null Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

2013. június 5, szerda

Élelmiszer-biztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszer vállalkozások számára

Élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent az árvíz, mert:

  • a víz hordalékában szennyező, fertőző anyagok lehettek, ami a víz levonulása után is visszamaradhat és szennyezheti, fertőzheti az élelmiszereket és azok csomagolóanyagait,

  • az életvitelükben megzavart rovarok, rágcsálók és különféle vadon élő állatok az épületekbe húzódhatnak, megtelepedhetnek, szennyezhetik az élelmiszereket,

  • az épületek, eszközök, a tárolt élelmiszerek, takarmányok a vízzel szennyeződhettek, fertőződhettek,

  • a hűtő berendezésekben tárolt élelmiszerek az áramkimaradás miatt megromolhattak,

  • szennyeződhettek az ivóvíz vezetékek, kutak is.

 

Mit kell tenni az érintett területeken az élelmiszerekkel?

A védekezés ideje alatt is és a helyreállítási munkák során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére, az élelmiszerbiztonságra. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés.

  • az árvízzel szennyezett élelmiszerek fogyasztásra nem alkalmasak!

  • az érintett területeken beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, (pl. eper, dinnye), ha érésük az árvíz idejére esett, és a termést az árvíz elérte, nem szabad felhasználni,

  • az élelmiszereket szárazon, külső szennyeződéstől, rovaroktól, rágcsálóktól védve kell tartani,

  • az áramkimaradás miatt a fagyasztó és hűtőszekrényekben, hűtőkamrákban maradt élelmiszereket, ha felolvadtak és érzékszervi elváltozást nem mutatnak, azonnal fel kell használni, (a felengedett, de még hideg élelmiszer fogyasztható, azonban a fagyasztásból + 5 oC fölé felmelegedett élelmiszer már nem biztonságos!)

  • a vendéglátásban, közétkeztetésben az ételeket fogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagy főzni.

  • a vízzáró csomagolású élelmiszerek (itt elsősorban a konzervekre kell gondolni) esetében a fogyaszthatósági döntést alapos, szinte egyenkénti csomagolás átvizsgálás, biztonságos lemosás, fertőtlenítés után lehet, nagy körültekintéssel meghozni, amelyhez kérjék ki a NÉBIH munkatársainak szaktanácsát!

  • az az élelmiszer, amelynél felmerülhetett a szennyezés, fertőzés gyanúja, fogyasztásra nem alkalmas, oly módon kell kidobni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, (célszerű hypo-val leönteni).

  • ha az élelmiszer nem szennyeződött, de a származását igazoló dokumentumok sérültek, vagy elvesztek, azonban a csomagolásán az azonosítását biztosító adatok megtalálhatók, a NÉBIH egyedi hozzájárulásával felhasználható.

 

Mit kell tenni az élelmiszer-vállalkozások árvízzel érintett ingatlanain, épületeiben?

  • a helyreállítási munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a területre munkavégzés miatt belépő dolgozók védelméről (védőruha, kesztyű, oltások, oktatások!)

  • a terület megtisztításának, fertőtlenítésének nem csupán az épületekre, és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjedni, 

  • a művelt mezőgazdasági területeket, legelőket vegyszerrel fertőtleníteni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását,

  • a takarítást, fertőtlenítést a tiszta övezet felől a szennyezett övezet felé haladva kell kivitelezni,

  • a külső területekről érkező gépjárművek és személyek szennyeződés behordása ellen kerékfertőtlenítők és fertőtlenítő lábtörlők beállításával védeni kell a már megtisztított és fertőtlenített területeket,

  • ha a vízvezeték szennyezése felmerülhetett, a vezetéket és a kutat fertőtleníteni kell, (lásd később) - mindaddig az eszközök mosogatásához és a kézmosáshoz használt vizet fel kell forralni,

  • a szennyeződött és megtisztításra nem alkalmas tárgyakat, a szennyeződött és fogyasztásra nem alkalmas élelmiszereket össze kell gyűjteni és hulladékként kezelni,

  • a védekezésnél használt zsákokat (homokzsák) élelmiszertárolásra később sem szabad hasznosítani,

  • ismételt üzemeléshez a helyiségeket alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni és szellőztetni, az eszközöket, berendezési tárgyakat le kell mosni és fertőtleníteni, a felhasználandó élelmiszerkészleteket nagy felelősséggel át kell vizsgálni,

  • A vízvezeték szennyeződés esetén a hálózatot át kell mosni és fertőtleníteni.

