null Élelmiszerfogyasztási felmérések módszertana, adatainak megbízhatósága

Élelmiszerfogyasztási felmérések módszertana, adatainak megbízhatósága

2012. november 7, szerda

2011-ben a NÉBIH ÉKI jogelődje, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nyerte el az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal által meghirdetett pályázatot (PILOT PANEU projekt), melynek célja az Európai Unió egész területére kiterjedő élelmiszer-fogyasztási felmérés (EU MENU) előkészítése, módszertanának kidolgozása.

A hét ország (Bulgária, Finnország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Portugália) konzorciumi együttműködésében megvalósuló projekt előkészítő ülésére 2011. január 25-27-e között került sor Budapesten, a MÉBiH szervezésében. A megbeszélésen az EFSA és a lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Intézet (IARC) képviselői is részt vettek. A projekt célja, hogy pontosan kidolgozza a felmérés módszertanát, azon belül a nemzeti sajátosságok érvényesíthetőségét és a módszer alkalmazhatóságát kis létszámú (országonként 250 fő) mintán tesztelje. Az élelmiszerfogyasztási adatok az élelmiszerbiztonsági kockázatbecslésben nélkülözhetetlenek, mivel az esetleges élelmiszerártalom kockázata összefügg az élelmiszerek elfogyasztásra kerülő mennyiségével.

A 2012. október 15-én megrendezett konferenciát, melynek témája a kidolgozásra kerülő módszertan, valamint eddigi eredményeinek, illetve a metodika azonosított bizonytalansági tényezőinek bemutatása volt, a NÉBIH-ÉKI igazgatója Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a magyar intézmények kiváló együttműködésének kiemelkedő szerepét a tudományos életben.

A projekt célja az Európai Unió egész területére kiterjeszteni tervezett EU Menü élelmiszerfogyasztási felméréshez (10-74 éves korosztályra) egységes módszertan kidolgozása, tesztelése, értékelése. Ehhez elengedhetetlen a nemzetközileg, illetve nemzeti szinten korábban megvalósult felmérésekben alkalmazott módszertanok ismerete. Prof. Dr. Bíró György a projekt Tudományos Tanácsadó Testületének elnökeként részletes előadás tartott a nemzeti és nemzetközi élelmiszerfogyasztási felmérések típusairól és az alkalmazott módszerek lehetőségeiről.

A PANEU felmérés céljait, fő feladatait a projekt koordinálója Prof. Dr. Ambrus Árpád prezentálta. A legfontosabb teendők közé tartozik a megfelelő módszerek, eljárások kidolgozása a személyenkénti 2x24 órás visszaemlékezéses interjúsított formában, dietetikus által irányított módszerrel, a véletlen kiválasztáson alapuló mintavételi terv(ek) kidolgozása, az EPIC-SOFT szoftver adatbázisának feltöltése nemzeti adatokkal (pl. receptekkel, élelmiszerlistával, ezekhez tartozó energia- és makrotápértékekkel, mennyiségi meghatározásukhoz alkalmazható adagmennyiségekkel, stb.). De a metodika részét képezik kérdőívek kidolgozása, melyek a fogyasztási gyakoriságot, a szociális-gazdasági helyzet és a fizikai aktivitást célozzák meg, továbbá tájékoztató segédanyagok és kérdezőbiztosok kiképzéséhez szükséges oktatási anyagok kidolgozása is. A kidolgozott módszerek és eljárások alkalmazhatóságának tesztelése is a feladatok része. Ez egy 250 fős próbafelmérés keretein belül zajlik. A felmérés során kapott fogyasztási adatok pontosságát és bizonytalanságát befolyásoló tényezők számbavétele és lehetőség szerinti mennyiségi jellemzése is kiemelkedő fontosságú. A projekt végén a szükséges adatok elemzése, értékelése, majd az összefoglaló jelentés elkészítése is elengedhetetlen részét képezi a projekt lezárásának. A nemzeti szintű felmérések lebonyolítását, illetve az adatok kiértékelését a NÉBIH-ÉKI a konzorciumi munka koordinálása mellett végzi.

