen típusú csomagolóanyag használata.

Amennyiben a vásárló által hozott saját doboz vagy más csomagolóeszköz használatát az élelmiszer-vállalkozó elfogadja, gondoskodnia kell arról, hogy a csomagolóanyagok sem közvetlenül, sem közvetett módon ne jelenthessenek szennyező forrást a berendezésekre (mérleg, pult) vagy a forgalmazott élelmiszerekre. Mindezek megvalósítására a jogszabályok nem adnak részletes útmutatást, kizárólag azt a célt határozzák meg, miszerint az élelmiszert a teljes élelmiszerláncban meg kell óvni mindennemű szennyeződéstől.

A témához kapcsolódó fontosabb jogszabályok:
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
178/2002/EK rendelet – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról


Friss hírek

2025. június 17, kedd

Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója

Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál is több bejelentést rögzített élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi témákban. A legtöbb ügy a RASFF rendszeren keresztül érkezett, melyek többsége az élelmiszerbiztonságot érintette. Az ACN hálózat célja, hogy a tagállamok között biztosítsa a gyors és hatékony együttműködést, ezáltal segítve a fogyasztók biztonságát fenyegető problémák mihamarabbi kezelését.

Tovább >

2025. június 17, kedd

EU Riasztási és Együttműködési Hálózat – 2024-es évösszefoglaló

A Riasztási és Együttműködési Hálózat (ACN) 2024-es évre vonatkozó beszámolója alapján a tavalyi évben több mint 9400 bejelentést rögzítettek a tagállamok. Változatlanul a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2024-ben közzétett mintegy 5300 élelmiszerbiztonsági bejelentés 91%-a kötődött élelmiszerekhez. A Magyarországot is érintő 309 RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. 38 esetben volt kifogás hazai gyártású termékkel szemben, a magyar hatóságok pedig kockázatos élelmiszerek kapcsán 63 ügyet indítottak. Az Európai Bizottság a tavalyi évben két új riasztási rendszerrel bővítette a hálózatot: lehetőség nyílt a kedvtelésből tartott állatokat érintő szabálytalanságok, valamint a gazdasági haszonállatok jóllétéhez kapcsolódó ügyek bejelentésére is. A kedvtelésből tartott állatok ügyében Magyarországot 2024-ben 24 ügy érintette, a haszonállatok kapcsán hazánkat érintően mindössze 1 jelzés érkezett.

Tovább >