 

Mivel lehet fertőtleníteni?

Legegyszerűbb fertőtlenítőszer a háztartási hypo és a klórmész.

10 liter 40 C-os vízhez 2 dl háztartási hypo, 5 perc áztatási, behatási idővel jó fertőtlenítő hatásfokú.

Jó fertőtlenítőszer a klórmész, melyből felhasználása előtt törzsoldatot kell készíteni, 30 g klórmész + 10 liter víz keverékével.

A fertőtlenítésnél a fertőtlenítőszer koncentráció mellett fontos betartani a behatási időt (áztatás, teljes felületet érő bemerítés).

A textiliák kifőzéssel vagy fertőtlenítőszeres oldatban áztatással fertőtleníthetők.

A bizonytalan minőségű víz csak olyan durva takarításhoz használható, amelyet alapos fertőtlenítés követ.

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel érintkező felületekről le kell öblíteni. Leöblítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet használjon!

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel nem érintkező felületeken (pl. padozat) rajta lehet hagyni.

A szennyezett és nem tisztítható, feleslegessé vált tárgyak elégetése is szóba jöhet, amennyiben annak környezetszennyező hatása nincs.

A vizes fertőtlenítéssel nem kezelhető felületek (pl. gépek) fertőtlenítéséhez fertőtlenítő szakember szükséges, aki gázosítással, hidegködös vagy egyéb kezeléssel fertőtlenít.

A gázosítás, hidegködös eljárás során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére.

 

Kézfertőtlenítés

A vállalkozás által, normál munkamenetben használt kéz-fertőtlenítőszer használható.

 

Az élelmiszer-vállalkotások által üzemeltetett vízhálózat és saját kút fertőtlenítése

Ha a vízhálózat szennyeződhetett, az abból folyó víz nem ivóvíz!

Ivóvíz minőségű víz hiányában a vállalkozásnak tevékenységét saját hatáskörben korlátoznia kell, mérlegelve az élelmiszerbiztonságot!  Például: a higiénés kézmosás megléte mellett (kézmosóknál lajtos kocsiból származó ivóvíz és kézfertőtlenítő) csomagolt élelmiszerek kezelése, kiosztása, értékesítése folytatható.

Ivásra palackozott víz, eszközök mosogatására lajtos-kocsival szállított ivóvíz átmenetileg felhasználható.

A hálózat és kút fertőtlenítése, szükséges átmosása, tisztítása után a víz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni. Negatív vízvizsgálati eredmény hiányában az üzemelést nem szabad megkezdeni.

 

A vállalkozás által üzemeltetett kút fertőtlenítése

30-40 métert nem meghaladó fúrt kút fertőtlenítése

A tározó aknát is és a kutat is ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

  • 1 m3 vízhez 100 ml nátrium hypoklorit-90 –et számolva a fertőtlenítőszert a tározó akna oldalára kell locsolni.

  • 300 ml nátrium hypoklorit-90 –et kell az anyacsőbe önteni, majd a szivattyút többször néhány percig járatni, utána ismét 300 ml nátrium hypoklorit 90-et beönteni, és a vizet a tározóba (akna) szivattyúzni.

24 óra behatási idő után kell a rendszert kiszivattyúzni.

A 30-40 m-nél mélyebb kút fertőtlenítéséhez szakember segítségét vegye igénybe.

 

A vállalkozás által üzemeltetett ivóvíz hálózat, vezetékek mosása, fertőtlenítése

A szennyeződött épületekben a vízvezetéket át kell vizsgálni, a sérüléseket, hibákat ki kell javítani, (a későbbi visszaszívás megelőzése érdekében) majd a hálózatot nagy nyomással át kell mosni, a fent leírt mennyiségű fertőtlenítőszerrel feltölteni, és 24 óra állás után kifolyatni.

A leírt eljárásokat követően célszerű levenni a vízmintát.