Horváth Zsuzsanna a projekt eddigi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elsőként a felmérés alappillérét, az EPIC-SOFT programot mutatta be előadásában. A szoftvert 24-órás visszaemlékezéses, fogyasztási kikérdezésre fejlesztették ki. A kikérdezés meghatározott lépésekkel zajlik, melyet kérdezőbiztos (dietetikus) irányít. Ennek három fő lépése van; először egy gyorslista készül a kérdezett előző napján fogyasztott ételekről, italokról. Második lépésben a gyorslistában rögzített élelmiszerek és receptek részletes jellemzésére kerül sor (mely élelmiszerből mennyit fogyasztott a kikérdezett személy). Végül a harmadik lépés egy tápanyag alapú, minőségi ellenőrzés, mely összegzi az elfogyasztott élelmiszerek energia- és makrotápanyag-tartalmát. A részletes jellemzés során az élelmiszer-mennyiségek meghatározását az adagokat szemléltető képeskönyv használatával segíti elő a program. A projekt részeként a Nemzetközi Rákkutató Központ (IARC) által kifejlesztett képeskönyv alkalmazhatóságának vizsgálatára, validálására is sor került, melynek keretében elemeztük a fotósorozatok adaptálhatóságát magyar ételekre. E validálási eljárásra 2012 februárjában került sor önkéntesek bevonásával. A kidolgozott PANEU metodika-tervezet tesztelésére szolgáló, két-fázisú próbafelmérés első fázisa 2012. május-júniusában lezajlott, a második fázisra 2012 novemberében kerül sor. A felmérést végző személyek dietetikus szakemberek, akik egy előzetes oktatás keretein belül részletesen megismerkedtek az EPIC-SOFT program használatával. A felmérésben résztvevők kora 10 és 74 év közötti. Az első fázisban kikérdezettek száma összesen 270 fő. Ugyanezen személyek kikérdezésére kerül sor a második fázisban is.

Az élelmiszerfogyasztási felmérések metodikájában rejlő bizonytalansági tényezők szerepe az élelmiszerbiztonsági kockázatbecslésben, ezzel a címmel tartott előadást Cseh Júlia. A kockázatbecslés fő feladata az egy nap alatt elfogyasztott, élelmiszerekkel a fogyasztót érő szennyezőanyagok expozciójának meghatározása. Ehhez a munkához megbízható élelmiszerfogyasztási adatok szükségesek. Amint a képesalbum-validálás során nyert adatok is rámutattak, az élelmiszerfogyasztási adatok összegyűjtésének folyamatát bizonytalansági tényezők kísérik. A bizonytalanság olyan, a mérési eredményhez társított paraméter, mely a mérendő mennyiségnek megalapozottan tulajdonítható értékek szóródását jellemzi. A kapott eredmények helyes értelmezéséhez szükséges a bizonytalanság ismerete, éppen ezért a PANEU projekt keretében a mennyiségi bizonytalanság-becslés módszertanának kidolgozását is célul tűztük ki. E módszertani elképzelés egy (növényvédőszer-expozícióval összefüggő) példa segítségével került bemutatásra, melyben sorra vettük a folyamatban kvantifikálható bizonytalansági forrásokat és számszerűsítettük azokat. A fogyasztási felmérésekből származó adatok kiterjesztett összetett bizonytalansága igen jelentős, fő forrása a fogyasztott mennyiség visszaemlékezés alapján történő becslése, melyet a képeskönyv használat esetenként közel a felére csökkenhet. A bizonytalansági források közül - tapasztalataink alapján - második helyen az élelmiszerek (ételreceptek) összetételével kapcsolatos bizonytalanság áll, ami elkerülhetetlen, mert a lakosság jelentős hányada még a dietetikus segítségével sem tudja a közelítőleg pontos receptet megadni. A testtömeg mérésérének reprodukálhatósága, a mérési bizonytalanság ezzel szemben elhanyagolható tényező, így elegendő a testsúlyt 1 kg pontossággal mérni, nincs szükség az egytizedes pontosságra törekedni. A számított fogyasztás viszonylag nagy és elkerülhetetlen bizonytalanságának ismerete és megadása elengedhetetlen a kapott eredmények helyes értelmezéséhez, különösen olyan esetekben, amikor a számított expozíció megközelíti a toxikológiai referencia értéket (ARfD, ADI). A bizonytalansági források hozzájárulásának ismerete lehetőséget ad a kritikus komponensek azonosítására, lehetőség szerinti csökkentésére illetve a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználására.

A rendezvényt szakmai vitapercek zárták a kollégák között. A fő érdeklődést az EPIC-SOFT program és a növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatos becslés váltotta ki. A szakmai kérdésekre Prof. Dr. Ambrus Árpád válaszolt a kollégáknak.

Összességében azonban elmondható, hogy a résztvevők szerint a PANEU Projekt egy kiváló kezdeményezés, mely rengeteg lehetőséget rejt magában.

Rendezvény összefoglalója


Friss hírek

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >

2024. november 5, kedd

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye - 97. számú vizsgálat - Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium Főzőkonyha - Nyírbátor

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye - 97. számú vizsgálat - Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium Főzőkonyha - Nyírbátor

Tovább >