 

Kerék és lábfertőtlenítő

Ideiglenes kerékfertőtlenítő készíthető szögvas keretbe szórt fűrészpor segítségével, amelyet fertőtlenítő oldattal (pl, hypo, nátrium hypoklorit -90) nedvesen kell tartani. Lábfertőtlenítésre tálca, láda beállítható.

Figyelem! A nátrium hypoklorit-90 veszélyes anyag, kezelésekor a kémiai biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani!

További segítséget kérhet az illetékes megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság járási hivatalaiban.

 

Készült az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságon
2013. június 

 

MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC- BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG elérhetőségei

 

Megye

Központi telefonszám

Fax-szám

Készenléti ügyeleti telefonszámok a Duna-menti megyei Állategészségügyi Igazgatóságokon

Baranya, Pécs 7604, Pf. 67. Megyeri u. 24.

06-72/520-200

06-72/520-220

+36-30/241-2942

Bács-kiskun,  Kecskemét 6001, Pf. 155.
Halasi u. 34.

06-76/503-370

06-76/328-008

+36-30/241-2941
+36-30/943-4602

Békés, Békéscsaba 5601, Pf. 24.
Szerdahelyi u. 2.

06-66/540-240

06-66/547-440

 

Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolc 3501, Pf. 62.
Vologda út 1.

06-46/500-660

06-46/342-023

 

Csongrád, Szeged 6701, Pf. 446.
Vasas Szent Péter u. 9/a.

06-62/551-850
06-62/551-860

06-62/426-183

 

Fejér, Székesfehérvár 8001,
Pf. 33. Csikvári u. 17.

06-22/511-160

06-22/502-063

+36-30/956-3168

Győr-Moson-Sopron,
Győr 9002, Pf. 76.
Régi-Veszprémi út 7.

06-96/511-750

06-96/418-832

+36-30/241-2946
+36-30/300-3464
Győri Járási Hivatal:
+36-30/435-5483
Mosoni Járási Hivatal:
+36-30/435-6732

Hajdú-Bihar,
Debrecen 4002, Pf. 137.
Diószegi u. 30.

06-52/526-295

06-52/442-841

 

Heves,
Eger 3301, Pf. 132.
Szövetkezet u. 4.

06-36/510-430

06-36/515-746

 

Komárom-Esztergom,
Tatabánya 2801, Pf.1222. Győri út 29.

06-34/316-077

06-34/316-182

+36-20/460-1441

Nógrád,
Salgótarján 3101,
Pf. 196. Baglyasi út. 2.

06-32/520-800

06-32/440-890

 

Somogy, Kaposvár 7401. Pf. 126.
Cseri Major

06-82/311-311 

06-82/312-357 

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyíregyháza 4401, Pf. 144. Keleti u. 1.

06-42/451-200
06-42/451-201

06-42/451-221

 

Jász-Nagykun-Szolnok,
Szolnok 5001, Pf. 16.
Verseghy u. 9.

06-56/424-744 

06-56/429-745 

 

Tolna, 
Szekszárd 7101, 
Pf. 105.Tormay B. u. 18.

06-74/529-080
06-74/529-087 

06-74/312-423 

+36-20/460-1441

Vas, 
Szombathely 9700,
Zanati u. 3.

06-94/513-830 

06-94/327-852 

 

Veszprém,
Veszprém 8201,
Pf. 126.Dózsa Gy. u. 33.

06-88/579-260 

06-88/422-468 

 

Zala, Zalaegerszeg 8901, Pf. 224.
Göcseji u. 18.

06-92/549-280 

06-92/311-354 

 

 

Pest Megye, Budapest 1389, Pf. 110.
1135 Budapest, Lehel út 43-47.

06-1/329-7017 

06-1/350-6117 

24 h-ás portaszolgálat, ahol felvilágosítást adnak az ügyeletes állatorvos és élelmiszerbiztonsági felügyelő elérhetőségéről:
061/329-7017
Gödöllői (és Észak-Bp) Járási ÁÉH: +36-20/261-6984
Érdi (és Dél-Bp) Járási ÁÉH:
+36-30/516-3625
Ráckevei Járási ÁÉH:
+36-30/867-0715
Váci Járási ÁÉH: +36-20/556-1113

 

 

 

Letölthető anyagok

Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

 


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >